Külső-belső továbbképzés Szakértői munkaközösség Székhelyintézmény SZB.

Megyei gyógypedagógiai műhelyfoglalkozás A tanulási zavarral küzdő tanulók az osztályban II alkalom 2017. április 24.

A Megyei Szakértői Bizottság által meghirdetett és szervezett gyógypedagógiai műhely tanulási zavarral foglalkozó témája második alkalommal 2017. április 24-én került bemutatásra, melynek célja a diszkalkulia okainak, tüneteinek és korrekciójának ismertetése volt, melyben munkatársam, Barnáné Pintér Gizella bizottságvezető asszony is segítségemre volt. A munkában résztvevők különböző képzettségű pedagógusok voltak, tanítók, tanárok és fejlesztőpedagógus kolléga is, megyei intézményekből és a város iskoláiból is. Az ismertetett témák között szerepelt a számolási zavarral küzdő tanulók minél hatékonyabb bevonása az órai munkába, illetve a számukra nyújtható segítség adásának és a tantárgyi hiányosságok pótlásának lehetőségei. A mai alkalommal feldolgozandó téma a tanulási zavarok közül az aritmetikai készségek (számolási készségek) zavara, ahol az első fontos lépés a matematika tantárgy tanulásának nehézségeit el kell különíteni a számolási készségek zavarától. A fogalom meghatározása előtt a tanulási zavart helyeztük el a sajátos nevelési igény, ezen belül a tanulási korlátok rendszerében. A felosztás a probléma súlyosságát mutatta meg, majd a tanulási nehézség, tanulási zavar és a tanulási akadályozottság meghatározása után, a diagnózisokat soroltuk be a megfelelő kategóriába. A diszkalkulia görög és latin eredetű szó – dys-rosszul, calculare-számolni – jelentése tehát „rosszul számolni”.

Ezt követően rátértünk a számolási zavart előjelző „gyanújelek” összegyűjtésére, ismertetésére, mely a mozgás, a beszéd és a kognitív funkciók terén megnyilvánuló jeleket összegezte az óvodáskorban, majd a kifejezetten iskoláskorban megnyilvánuló jelek következtek, melyeket a szülőknek is észre kellene venniük gyermeküknél. A felsorolás után, beszélgetés, tapasztalatcsere keletkezett arról, hogy a sikertelenség, a szégyen és a szorongás is szerepet játszhat a számolási zavar kialakulásában.

A diszkalkulia megnyilvánulásait a következő területeken követhetjük: észlelés, folyamatos emlékezés, a műveleti jelek alkalmazása, a műveleti funkciók, a szóbeli matematikai kifejezőképesség és a kiválasztási folyamatok terén, melyek részletezése után megbeszéltük azokat a tudnivalókat, amelyre minden integráló pedagógusnak szüksége van ahhoz, hogy megkönnyíthesse az órai munkát a diszkalkuliás tanulók számára.

A diszkalkulia hatása az egyéb tantárgyakra és a tünetek felsorolása is nagy érdeklődést keltett, amelyhez a kollégák is tudtak saját tapasztalatot, eseteket is kapcsolni, és ezeket megosztották a csoporttal. A diszkalkuliához gyakran társuló egyéb zavarokat és betegségeket egy táblázatban foglaltuk össze, melyet részletes ismertetés, magyarázat követett. Tanulságos és elgondolkodtató elemzést hallottunk a témáról.

Az elméleti blokk befejezéseként az iskolai segítségnyújtás lehetőségeit foglaltuk össze, valamint a leghatékonyabb tanárok ismérveit osztottuk meg egymással, és összefoglalásként mindezek tanulságait vontuk le.

A délután második felében a gyakorlati bemutatásra került sor, melynek témája a számfogalom kialakításának fontossága, és annak lépései voltak, szemléletes példákon keresztül, hatékony szemléltetőeszközökkel. A számfogalom kialakításának több módja van, melyet a gyermekhez kell igazítani, a cselekvésbe, játékszituációba ágyazottan, a halmaztulajdonságot megjelenítve, vagy a viszonyfogalmak összehasonlításával. A bemutatás során a mennyiség, a tárgy, a tárgykép, szám, számkép használata, a viszonyfogalmak kialakításának módja is szóba került. A korongokkal, a számegyenesen, a színes rudakkal végezhető mesés, játékos feladatok bemutatása nagy sikert aratott a kollégák körében, a tapasztalati tanulás, tanítás fontosságát is megmutatta nekünk.

A téma részletes feldolgozásán túl, kötetlenebb formájú beszélgetésre is nyílt alkalom, amikor is olyan kérdésekre kerestünk közösen válaszokat, hogy milyen módszereket, eszközöket alkalmazhatnak munkájuk hatékonyságának növelésére, a jó gyakorlatok megosztása, a megvalósítás nehézségeinek megbeszélése is hasznos volt. A pontos, részletes „receptek” kitalálásával és megalkotásával adósok maradtunk, melyre még igényt tartottak volna többen, de úgy gondolom, hogy ilyen „recept” nem létezik, pontosabban csak az adott gyerek/tanuló aktuálisan felmért problémájának ismeretében lehetne felelősséggel ilyen irányú tanácsot, tennivalókat összegyűjteni és adni.

A foglalkozás kellemes hangulatban telt, a közreadott ismeretek hasznosíthatónak bizonyultak, mindez a befektetett munkánk eredményességét mutatja.

Szolnok, 2017. április 30.

Földesiné Ungi Marianna
A Megyei Szakértői Bizottság munkatársa