Beszámolók

Jóvá- tétel Nemzetközi Gyermekpszichodráma Konferencia

Jóvá- tétel Nemzetközi Gyermekpszichodráma Konferencia

2015.09.25.

A pszichodráma a belső lelki tartalmak, konfliktusok, élmények megjelenítésével fejtheti ki hatását.

Hatékonyan alkalmazható az önismeret fejlesztésében, közösségformálásban, jól használható az oktatásban és képzésekben is.

Jacob Levi Moreno által a kidolgozott cselekvésközpontú tüneti és feltáró jellegű csoportpszichoterápiás módszer. Magyarországon Mérei Ferenc honosította meg (1970).

Moreno a módszer kidolgozása során cselekvő, aktív, spontán önkifejezésre épített és a figyelem a csoportos helyzeten van.

A szociometria, a csoportpszichoterápia és a szociodráma, ill. a pszichodráma területeiből szerveződött. A spontaneitás és a kreativitás cselekvésbe ágyazva érvényesülhet. A módszer kognitív és emocionális szinten tudatosít, melyben a testi- fizikai szintű átélés lehetővé teszi a preverbális és verbális szintekkel való együttes munkát is.

A pszichodráma csoportról:

Általában 90-100 percet töltenek együtt a csoporttagok heti rendszerességgel kb. egy éven keresztül, melyen a gyerekek önkéntesen vesznek részt. A játék élménye a gyerekekben örömet okoz.

Cél: a gyerekek képessé váljanak változatos szerepekbe beleélni magukat, hogy megvalósíthassa egyéniségének eddig rejtett dimenzióit, vágyait. Segít a gyerekeknek az önállósodásban. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös elfogadás és megértés légkörének kialakulását.

A csoportba megérkező gyerekek egy bemelegítő fázis után, a közös rajzolás helyzetéből kiindulva elkezd kibontakozni a történet, mely lejátszásra kerül.

A gyerekek kiválasztják a számukra megfelelő szerepet. Így a pszchodramatisták aktivitásával beindul a játék. A játék az improvizáció által a megismételhetetlen élménnyel gazdagítja a résztvevőket. Ez a kreatív játék egy olyan eszköz, mely hozzásegíti a gyermeket az énképének a korrekciójához, vágyott szülőképének megéléséhez, életérzésének alakításához. A katarzis átélésével jut el a gyermek a szereprepertoárjának bővítéséhez, az énerősítéshez, melynek személyiségfejlesztő hatása van. A „mintha” szabálya biztosítja, hogy az agresszivitás csak szimbolikusan fejeződjön ki. Az átváltozást a jelmezek, a beöltözés segíti, így aktivizálódik a fantázia. A módszer cselekmény akció katartikus, melyben élményt élménnyel gyógyít.

A játékban a dramatisták kettős szerepben vannak. Ott vannak, ahol a gyerek(ek), alkalmazkodnak hozzá, igyekszenek megérteni, megérezni érzéseiket. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. A csoportmunkában szimbolikus kifejezéssel találkozunk. Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (áttétel szimbólum). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok, a pszichoszomatikus zavarok.

Tóthné Kocsis Edit