Beszámoló az Iskolai Konfliktus Tudásközpont
Konferenciáról
2015. január 20-án került megrendezésre Budapesten az ELTE PPK-n az iskolai konfliktusok, iskolai erőszak témáját feldolgozó konferencia. A megnyitón Prof. dr. Demetrovics Zsolt a Tudásközpont céljaként a konfliktusmegoldási lehetőségek kialakítását fogalmazta meg, utalva arra, hogy az iskola a család mellett a másik olyan közeg, aminek védelmet kellene nyújtania a gyermek számára. Ezt követte Dr. Aáry-Tamás Lajos köszöntője, aki a Tudásközpont fontosságát abban látja, hogy eddig csak politikai lépések történtek az erőszak visszaszorítására, a pedagógusok jórészt még mindig eszköztelenek, ráadásul fontos volna a társszakmák összefogása, mert ez enyhíthetné a tanárok magáramaradottságát.
Fehérpataky Balázs munkacsoport-vezető részletesen beszélt a Tudásközpontról, amely három egyetem összefogásából született (ELTE, PPKE, DE). A központ célja, hogy minden érintettnek, szülőknek, pedagógusoknak segítsen a tájékozódásban és a kapcsolatfelvételben. Létrehoztak egy folyamatosan bővülő, bibliográfiát, amely magyar szerzők cikkjeit, kutatási eredményeit rendszerezi. Van egy módszertani gyűjtemény is, amely a rövid ismertetésen túl egy olyan intézményt is bemutat, amely az adott módszert sikeresen alkalmazza .
Buda Mariann az iskolai erőszak témakörében eddig elvégzett legfontosabb kutatásokról beszélt. 35 év alatt rengeteg átfogó kutatás volt a témában, de a módszertani nehézségek miatt manapság az okok helyett a védő- és rizikófaktorokat vizsgálják inkább. A kutatásokat nehezíti tk. a fogalmak sokszínűsége (pl. bántalmazás/ zaklatás/ erőszak).
Muhi Mária bemutatta, mik a közös pontjai azoknak az utóbbi 15 évben kidolgozott magyarországi iskolai programoknak, amelyek felvették a harcot az iskolai erőszakkal szemben. A legfontosabb, hogy minden iskola, ahol ilyen program fut, felvállalta a szembenézést ezzel a jelenséggel, kimondta, hogy az iskolai erőszak az ő intézményükben is jelen van és probléma. Fontos az is, hogy az iskola egésze részt vesz a munkában, nem lehet szegregálni az egyes területeket. A tanárok nem csak a gyerekektől várnak változást, hanem elsősorban saját maguktól: nem a büntetésen van a hangsúly, hanem a pozitív megerősítésen és a példamutatáson. Számos módszert felsorolt az előadó, amelyek jól beépíthetők egy ilyen programba: drámajátékok, alternatív osztályfőnökök rendszere (egy-egy évfolyamnak saját osztályfőnöke van, aki csak a nevelési feladatokkal foglalkozik), az Arizona-modell, EQ-fejlesztés. A tanárok megosztják egymással a tapasztalataikat, hiszen abból a gondolatból indulnak ki, hogy ez mások számára is ugyanúgy probléma.
Ezt követően Jármi Éva ismertette a finnek által kidolgozott KIVA projektet, melynek célja az iskolai erőszak visszaszorítása. Egy olyan átfogó, az iskola minden szereplőjére kiterjedő program a KIVA, amely kevés erőforrást igényel, így könnyen fenntartható. Célja a bántalmazást elutasító csoportnorma kialakítása. Az 1., 4. és 7. osztályban osztálytermi foglalkozásokon sajátítják el a diákok az ehhez szükséges készségeket. Ezek az órák három síkon próbálnak meg változást elérni: edukációval (a jelenség ismeretére fókuszálva), emocionálisan (empátia, felelősség – mindenki felelős, az árulkodás tabujának megtörése), és a készségek szintjén (pl. hogy tud valaki biztonságosan megvédeni áldozatokat, begyakorolják a segítségkérés folyamatát). Minden tanévben van szociális készségfejlesztés, konfliktuskezelés, amelyet a diákok virtuális környezetben is gyakorolhatnak egy online számítógépes játék segítségével. A KIVA nagy előnye, hogy minimális képzettség szükséges hozzá, kézikönyv és kidolgozott óravázlatok segítik az oktatók munkáját a megvalósításban. Magyarországon legkorábban két és fél év múlva kerülhet bevezetésre a program.
De addig is mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkenjen az iskolai erőszak? Először is fontos a diákokkal tisztázni, kikhez forduljanak, ha bántalmazást tapasztalnak és azt megértetni velük, hogy ez nem ‘árulkodás’. A tanároknak pozitív modellt kell nyújtaniuk: sem fizikailag, sem pszichésen, sem verbálisan nem bántalmazhatják a diákot. Ha egy tanár erőszakot tapasztal, mindig avatkozzon be, ne csak a legdurvább eseteknél. Az ún. buddy-rendszer is megvalósítható: minden alsós osztálynak van egy felsős „testvérosztálya”, így a nagyok gondoskodhatnak a kicsikről. Osztálytermi foglalkozások keretében tartható közösségformáló, szociális készséget fejlesztő óra a témakör feldolgozására. Ha megtörtént az erőszakos cselekmény, fontos, hogy sose maradjon következmény nélkül. Ki kell dolgozni konkrét eljárásrendet, mi történjen ilyenkor a bántalmazókkal és áldozatokkal (általában utóbbiakkal elfelejtenek foglalkozni). Be kell vonni a szemlélőként érintett diákokat is az eset kezelésébe. Az elkövetőt szembesítjük tettével, majd neki magának kell megoldást javasolnia, hogyan fog változtatni viselkedésén.
A kerekasztal beszélgetés nagyjából a fenti témákat érintette, valamint a KIVA-program itthoni megvalósíthatóságát taglalta.
- január 22.
Katona Zsuzsa
pszichológus, JNSZMPSZ Szolnoki Tagintézmény
Beszámoló
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint az ELTE PPK „Iskolai Konfliktus Tudásközpont” címmel rendezett konferenciájáról, mely 2015. január 20-án került megrendezésre az ELTE PPK Kazinczy utcai aulájában.
Az OFI a TÁMOP-3.1.11 kiemelt projekt keretei között valósítja meg az iskolai konfliktus tudásbázis építést. A rendezvény minden résztvevője a Tudásközpont létrejöttének okát, folyamatban betöltött szerepét mutatta be, azt, hogy mi is ez a tudásközpont, mi mindenre volt szükség, hogy egyáltalán az iskolai konfliktus, zaklatás, bántalmazás létezését elismerjék állami szinten is és lehetőség nyíljon a megoldások keresésére, az összefogásra. A pedagógust és minden érintett személyt (áldozatot zaklatót. szülőket …) segítő módszerek, eszközök összegyűjtése, elérhetővé tétele az oktatási intézmények számára hogyan valósult meg. Ennek a munkának az állami szintű megálmodója dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa volt, reagálva a hozzá e témakörben érkező panasz áradatra: „Az agresszió pedig pedagógiai eszközökkel nem megoldható!” Három egyetem, az ELTE PPK, Pázmány Péter Katolikus, a Debreceni az OFI-val összefogva munkálkodott a tudásbázis létrehozásán. Összegyűjtötték a hazánkban létező programokat, módszereket, eszközöket, melyeket az intézmények, iskolák saját maguk számára, saját használatra dolgoztak ki.
Fehérpataki Balázs munkacsoport vezető (OFI) szerint a gyerekek életének jelentős része az iskolához kötődik, az agresszió pedig létezik e színtéren, foglalkozni kell az iskolai konfliktussal, az önálló kezdeményezésekből született tudást össze kell rendezni, a szereplők kapcsolatfelvételét elő kell segíteni: a társadalmi gondolkodást így formálni.
A koncepció szerint a három egyetem és az OFI szellemi műhelyként működnének. A tervek szerint februártól honlapjaikon a tudásközpont anyaga elérhető, használható lesz. Bibliográfiát, módszergyűjteményt, a KiVa finn program bemutatását és kutatási eredményeket tartalmaz majd ez a tudástár.
Buda Mariann (Debreceni Egyetem, OFI) a kutatások eredményéről beszélt, melyek mind azt tükrözték, hogy vannak védő és rizikó faktorok a zaklatás kialakulása során. Az iskolai agresszió kialakulására a legjelentősebben a következők hatnak: a gyerek érzelmileg kötődjön az iskolájához és pozitív érzést kapcsoljon a tanuláshoz, így az osztályklíma jó lesz, a bántalmazás csökkenni fog.
Muhi Mária (OFI) a hazai iskolai programokról adott pillanatképet.
Jármi Éva (ELTE-PPK,OFI) a finn KiVa projektet mutatta be „Mit tanulhatunk a finnektől?” című előadásában.
A kerekasztal beszélgetésen öt meghívott résztvevő ismertette a programját.
Az alábbi elérhetőségen kicsit bővebben tájékozódhatnak az érdeklődő kollégák:
http://www.ofi.hu/hir/iskolai-konfliktusok-mit-tehetunk
Domonics Gyöngyi
Szolnoki Tagintézmény pszichológus