Szolnok, Aradi utca 20.
Telefon: 56/515-260
Fax: 56/515-261
E-mail:info.szb@jnszmpsz.hu
Szabó Ildikó
főigazgató – helyettes, Megyei Szakértői Bizottság vezető
A szakértői vizsgálat kezdeményezése
A szakértői vizsgálat a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Az eljárás megindítása a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél, Tagintézményénél (Járási Szakértői Bizottságnál) kérhető vagy kezdeményezhető közvetlenül, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül.
A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál.
Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet 1. számú melléklet szerinti vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. Nélkülözhetetlen eleme a vizsgálati kérelemnek a fenti rendelet részletesen kitöltött 4. számú melléklete, az ötödik életévét betöltött gyermekek esetében.
A Tagintézmény szakértői vizsgálata során (Járási Szakértői Bizottság megítélése szerint) felmerült sajátos nevelési igény gyanúja esetén a vizsgálat a Megyei Szakértői Bizottságnál, továbbított vizsgálat keretében folytatódik.
A szakértői vizsgálat
Az érvényben lévő 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet 14. § (2) szerint kiskorú vizsgálatához mindkét felügyeletet ellátó szülő jelenléte szükséges! Amennyiben az egyik szülő nem tud a vizsgálaton megjelenni, úgy a behívó levél mellékletenként küldött szülői nyilatkozatot feltétlenül szükséges kitöltenie. Ennek hiányában a szakértői vizsgálat nem végezhető el. A gyermeket fenti rendelet értelmében nagyszülő, nagynéni, egyéb rokon vizsgálatra nem kísérheti el. Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek vizsgálatának elvégzéséhez a gyám jelenléte szükséges.
Vagy a gyermek felügyeleti jogát gyakorló szülő egyedül is képviselheti a gyereket a vizsgálaton.
A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.
A szakértői vizsgálat befejezését követően tájékoztatjuk a szülőt a szakértői vizsgálat megállapításairól, az esetleges kiegészítő vizsgálatok szükségességéről, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését a szülő aláírásával igazolja. A vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülő véleménye: elfogadás, vagy elutasítás tényének rögzítése.
Mikor és mely esetekben lehet a szakértői bizottság vizsgálatát kérni?
A szakértői bizottság vizsgálatát – mely a sajátos nevelési igény fennállásának, vagy fenn nem állásának vizsgálatára, igazolására irányul – bármikor kezdeményezheti a szülő.
Abban az esetben, ha a gyermek/tanuló intézményes nevelésben, oktatásban részesül, és a szülő kéri, a gyermeket/tanulót ellátó intézmény köteles közreműködni a szülő által kezdeményezett szakértői vizsgálat iránti kérelem elkészítésében (1. sz. melléklet és 4. sz. melléklet kitöltése).
Kezdeményezheti a szakértői vizsgálatot továbbá:
- A szülő hozzájárulásával az óvoda, az iskola,
- A szülő egyetértésével, az indokok pontos feltárásával a Tankerületi Szakértői Bizottság, (Járási Szakértői Bizottság)
- A családvédelmi intézmény,
- Fogyatékosok ápoló, gondozó otthona,
- Hivatalból indított felülvizsgálat keretében a Székhelyintézmény Szakértői Bizottság,
- Közigazgatási hatósági eljárás keretében, hatósági jogkörben a lakóhely szerint illetékes járási hivatal.
Ki kezdeményezheti a szakértői vizsgálatot?
A szakértői vizsgálat kezdeményezésére a szülőnek a tanév bármely szakában joga van.
Az óvodai nevelés során, az iskolai életmódra való alkalmasság megállapítására vonatkozóan a tanköteles korba lépés évében február utolsó napjáig kérhető a szakértői vizsgálat.
Az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán, ha tantárgyi mentesítésre irányul a kérelem, az adott tanév január 31. napjáig bármikor. Amennyiben a tanuló az adott tantárgy tanulását abban a tanévben kezdte meg, március 31-éig kezdeményezheti az intézmény, a szülő egyetértésével a tanuló szakértői vizsgálatát.
Kérhető a szakértői vizsgálat fejlettségi szint megállapítása céljából, a gyermeknél/tanulónál az óvodában, iskolában tapasztalt eltérő fejlődésmenet okán, mely megmutatkozhat a közösségbe való beilleszkedésben, a tanulásban, magatartásban. Kérhető a sajátos nevelési igény megállapítása, vagy kizárása céljából is.
Mi célból kezdeményezhető a szakértői vizsgálat?
- A szakértői vizsgálat sajátos nevelési igény irányába, tanulási, viselkedési, figyelmi és beszédproblémák miatt kezdeményezhető, a pedagógiai célú rehabilitációs foglalkoztatás keretének és formájának kijelölése, indokolt esetben tantárgyi mentesítésre vonatkozó javaslattétel céljából,
- Felülvizsgálat céljából,
- Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló állapotváltozása esetén.
Milyen címre kell a szakértői vizsgálati kérelmet elküldeni?
Megyei lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek/tanulók esetén:
Alapvizsgálatnál: (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat) Járási Szakértői Bizottsághoz, a lakóhely szerinti Tagintézményhez
Soron kívüli felülvizsgálatnál (SNI gyermek/tanuló esetében): Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság címére
Milyen információkat kell tartalmaznia a vizsgálati kérelemnek?
- Gyermek/tanuló nevét,
- Születési helyét, idejét,
- Anyja nevét,
- Apa, gondviselő, gyám nevét!
- Lakcímét, telefonszámát,
- A nevelési, oktatási intézményt, ahol a gyermek/tanuló nevelése, oktatása zajlik.
- A probléma rövid leírását, az esetleges előző vizsgálatok dokumentációját, melyek az alábbiak lehetnek:
- Orvosi leletek
- Tankerületi Szakértői Bizottság véleménye (Járási Szakértői Bizottság véleménye)
- Családsegítő Központok véleménye
- Az oktatást, nevelést végző pedagógusok véleménye (pedagógiai jellemzés)
- 1. sz. melléklet kitöltve
- 4. sz. melléklet kitöltve
- Mindkét szülő, vagy a gondviselő aláírása
Kik a kötelező aláírói a vizsgálati kérelemnek?
- A szülői kérelemnek a gyermek/tanuló szülője, gondviselője (gyámja)
- A nevelési-oktatási intézmény kérelmének aláírói: a szülő / gondviselő / gyám; az igazgató / vezető és a pedagógus, osztályfőnök, aki a kitöltésben (1. sz. melléklet) segítséget nyújtott
- Hivatásos gyám kérelmének a hivatásos gyám az aláírója.
Mely esetekben szükséges a kérelemhez a 15/2013. (02.26.) EMMI rendelet 4. számú mellékletét a családorvos és védőnő által kitöltve a bizottsághoz elküldeni?
Minden alapvizsgálathoz, valamint a sajátos nevelési igény megállapításához szükséges, ha a gyermek betöltötte az 5. életévét (a felülvizsgálatokhoz már nem kell újra mellékelni).
Mely esetekben jogosult a köznevelési intézmény a vizsgálati kérelem elkészítésére?
- Hivatalból indított felülvizsgálat esetében,
- Állapotváltozás esetén,
- Alapvizsgálatkor.
Mit tartalmazzon az intézményi felterjesztés szülőkre vonatkozó része?
- A gyermek / a tanuló személyi adatait,
- Otthoni tanulási körülmények (a tanulás időtartalma, segítségnyújtás a szülő vagy egyéb családtag részéről, a gyermek tanulási magatartása, motivációja: szeret-e tanulni, stb.),
- A család rendszeres nyelvhasználata,
- A szülők részéről fontosnak tartott – vizsgálat kérésével összefüggő – egyéb információk,
- Nyilatkozat a halmozottan hátrányos helyzetről, illetve az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétére vonatkozóan nyilatkozzon
Az adatok pontos megadása a vizsgálati kérelemben:
A szülő által írt vizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a gyermek/tanuló személyi adatait (név, születési hely és idő, lakcím/ennek hiányában tartózkodási cím, édesanyja lánykori neve, a gondviselő neve). Ha a gyermeket/tanulót a köznevelési intézmény terjeszti fel a vizsgálatra, a ’Szakértői vélemény iránti kérelem’ című (I. számú melléklet) formanyomtatványon szükséges a személyi adatok rész pontos kitöltése. A vizsgálatra felterjesztett gyermek/tanuló személyi adatai alapján értesíti a Szakértői Bizottság a gondviselőt a vizsgálat időpontjáról és annak helyszínéről.
HHH esetben a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő szerepéről:
Amennyiben a vizsgálatra felterjesztett gyermek/tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, a szülő igényelhet szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértőt, aki a szakértői vizsgálaton végig jelen lehet. Az esélyegyenlőségi szakértő figyelemmel kíséri, hogy a gyermek/tanuló a szakértői vizsgálat során egyenlő bánásmódban részesül-e. Esélyegyenlőségi szakértőt első vizsgálat esetén igényelhet a szülő. A gyermek/tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről a vizsgálatot kezdeményező intézmény ad tájékoztatást, és a szakértői vizsgálat felterjesztésére vonatkozó formanyomtatványon, a megfelelő helyen jelöli, valamint nyilatkoztatja a szülőket, hogy igénylik-e az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét.
További információt talál: 15/2013. EMMI rendelet 13 § (6) bekezdés, 14§ (3) (4) bekezdés, 17 § (4) bekezdés, 21§ (7) bekezdés, 40 §(3) c, bekezdésben.
A szakértői véleményben megfogalmazott konkrét jogosultságok:
A gyermek/tanuló vizsgálata után készülő szakértői vélemény tételesen tartalmazza a diagnózis és a személyes adottságok alapján meghatározott rehabilitációs órakeretet, a fejlesztés tartalmát, formáját, és az ellátást végző szakember (ek) képzettségének követelményeit. Tartalmazza továbbá – amennyiben a vizsgálatot végző szakértők szükségesnek látják – az esetleges tantárgyi (teljes vagy tantárgyrészre vonatkozó) mentesítést, illetve segédeszköz (pl. számológép) használatának lehetőségét, illetve a hosszabb idő biztosítását.
Emelt összegű családi pótlék, meghosszabbított GYES-re vonatkozó jogosultságok:
Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esetében az emelt összegű családi pótlék igazolás kiadására csak azon esetekben van jogosultsága a Bizottságnak, ahol a gyermek/tanuló diagnózisa középsúlyos értelmi fogyatékosság, vagy súlyos-halmozott fogyatékosság, és a gyermek/tanuló rendelkezik érvényes szakértői véleménnyel, melyet a Szakértői Bizottság állított ki. Fontos tudnivaló, hogy jogosultság esetén ezt a szülőnek kell igényelnie írásban, ezt követően, a kérelem beérkezésének napjától számítva adható ki maximum 3 évre, de legfeljebb a gyermek/tanuló 18. életévének betöltéséig.
Az „5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról” tartalmazza, mely esetekben jogosult még a szülő emelt összegű családi pótlékra, de csak a fentiekben említettekhez szükséges a Szakértői Bizottság orvosának igazolása.
A meghosszabbított GYES-t tartósan beteg gyermek esetén lehet igényelni, legfeljebb a gyermek 10 éves koráig jár, kiállításához orvosi igazolás szükséges.
SNI gyermek/tanuló és kísérője számára az utazási utalványra való jogosultság:
[85/2007. korm.rend. 1. § (5), 3. § (1), 8. § (1)]
A Magyar Államkincstár Igazgatósága a magasabb összegű családi pótlék megállapításával egyidejűleg hatósági bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények igénybevételéhez. A fogyatékos személyek négy csoportja (lsd: lentebb) és egy fő kísérőjük 90%-os utazási kedvezményt vehetnek igénybe a helyközi közlekedésben, a helyi közlekedést pedig ingyenesen vehetik igénybe. A súlyosan fogyatékosok számára egyúttal 90%-os bérletkedvezményt is bevezettek.
Ez a négy csoport:
- a vakok személyi járadékában részesülők és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége arcképes igazolványával rendelkezők;
- a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége arcképes igazolványával rendelkezők;
- a magasabb összegű családi pótlékban részesülők,
- a fogyatékossági támogatásban részesülők.
Utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A fogyatékos gyermek korai oktatását, fejlesztését és gondozását, fejlesztő nevelését, és oktatását nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár (Ebtv 22.§. 4.)
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró, sajátos nevelési igény megállapítására jogosult székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja.
SNI egyéni munkarend / egyéni tanulmányi rend :
A Nemzeti Köznevelési Törvény 27. § (7) értelmében a sajátos nevelési igény miatt a tanuló, a szakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként is folytathatja tanulmányait. SNI tanuló kizárólag a szakértői bizottság javaslata alapján helyezhető egyéni munkarend / egyéni tanulmányi rendbe. A egyéni munkarend / egyéni tanulmányi rendbe történő oktatás keretében történő felkészítésre az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Ez az órakeret szerepel a Nemzeti Köznevelési Törvény 6. számú mellékletében is, mely rész 2013. szeptember 1-jétől lépett hatályba.
Információk az egyéni előrehaladású képzésről:
Ha a sajátos nevelési igényű tanuló a korrepetálás és gyógypedagógiai segítség mellett sem tudja megfelelő módon elsajátítani a tananyagot, a Szakértői bizottság jogosult számára előírni az egyéni előrehaladású képzést, a Nemzeti Köznevelési Törvény 47.§ (4) b) értelmében. E képzési formában a tanuló folyamatos gyógypedagógiai megsegítését írhatja elő a Szakértői Bizottság, és a „nyújtott” képzést, azaz az osztályfok követelményeinek több évfolyam alatti teljesítésének jogosultságát, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig a kortársakhoz való felzárkózás kötelezettségét.
Információk a részleges együttnevelésről – együttoktatásról:
Ha a gyermek/tanuló állapota nem teszi lehetővé azt, hogy a teljes óvodai/iskolai időt kortársaival együtt töltse, a Szakértői Bizottság előírhatja számára a Nemzeti Köznevelési Törvény 47. § (3) értemében a részleges együttnevelés, együttoktatásban való részvételt. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy a gyermek bizonyos foglalkozásokon, tanórákon társaival együtt vesz részt, míg azokon, melyek túl nehéznek bizonyulnak, vagy melyeken személyes adottságai, akadályoztatása nehezíti a sikeres együtthaladást, külön tanárral, többnyire gyógypedagógussal tanul. Ez az oktatási – nevelési forma az épek és a sajátos nevelési igényűek tanulmányi munkáját egyaránt segítheti, eredményesebbé teheti.
A jövőkép megalkotásában a közösség minden tagja részt vett, magunkénak érezzük a közös célt, törekszünk a megvalósításra.
Jövőképünkben szerepel egy egységes arculattal megjelenő, magas szakmaisággal működő Intézmény, melynek fontos eleme, szerves része a dinamikusan fejlődő, szakmaiságában folyamatosan megújuló megyei szakértői bizottság. A szakértői bizottsági tevékenység terén nyújtott minőségi munkánkkal jelentős szerepet kívánunk betölteni a megyében és megyén kívül is. Partnereinkhez nyitott, együttműködő, proaktív attitűddel fordulunk.
A Megyei Szakértői Bizottság működéséhez olyan épületet képzelünk el, amely alkalmas a feladat ellátására, helyiségeinek száma, felszereltsége optimális. A vizsgálatokhoz szükséges eszközpark folyamatos megújulását, egy üzembiztos gépjármű, lehetőség szerint kisbusz biztosítását a helyszíni vizsgálatokhoz nélkülözhetetlennek tartjuk.
A pszichológusok, gyógypedagógusok, konduktorok felkészültek, motiváltak a feladatra. Minden, diagnosztikai szempontból fontos szakirány képviseltetné magát, a létszám a rendeletben előírtakhoz igazodó lenne.
A továbbképzések folyamatosan tervezhetőek legyenek, a tudásmegosztás továbbra is működjön, a kapcsolattartás élő legyen a képzőintézményekkel és egyéb szakmai szervezetekkel. A szakmaközi, ágazatközi találkozók rendszeressé váljanak: szervezzük a találkozókat, részt veszünk azokon, témajavaslataink lesznek. A szülőkkel való kapcsolattartás természetes része a mindennapjainknak, a gyermekek érdekében hatékony, problémamegoldásra törekvő, támogató.
Jövőképünk fontos eleme, hogy a szakemberek a változásokra reagálni tudnak, a kiégés nem valós veszély. A minőségi munka elismerése megvalósul.