„Megmutathatóvá tenni a kimondhatatlant…”
(Márkus Eszter)
A 2017. október 6-án megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Bliss Alapítvány szakmai konferenciát rendezett, melynek témája az alternatív, augmentatív kommunikációs technikák és technológiák minél szélesebb körű bemutatása volt.
Czeizel Barbara fővénöki köszöntőjét számos színes előadás és beszámoló követte. Márkus Esztertől megtudhattuk, hogyan építi be az ELTE- BGGYK a nappali tagozatos hallgatók tanrendjébe az AAK használatára való felkészítést. Lányiné Dr. Engelmayer Ágnes a diagnosztika és állapotmegismerés fontosságáról beszélt, illetve arról, hogyan lehet az AAK segítségével hatékonyabban diagnosztizálni a halmozottan sérült ill CPs gyermekeket, fiatalokat, felnőtteket. Dr. Sarkadi Anna a minőségbiztosítás oldaláról közelítette meg az AAK eszközöket, említést tett az AAC periódusos rendszeréről, illetve arról, hogy ennek a rendszernek esetlegesen milyen hibalehetőségei vannak még jelenleg.
Kas Bence előadásában a nyelvfejlődés korai előfeltételeit és kockázati tényezőit fejtette ki. CPs dysarthriás gyermekek vizsgálatán keresztül mutatta be a nyelvfejlődéshez szükséges készségek és képességek eltérő fejlettségi szintjéből fakadó eltérő nyelvi fejlettségi állapotokat.
A második szekcióülésen a technológia került az előadások középpontjába; Németh Géza a gépi beszédkeltés kihívásairól, történetéről beszélt előadásában. Dr. Sarkadi Balázs akadémikus az Őssejtek szerepét emelte ki, óvatosságra intve a hallgatóságot. Giflo H. Péter az AAK országos üggyé válása kapcsán szorgalmazta a közszolgáltató rendszerek fontosságát az AAK terjedésében. Bokor Tamás a társadalmi integráció oldaláról közelítette meg a kommunikációfejlesztés innovációit – játszótéren kitöltött kérdőívek elemzésének segítségével. A második szekciót Dr. Kálmán Zsófia összegző áttekintése zárta.
A harmadik szekciót Ivaskó Lívia és Tóth Alinka logopédiai szempontból is érdekes előadása nyitotta meg. Előadásukban TOBII PCEYE MINI-t használó afáziás betegek eseteit mutatták be, a vizsgálat és a terápia oldaláról egyaránt. Miksztai-Réthey Brigitta Angelman-szindrómás gyermekeket nevelő családokat támogatott AAK eszközökkel – szülői beszámolók révén nyerhettünk betekintést az otthoni AAK eszközhasználatról. Bognár Virág Katalin súlyosan halmozottan sérült felnőttekkel készült interjús vizsgálatáról számolt be. Az előadássort egy szuggesztív szülői beszámoló zárta, Élő Fruzsina pszichológus és koraszülött kisfia révén érintett édesanya a társadalmi integráció lehetőségeit hangsúlyozta. Végül Zsombori Balázs új magyar szoftverek fejlesztéséről beszélt (Verbalio).
A negyedik szekcióban poszterbemutatásokat tekinthettünk meg.
Az ötödik szekció beszámolókat tartalmazott olyan gyógypedagógusoktól, akik a gyakorlatban különböző közösségekben használják az AAK eszközöket (Vakok Óvodája, Csillagház, Zuglói Egymi, Mozgásjavító Általános Iskola).
Szakmailag értékes gondolatokkal és ismeretekkel gazdagodhattunk, köszönjük, hogy az intézmény vezetősége lehetővé tette számunkra a konferencián való részvételünket!
Mezőtúr, 2017. 10. 08.
Józsáné Gombos Katalin
Sípos Mária Dóra
JNSZMPSZ Mezőtúri Tagintézménye