 |
 |
 |
Az közös munkaközösségi foglalkozás online formában valósult meg.
Résztvevők (24 fő):
Kisné Magyar Mária (Jászapáti), Barna Nelli (Jászberény), Szabó Andrea és Orosz Máténé (Karcag), Kádárné Zsidó Terézia és Szabó Zoltánné (Kunhegyes), Kovács Dóra (Kunszentmárton), Fejes Nikolett (Kunszentmárton és Mezőtúr), Bencsik Mária Bernadett és Bedő Anett (Mezőtúr), Varga Judit, Debreczeniné Simon Marianna, Pintérné Csikós Tímea (Szolnok és Újszász), Krómi Zoltánné és Dombrádi Annamária (Tiszafüred), Gazdig Dóra és Kóródi Anikó (Törökszentmiklós), Csíkné Gábli Erika (Fegyvernek), Paraginé Boros Ágnes, Szécsi Tibor és Dóró Anita (Székhely), Magyarné Kovács Ildikó főigazgató-helyettes, Császár István és V. Szabó Tünde (munkaközösség-vezetők)
Témánk: Tanácsadók az elvárások tengerében
Meghívott előadónk: Dr. Suhajda Csilla egyetemi oktató,
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő
A résztvevők és az előadó köszöntése után az előadó bemutatkozására került sor. Az előadását egy ráhangolódást segítő interaktív játékos feladattal kezdte: a tengeren többféle, különböző stílusú, fölszereltségű hajó volt látható, ki-ki átgondolhatta, kiválaszthatta tanácsadói szerepében melyikkel érez magával hasonlóságot… Hogyan és mennyire érezzük magunkat felvértezve tanácsadói szerepkörünkre.
Milyen is a jó tanácsadó?
A tanácsadásban különböző szakképzettségekkel veszünk részt, sokrétű elvárás és igény fogalmazódik meg a tanácsadóval szemben, akár feladatait, tevékenységeit tekintve, akár személyiségét, tulajdonságait illetően. Bizonyos tulajdonságokban egyértelmű konszenzus van a megkérdezett emberek közt: a tanácsadó legyen empatikus, kitartó, türelmes, segítőkész, legyen humora, és adott esetben legyen képes a problémamegoldásban új utakat is találnia már bejárattokon kívül.
A tanácsadás történeti előzményeinek áttekintése:
A történelemben mindig is voltak tanácsadók, legkorábbról az uralkodók körüli tanácsadók ismertek, (akiknek nem mindig jutott hosszú élet…) majd a professzionalizálódás után létrejöttek a különböző szaktanácsadók, akik tanácsaikkal a döntéshozatalt segítették a területükön. A XX. század második felében jelentős szemléleti átalakulás következett be, azóta hangsúlyos az az alapelv, hogy a tanácsadónak nem feladata, hogy átvállalja a kliens felelősségét, hanem az, hogy felhívja a figyelemét a lehetséges problémákra, alternatívákat mutasson, vagyis a kliens döntési jogkörét meghagyva egyfajta támogató szerepkört tölt be. Ez általánosan érvényes, akár karrier-tanácsadásról, akár pénzügyi tanácsadásról, akár életvezetési tanácsadásról van szó. A tanácsadóval szemben összetettek a szerepelvárások: egyszerre tanár, mentor, gondozó, terapeuta, kísérő, barát, tréner stb. A tanácsadásra jellemző, hogy rövid, meghatározott időtartamú, hatékonyságra, eredményességre törekvő. Az Európai Tanácsadási Társaság meghatározása szerint: A tanácsadás interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és kliens(ek) közt jön létre, és amely szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz. Lényegében megtanít arra, hogy a változó körülményekhez hogyan tudunk alkalmazkodni.
A tanácsadás/problémakezelés szintjei (Wiegersma, 1976):
5 szintet különít el, melyben az információs tanácsadástól a legmélyebb szintig, a pszichoterápiáig juthatunk.
Hogy milyen típusú tudásra van szüksége a tanácsadónak (Hercz Mária)?
A tények ismerete, az okok ismerete (a folyamatok mögötti törvényszerűségek ismerete, a lehetséges kimenetekről tudás), az út ismerete (hogyan jutunk el a legeredményesebben) és a megfelelő személyek ismerete szükséges.
A tudáskép összetevői: kompetencia, szakértelem, műveltség, tudás.
A munka világa modell (Bertram), azért érdekes, hogy tanácsadóként minket mi határoz meg: „belülről kifelé haladva”: személyes tulajdonságaink, megszerzett tudásunk, munkahelyi életünk sajátosságai, munkahelyi társas viszonyaink, beosztásunk, a szervezeti kultúra, melyben dolgozunk. A tanácsadóval szemben elvárt kompetenciák: többféle felosztás van, sokfélét különítenek el. Kiemelt jelentőségű napjainkban a különböző kultúrák iránti tisztelet, az előítéletesség mentes gondolkodás, a megfelelő kommunikáció és az infokommunikációs eszközök ismerete. De fontos az önismereti tudás is pl. a terhelhetőségünkről, egyéni korlátaink ismerete és fontos elvárt alapkompetencia pl. az etikus praxisvezetés is. Napjaink egyik érdekes kihívása, hogy ma már nem az információ megszerzése a nehéz, hanem a kihívást a rendelkezésre álló információk beépítése, értelmes felhasználása jelenti.
Az előadás vége felé az előadó érdekes problémafelvetése:
Tanulmányozta a 3 szakszolgálati terület protokollját, a kompetenciaelvárások tekintetében és kiderült, hogy a nevelési tanácsadás, tehetséggondozás és a pályaválasztási tanácsadás terén nem egységesen jelennek meg a kívánt kompetenciák. Érdemes lenne ebben a tekintetben szakmai egyeztetéseket folytatni. Az előadó utolsó témafelvetése a XXI. század és különösen a Covid-19 kihívásai:
Kérdés:
digitalizálható-e a tanácsadás? Milyen újabb elvárásokat jelent ez? Milyen előnyei és nehézségei vannak az online munkának?
A tanácsadó szakma újabb átalakulása várható? Digitális tanácsadás? Fontos, hogy erről szakmai egyeztető fórumok legyenek.
Az előadás után kérdések feltevésére nyílt lehetőség. Végül az előadó a digitális tanácsadás tapasztalatairól kérdezett, ezzel kapcsolatban minden területről elhangoztak tapasztalatok, összegzések. Az előadó utolsó kérdésére adott válaszként a belső tudásmegosztás intézményünkben bejáratott formáiról számoltunk be.
Szolnok, 2020. október 14.
Császár István és V. Szabó Tünde
munkaközösség-vezetők