Beszámolók Munkaközösség

Kalmár Magda: Reziliencia: ellenállás vagy megbirkózás?

Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Kalmár Magda: Reziliencia: ellenállás vagy megbirkózás?

 

A reziliencia szó jelentése: rugalmas ellenállóképesség.

Reziliencia definíciója: az a folyamat, mely során a kedvezőtlen, veszélyeztető környezet ellenére pozitív adaptáció, kedvező fejlődési kimenet mutatkozik meg. A reziliencia fogalomnak csak veszélyeztetettség esetén van értelme.

A fejlődésben ritka az egyenes ok – következmény kapcsolat. A fejlődés megértése csak a hatótényezők bonyolult összjátékának föltárása alapján lehetséges. A bántalmazás kutatása sokat adott a témához (jó a párhuzam).

Longitudinális kutatás szükséges – Hawaii nagyszabású fejlődést követő vizsgálat (Werner és mtsai). Időtáv szükséges a kutatásra, csak így bomlik ki a hatása. A kutatás 1955-től 3 évtizedig maradt fenn, akkor már a felnőtt kimenet is megvolt. Nem szelektív mintán végezték, 698 fő vett részt a kutatásban.

Fő tanulságok: A gyerekek korai fejlődését érintő rizikó statisztikailag előrejelzi a későbbi problémákat.

Statisztikailag (szignifikánsan) jelzi előre, az arány azt jelenti, hogy kapcsolatba hozható (de van akinél igen, van akinél nem).

Az anya egészsége, terhesség lefolyása, szülés körüli körülmények, demográfiai körülmények mind-mind befolyásoló tényezők. 4-nél több kedvezőtlen jegy, rizikó à rizikós gyermek.

A vizsgált csoport 1/3-a rizikós alcsoport à szegénység, alulképzettség, sok a munkanélküli, családon belüli konfliktusok, volt bűnözés és voltak kriminális tényezők.

A rizikós alcsoportban aki reziliens:

  1. magas rizikójú háttér (krónikus rizikó) ellenére kedvező kimenetel.
  2. stresszes tapasztalatok mellett kialakuló kompetencia, pozitív alkalmazkodás.
  3. traumából való felépülés.

A fogalom alakulása a pszichológiában

  • 1960-70: fókusz a rizikón és ennek hatásain
  • 1970: a „sebezhetetlen gyermek” szemlélet

Korábbi kép: valami speciális van a reziliens gyerekben.

Ma: a jelenség mindennapi.

A „kedvező fejlődési kimenetel” többrétegű

  • Mentális problémák hiánya
  • Deviáns viselkedés, bűnözés elkerülése
  • Kognitív kompetencia, iskolai előmenetel
  • Tartós foglalkoztatottság (iskola, munkahely)
  • Szociális kompetencia
  • Rendezett társkapcsolat
  • Elégedettség az élettel

A protektív tényezők működés mechanizmusai

  • Kompenzáció
  • Immunizáció
  • Kihívás

A legfontosabb védő faktorok

  1. Intraperszonális

Csecsemőkor:

válaszkészség, szociabilitás, temperamentum sajátosságok (pozitív válaszokat hívnak elő a környezetből), megfelelő fejlődési ütem

Gyerekkor:

jó problémamegoldó és kommunikációs készség, függetlenség, pozitív énkép, reflektív kognitív stílus, segítségkérés képessége, szociabilitás (kortárs kapcsolatok)

Serdülőkor és felnőttkor:

belső kontroll, pozitív énkép, én-hatékonyság érzése, felelősség, femininitás (mindkét nemnél), tervezés, előretekintés, hit (az élet értelmében), intelligencia (összetett – nem lineáris kapcsolat)

  1. Családon belüli tényezők
  • Szoros kötődés legalább egy felnőtthöz
  • Anyai iskolázottság
  • Felelősségvállalás
  • Testvérek (rizikó is lehet, ha túl sok, vagy időben túl közeli)
  • Lányoknál: túlvédés hiánya; függetlenség bátorítása; érzelmi támogatás
  • Fiúknál: struktúra, szabályok; szülői felügyelet; férfi modell; érzelemkifejezés bátorítása
    1. Környezeti források a családon kívül
  • Baráti kapcsolatok
  • Gyerek-intézmény (iskola, de óvoda vagy bölcsőde is)
  • „home away from home”
  • Biztonságos, bejósolható környezet
  • Pozitív szerepmodellek, törődés
  • Struktúra és kontroll, felelősségvállalás
  • Stimuláció, értelmes, fejlesztő és jutalmazó tevékenység (tanórán kívüli foglalkozások jelentősége)
  1. Hasonló hatások a mikrokörnyezet bármely egyéb helyszínén
  2. Exo- és makroszisztéma: támogató szolgáltatások, prevenció – intervenció hozzáférhetősége, szociális háló

A longitudinális kutatások eredményei

  • Nincs olyan rizikó, ami önmagában előre jelezné a kedvezőtlen kimenetelt.
  • Mennyiségi összefüggés a reziliencia hátterében: minél több rizikótényezőnek van kitéve egy gyerek, annál több protektív hatásra van szüksége ahhoz, hogy rezilienssé válhasson.
  • Bizonyos rizikótényezők esetében specifikus védelemre van szükség
    • kompenzáció, immunizáció, kihívás (megbirkózási stratégiák kialakítása).

A megbirkózásnak ára is lehet, átesnek pszichoszomatikus megbetegedésen, de meg tudnak küzdeni.

 

Szabó Anita

munkaközösség-vezető, iskolapszichológiai ellátás