Külső-belső továbbképzés Munkaközösség óvoda- és iskolapszichológiai munkaközösség

Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis 2015. december 8.

Tamás Márta, Szimethné Galaczi Judit: Az iskolapszichológusok minősítése
Kollár Katalin: Hányan is vagyunk? A Bázis felmérésének tanulságai

 Irodalmi bevezető: Nálunk járt a tanfelügyelő

Sinkó.Laura – Le petit Nicolas.docx forrás: https://btk.ppke.hu

A szakmai program elején beszámolt két kolléga a minősítő eljárás tapasztalatairól (az egyik kolléganő gyakornokból minősült Ped. I-be, a másik kolléganő Ped. I-ből Ped. II-be).

A prezentáció elkészítéséhez 3 különböző mintát kaptunk. Konklúzióként levonható, hogy élményszerű legyen a bemutatás. Érdemes kiemelni azokat a momentumokat, ami a portfólió megírása óta történt a szakmai életutunkban, illetve azokat az elemeket, ami nem került bele a portfólióba. Láthattunk egy igazán sajátos prezentációt, amelyikben készítője kompetenciaterületenként vette végig fő feladatait, tevékenységeit (de csak röviden, kulcsszavakban felvillantva) mindegyiket egy-egy odaillő idézettel, gyermekvers részlettel, és egy-egy gyermeki alkotással illusztrálva. További ajánlás, hogy legyünk aktívak a saját minősítésünkben.

Az óvoda/iskolapszichológusok minősítése alapvetően a nevelési-oktatási intézményben valósul meg, ennek ellenére a pedagógiai szakszolgálatok standardjait kell rájuk vonatkozóan alkalmazni. Ezt érdemes a szakértővel előzetesen leegyeztetni a minősítés előtt.

A pedagógiai szakszolgálat tanfelügyeleti standardjainak alkalmazása kiterjed azokra a pedagógusokra is, akik nevelési-oktatási intézményben szakszolgálat típusú tevékenységet folytatnak. [1]

Általánosságban felmerült kérdések:

  • Gyakornok esetében a mentor jelen legyen-e a minősítő eljárás során?
  • Továbbra sincs egységes állásfoglalás az óvoda/iskolapszichológiai dokumentációra. A protokoll tesz ajánlást, de többnyire helyi szokásokon alapszik a dokumentáció. Mindenképpen rögzíteni kell a munkaidőt, a tevékenységeket és a gyermek/tanuló egyéni történéseit.
  • Az önértékelés, tanfelügyelet, minősítés egymásra épülése. Hogyan valósul meg a pontozás a 2016-ban minősülő kollégák esetében? 2016-ban már megelőzi a tanfelügyelet a minősítő eljárást, de számszerűsítve még nem számít bele az összpontszámba.
  • Ki tekinthet bele a gyermek személyi anyagába (kérdőívek, teszteredmények, rajzok stb.)?
  • Betekintési joga a szülőnek van.
  • Az intézményvezető/igazgató a személyi anyagba nem tekinthet bele. Azonban személyében felelős azért, ami az intézményben/iskolában történik, arról név szerint is joga van tudni, hogy kik részesülnek iskolapszichológiai ellátásban, illetve összegzően, hogy milyen problémák, jelenségek jellemzőek, illetve milyen csoportok vannak.

A következő Módszertani Bázis időpontja: 2016. január 5.

Témája: K. Németh Margit, Koller Éva: Serdülőkor: normatív krízis vagy deviancia?

Szolnok, 2015. december 11.

Szabó Anita
pszichológus, munkaközösség-vezető

[1] Országos tanfelügyelet. Kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára, második, javított kiadás. 4.o.