Külső-belső továbbképzés

Tények és dilemmák – az autizmus spektrum zavarok diagnosztikájának aktuális kérdései

Tények és dilemmák – az autizmus spektrum zavarok diagnosztikájának aktuális kérdései

Az FSZK szervezésében, 2015. október 22-én került sor Budapesten a „Tények és dilemmák – az autizmus spektrum zavarok diagnosztikájának aktuális kérdései” című konferenciára. Ezen jeles napon egy szélesebb körű nemzetközi összefogásra került sor, mely keretein belül részt vettek Magyarország környező országainak képviselői. Képviseltette magát Izrael, Csehország, Szerbia, Szlovákia, Lengyelország és nem utolsó sorban Magyarország is.

Az előadások során megfogalmazódtak, hogy az egyes országokban az autizmus diagnosztizálása és az ellátások mily formában valósulnak meg.

Elsőként Dr. Ditza Zachor (Izrael) az előadásában elmondta, hogy nagyon fontos a korai szűrés, a korai észlelés, hogy a gyermeket minél előbb be lehessen vonni a korai intervencióba. Ugyanis a korai intervenció az állapot súlyosságát tudja befolyásolni. A korai észlelés, fejlesztés több szempontból is fontosságot hordoz, nemcsak a gyermek, a család, hanem a kutatások, valamint a társadalom szempontjából is előnyt jelent. Elhangzik, hogy kevés a képzett diagnoszta, illetve hiányos az ellátó rendszer is. Szó esik az ASD diagnosztikai kritériumairól, a DSM 4 és DSM 5 összehasonlításáról, valamint a fontosabb jellemvonások is elhangzanak. Szűrőeljárásokról, kutatási eredményekről hallunk, valamint az Izraeli rendszer bemutatása is megtörténik. Második előadásában az ASD etiológiájáról beszél az előadó, aki a kockázati tényezőket a gyermek, a család, valamint a születés keretein belül fogalmazza meg. Megfogalmazza, hogy ezen tényezők kihatással vannak az ASD-re, de nem okai a problémának.

Másodikként Csehország képviseltette magát, Dr. Kateřina Thorová személyében, aki az APLA nonprofit szervezetet képviselte. Elmondta a szervezet működési kereteit, az országának diagnosztikai rendszerét, az ellátási lehetőségeket, valamint a rendszer hiányosságaira is kitért. Tájékozódtunk arról, hogy országában az egészségügy rendszerén belül, s csak gyermekpszichiáter állíthat fel ASD diagnózist.

Harmadik előadó Milica Pejovic – Milovancevic volt Szerbiából, aki szintén ismertette hazája rendszerét, s problémaként fogalmazta meg a magánszféra és az intézményes ellátás közötti együttműködés hiányosságát.

Ezt követően Silvia Hnilicova MD, PhD Szlovákiából érkezett az ARCA szervet képviseletében. A szervezet célja az ASD gyermekek ellátása, terápiás megsegítése. Országukban nincsenek regisztrálva az autisták száma, csak becsléseik vannak. A szülők igyekeznek mindent megtenni gyermekük fejlődése érdekében, ezért sokszor olyan terápiákat is kipróbálnak, amelyek hatékonysága nem bizonyított. Ezért az előadó felhívja a figyelmet a bizonyítékokon alapuló kezelés fontosságára.

Utolsó külföldi előadó Lengyelországból érkezett, Tomasz Michalowicz, a JIM Klub képviseletében. Elhangzik, hogy náluk az autizmust a korai időszakban nem szűrik, folyamatban van azonban egy kampány az egészségügyi miniszter felé, hogy a 2-3 éves kötelező orvosi szűrőeljárásokba építsék be az autizmus szűrését is. A diagnózist pszichiáter, gyermekpszichiáter állítja fel, kórházi keretek között, járóbeteg szakrendelésen.

A nap végéhez közeledve Magyarország is képviseltette magát Németh Krisztina (Autizmus Alapítvány) és Dr. Simó Judit (FSZK) személyeiben. Tájékoztatást kapunk a 2009-ben lezajlott Országos Autizmus Kutatás eredményeiről, az elmúlt 10 év eseményeiről, valamint az autisták ellátásának rendszeréről országunkban. Hallható, hogy napjainkban megnőtt azon felnőttek száma, akik most, vagy újból kérik az ASD diagnosztizálását.

A nap utolsó szekciója kerekasztal beszélgetés keretein belül zajlott. Köszönetnyilvánítások, illetve néhány kérdés elhangzása után a konferencia zárásra került.

Szép környezetben, tartalmas, színvonalas, napjainkban aktuális téma köré csoportosuló szakmai napot töltöttünk együtt. Köszönöm a lehetőséget.

Lázárné Barna Andrea