A Szolgáltató Város® Szolgáltató Szolnok mintaprojekt 2009-től fut Szolnok városában. A mintaprojekt keretében két alkalommal – 2010-ben és 2013-ban – történt elégedettségmérés a közszolgáltatói kultúrára vonatkozóan a szolnoki felnőttek és fiatalok körében. Ezt követően 2014 őszén egy ifjúságkutatás is megvalósult. A kérdőíves lekérdezésben közel 800, 13 és 18 év közötti fiatal vett részt (az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói és a középiskolák 9. és 11. évfolyamos diákjai). A kérdőíves módszert pedig fókuszcsoportos interjúk követték – közel 500 tanulóval. A kutatás központi kérdése, hogy milyen a fiatalok bizalmi kapcsolata különböző referenciaszemélyekkel, vagyis problémájukkal kihez fordulnának legnagyobb bizalommal, kortárshoz, szülőhöz, pedagógushoz, vagy az iskolában jelen lévő közszolgáltatókhoz (ifjúsági orvos, iskolai védőnő, iskolapszichológus, iskolarendőr). A kutatás eredményei szerint a felnőttek közül a szülőkkel szemben mutatott bizalmi index a legmagasabb, őket követik a pedagógusok, majd a rendőrök, iskolai védőnők, iskolaorvosok és a sort az iskolapszichológusok zárják [1]. Bevallom őszintén, hogy amikor iskolapszichológusként szembesültem ezzel a bizalmi sorrenddel, némileg elkeserített. Gyárthatnánk ideológiákat és magyarázatokat, hogy miért kerültünk a sor végére, de az nem lenne előrevivő. A legfontosabb, hogy mit tehetünk, milyen fejlesztéseket lehet eszközölni egy pozitívabb kép eléréséhez.
A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézményének iskolapszichológusai 2015 tavaszán lettek megszólítva az ifjúságkutatás kapcsán.
2015. március 18-án, „Tükörben az ÁROP ifjúságkutatása” címmel egy plenáris ülés keretében kaptunk ízelítőt a vizsgálat eredményeiről. Sok-sok adatból, érvből számomra egy kiugró információ az volt – amit szakembereként pontosan tudunk – s a vizsgálatok igazolják, hogy heti 10 óránál kevesebb iskolában töltött idő nem kiszámítható a fiatalok számára, mivel az iskolapszichológus nincs jelen az iskola életében. Nagyon sok építő, a fejlődést predesztináló gondolat is megfogalmazódott, ami kijelöl egy haladási irányt. A „Szolnoki ifjúságkutatás 2014.” bemutatását követően a gyakorlati tapasztalatcsere 3 szekcióülésben folytatódott (család, iskola, szórakozóhely). Mivel a bizalom színterei kamaszkorban elsősorban a kortársközösség, az iskola, a család és a szórakozóhely, valamint azok a közegek ahol a fiatalok a szabadidőt eltöltik [2], ez határozta meg a három szekcióülés fő kérdéskörét. A szekcióülés interaktív formája lehetőséget kínált a résztevők aktív bekapcsolódására. Itt éreztem át, hogy már nem csupán hallgató, hanem résztvevő vagyok a programon, véleményemet kifejtve, tapasztalataimat összegezve. Elmondtuk, ötleteltünk, összegyűjtöttük, feljegyeztük, átadtuk…, ami alapján konkrét célokat, feladatokat lehet meghatározni, megfogalmazni.
Következő alkalommal 2015. április 15-én „Iskola és az iskolában működő közszolgáltatók együttműködési hatékonyságának fejlesztése” témában hangzott el egy vitaindító plenáris előadás. Ezt követően szintén 3 témában volt szekcióülés, hogy milyen az iskolában működő közszolgáltatók kapcsolata, az iskolákkal, az osztályfőnökökkel, a fiatalokkal. Itt is már konkrét ötleteket, tapasztalatokat, javaslatokat gyűjtöttünk egy cselekvési terv kidolgozásához. Közben több oldalról felmerült az igény arra, hogy talán, ha a közszolgáltatókról több információja lenne a fiataloknak, sokkal inkább „használnák” problémájuk megoldásához. Megfogalmazódott, hogy az iskolai közszolgáltatók kapjanak lehetőséget, hogy színes tevékenységeinek palettáját bemutathassák egymásnak is, és kiemelten fontos, hogy az iskolák pedagógusai, diákjai is megismerhessék.
A következő lépés, hogy minden iskolai közszolgáltató egy-egy képviselőjét felkérték arra, hogy egy rövid előadás keretében mutassa be, hogy milyen feladatokat lát el az iskolában. Mikor és hogyan fordulhat hozzá egy diák, továbbá milyen lenne az optimális együttműködés más közszolgáltatókkal együtt. Erre az előadásra, a Szolgáltatói Nyílt napon, 2015. május 20-án került sor. Ezen a szakmai napon, tagintézményünket, az iskolapszichológusokat én képviseltem, ahol prezentációmban egy közös állásfoglalást mutattam be „Iskolapszichológus, avagy pszichológus az iskolában?” címmel.
Már a Szolgáltatói Nyílt napon megfogalmazódott az a cél, hogy az elhangzottak alapján készüljön egy kérdezz-felelek típusú riportfilm a fiatalokra fókuszálva. 2015. szeptember végén megtörtént az a stúdióbeszélgetés, ahol minden iskolai közszolgáltató egy-egy képviselője elmondta, milyen problémákat érintően kereshetnek fel bennünket a fiatalok. Milyen módon érhetnek el bennünket az iskolában, vagy akár az iskolán kívül? Hol és hogyan vehetik igénybe a szolgáltatásainkat? Hogyan tudunk segíteni a fiataloknak? Hogyan tudnánk biztatni a fiatalokat, hogy bátran keressenek fel bennünket? Ezekből a kérdésekből és a kérdésekre adott válaszokból áll össze a „Segítő szolgálatok a szolnoki iskolákban” című kis film, ami nemcsak a városban, hanem az országban is egyedülállónk tekinthető. A kis film bemutatásra 2015. november 11-én nyílt alkalom, ahol minden részvevő (iskolavezető, gyermekvédelmi felelős, pedagógus, közszolgáltató) kapott a filmből egy példányt, hogy az információk minél széles körben eljussanak a fiatalokhoz.
Szabó Anita
pszichológus
[1] FÓKUSZBAN AZ IFJÚSÁG. Tükörben az ÁROP Ifjúságkutatása 2015. március 18. Iskola és az iskolában működő közszolgáltatók együttműködési hatékonyságának fejlesztése 2015. március 25. Szolgáltató Város® Szolgáltató Szolnok konferenciák háttérdokumentuma. 11. o.
[2] FÓKUSZBAN AZ IFJÚSÁG. Tükörben az ÁROP Ifjúságkutatása 2015. március 18. Iskola és az iskolában működő közszolgáltatók együttműködési hatékonyságának fejlesztése 2015. március 25. Szolgáltató Város® Szolgáltató Szolnok konferenciák háttérdokumentuma. 4.o.