A 2015/2016-os tanév első munkaközösségi találkozójára 2015. szeptember 17-én 13.30 órától került sor. Minden tagintézmény képviseltette magát a megbeszélésen, összesen 17 fő volt jelen (jelenléti ív szerint).
A bemutatkozást követően sor került a 2014/2015-ös tanév beszámolója alapján, és a 2015/2016-os tanév munkaterve alapján készített power pointos bemutató segítségével a két dokumentum tartalmának rövid összefoglalására. A tavalyi tanév szakmai munkájának értékelése során a területen megjelenő szakmai nehézségek és a munkaközösségünk által elért szakmai sikerek felsorolására helyeződött a hangsúly. Az idei tanév munkatervének ismertetésekor elhangzott, hogy a munkaközösségi alkalmak minden érdeklődő számára nyitottak, nem csak a tagintézmények és telephelyek által delegált kollégák vehetnek részt a szakmai találkozón. Jelen tanévre vonatkozó célkitűzés megfogalmazása után a tervezett feladatok és a javasolt témakörök ismertetésére került sor. A szakmai feladatok többsége a tavalyi tanév utolsó munkaközösségi találkozóján elhangzott, javasolt témakörök alapján lett meghatározva.
A szakértői bizottsági tevékenység folyamatleírásának felülvizsgálata volt a fő témája a jelen munkaközösségi találkozónak. 3-4 fős csoportmunka segítségével néztük végig a szakértői bizottság folyamatleírása valamint a szakértői bizottság fogalomtár nevű dokumentumot. A közös megbeszélésre ezután került sor, a nagycsoportos munkaforma során minden kiscsoport megosztotta az észrevételeit, javasolt korrekcióit, az egyeztetés gördülékenyen lezajlott.
Közben a tagintézményekben dolgozó kollégák több kérdést is feltettek, az elhangzott javaslatok, információk a következők voltak:
– A folyamatleírás a 2013/2014-es tanévben készült, az EDUCATIO Kht. által meghatározott szempontok figyelembe vételével.
– Közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése intézményi felterjesztés esetén indítható, ha a szülő/gyám a két kitűzött időpont egyikén sem jelent meg gyermekével. Kérdésként felmerült, mi történik abban az esetben, ha a szülő kezdeményezi a vizsgálatot, és a köznevelési intézmény közreműködik az 1. számú melléklet kitöltésében. Arra az álláspontra jutottunk, hogy kizárólag szülői kezdeményes esetén zárjuk le a vizsgálati folyamatot kétszeri meg nem jelenés esetén, egyéb esetben közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezünk. Természetesen a szülő/gyám írásos jelzését/nyilatkozatát pl. hivatalos elfoglaltságról, betegségről igazolt távollétnek vesszük, és újabb időpontot biztosítunk.
– Tájékoztattuk a kollégákat, hogy a megyei szakértői bizottság esetében már előfordult, hogy az illetékes Járási Hivatal nem indította el a közigazgatási hatósági eljárást, mert álláspontja szerint a tanuló 16. életévét betöltötte, nem tanköteles, eldöntheti, hogy együttműködik-e a szakértői vizsgálatban, vagy sem. Természetesen mi a folyamatainkon nem változtatunk, minden esetben kezdeményezzük a közigazgatási hatósági eljárást, melynek elutasításáról majd az illetékes Járási Hivatal jelzéssel él.
– Egy gyermek/tanuló esetében csak egy közigazgatási hatósági eljárás indítható. Ha a tankerületi szakértői bizottság vizsgálata a fenti eljárás keretében lezajlott, és a megyei szakértői bizottság felé továbbítják a vizsgálati dokumentációt, erről a tényről az illetékes Járási Hivatalt tájékoztatni kell a szülő/gyám által aláírt Vizsgálati vélemény megküldésével. Ezáltal a hivatal is értesül róla, hogy a vizsgálat még folyamatban van.
– A közigazgatósági hatósági eljárás időpontjában, ha a szülő/gyám nem jelenik meg a gyermekkel/tanulóval, a vizsgálati folyamatot lezárjuk, és erről a tényről értesítjük a Hivatalt.
– Ha a hivatalból indított felülvizsgálati kérelem június 30-ig nem érkezik meg a köznevelési intézménytől, azután csak az 1. számú mellékleten fogadjuk be a késett hivatalból indított felülvizsgálati kezdeményezést. Kivételt nem teszünk!
– A kötelező felülvizsgálat évét a szakértői vélemény végrehajthatóságának figyelembe vételével kell megjelölni. Pl: áprilisi vizsgálat, mire hatályba lép már tanév vége van, ha a következő tanévet jelöljük meg felülvizsgálati évnek, nem fogjuk látni a rehabilitációs/fejlesztőpedagógiai foglalkoztatás eredményességét. (a Rendelet 22. § (2) szerint: „a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajtásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni”)
– Hivatalból történő felülvizsgálat során – tanulási nehézség olvasás, írás-helyesírás terén – a köznevelési intézmény pedagógiai jellemzése a mérvadó, hogy elég-e csak a már megállapított két területet felülvizsgálni, pl. a számolási készség felülvizsgálata már nem szükséges. Ha nincs jelzés, az kihagyható.
– A szülőt lehet kérni, hogy felmerülő egészségügyi probléma esetén a gyermekét vigye el szakorvosi vizsgálatra (pl. hallásvizsgálat, gyermekneurológia), addig a további vizsgálat felfüggeszthető, amit természetesen írásban (Igazolás formájában) is jelzünk.
– A tankerületi szakértői bizottság esetében mérlegelni kell, a diagnózis és a korábbi vizsgálati eredmények függvénye, hogy első felülvizsgálat esetén teljes körű (pedagógiai és pszichológiai) vizsgálatot bonyolítanak-e le. A Rendelet BTMN esetében ezt nem határozza meg, viszont ugyanaz a kolléga nem működhet közre a felülvizsgálat során, aki a szakértői vélemény megalkotásában részt vett.
A folyamatleírást a munkaközösség-vezető javítja, a munkaközösségi tagok e-mail-ben fogják megkapni a Főigazgatóságról, amennyiben nincs újabb javítási javaslat, akkor véglegesítjük.
Az első félév tervezett munkaközösségi időpontjai:
2015. november 12. 13.30 óra
2016. január 14. 13.30 óra
A Főigazgatóságról fog mindig kimenni az emlékeztető a szakértői bizottsági tevékenységet folytató munkaközösség találkozójának időpontjáról, valamint a foglalkozás témaköréről.
2015. szeptember 20.
Czagány Bernadett
munkaközösség-vezető