A Családterápiás Egyesület minden év tavaszán más és más városban rendezi meg 3 napos vándorgyűlését, melyre mindazokat szívesen várják, akik a családterápia iránt érdeklődnek, akik képzésben vannak, vagy akik végzett családterapeuták.
Az idén is nagy volt az érdeklődés, a konferencián kb. 700 fő vett részt, az ország egész területéről. A Szegedi Egyetem legmodernebb épületében voltak a rendezvények, és maga Szeged is nagyon jó helyszínt jelentett a konferencia számára.
A rendezvényen szakmai kapcsolatokat lehetett erősíteni, teremteni, mindenki sok ismerőssel találkozhatott. A nagy létszám ellenére baráti, ismerősi légkör uralkodott.
A vándorgyűlés mindhárom szakmai napján nagyon széles és színes programkínálatból lehetett választani.
Az alábbiakban az általam hallgatott előadások közül néhányat emelnék ki.
A pénteki első plenáris előadásban Piling János a terapeuta és páciens közti szexuális kapcsolatról beszélt. Ez természetesen szigorúan tiltott, a valóságban azonban mégis létezik. A kutatások szerint a férfi terapeuták 7-9%-nak, a női terapeuták 2-3%-nak volt már szexuális kapcsolata kliensével. Az előadás arról szólt ki és miért teszi meg, hogyan változtatja meg a terápiás kapcsolatot és hogyan lehetne megelőzni. Lényegében bár ezek a kapcsolatok látszólag mindkét fél beleegyezésével valósultak meg, a kliens számára egyértelműen traumaismétlő, abuzív jellegűek az esetek döntő részében. A szakmai etika szerint a terápia befejezését követően sem jöhetne létre szexuális kapcsolat a terapeuta és egykori kliense között. A megelőzésben fontos szerepe van a kliensek felvilágosításának, hogy tudják milyen egy pszichoterápiás kapcsolat, valamint a megfelelő jogorvoslati lehetőségek elérhetősége is visszatartó erővel bírhat.
Ezt követően Iring Zoltán a családterápia lehetőségeiről a szociális és gyermekvédelmi ellátás terén beszélt. Ezeken a területeken a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló igyekezetek a családterápia szükségességét hozták, egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy a családok segítésére ez egy nagyon fontos szolgáltatás, mellyel bővíthető az intézményhálózat repertoárja. A családterápia alkalmazásának azonban vannak szakmai feltételei, melyeket megfelelően ismerniük kell a segítő és hatósági szakembereknek. Ezek közül a legfontosabb az önkéntesség elve.
A plenáris előadásokat követően többféle, párhuzamosan futó programlehetőség közül választhattunk. Az általam választott előadás szekcióban először Tóth Borbála beszélt a családterápiában a genogrammon alapuló genodráma módszeréről. A mindenki számára ismert genogramm terápiás technikát pszichodramatikus elemekkel együtt alkalmazza, és segítségével transzgenerációs minták ismerhetők fel.
Ezt követően Moretti Magdolna meghirdetett előadása helyett Barát Katalin tartott előadást a testvér abúzusról. A testvér abúzus hátterében tipikusan agresszív, a fiát megalázó, erőteljes apa és alávetett, passzív anya, valamint elhanyagoló szülői attitűd áll, emellett megfigyelhető, hogy a családi légkör nyíltan vagy rejtetten szexuálisan túlfűtött. A leggyakrabban az apa által megalázott fiútestvér a kisebb testvérén „vesz revansot”, (az azonosulás az agresszorral jelensége is szerepet játszik), az abúzus ilyenkor inkább a hatalomgyakorlás és nem annyira a szexuális kielégülés eszköze. A terápiában nagyon körültekintően kell eljárni, a családterápia ellenjavalt, hacsak nincs az elkövető részéről őszinte megbánás és a szülők részéről is valódi támasz nyújtás. Szemléletben fontos, hogy egyrészt a bűnt el kell ismerni és az áldozatot meg kell védeni a további traumatizációtól, másrészt viszont az elkövető is áldozat. Lényeges, hogy az elkövető és legfőképp a szülők is felismerjék saját felelősségüket.
Szentgyörgyi Edit Hitben hittem című előadásában arról beszélt, hogy sok esetben a szexualitással kapcsolatos nehézségek miatt (pl.libidóhiány, pornófüggőség) hozzá forduló pároknál a vallásos neveltetésből fakadó nyílt vagy rejtett hitbéli meggyőződéseknek, családi üzeneteknek milyen meghatározó szerepe, ereje van és hogy a terápia folyamán erre érdemes figyelni.
Mayer Máté módszerbemutatása tranzakcióanalitikus elméleten alapult. Három üres széket használ a gyermeki én, a felnőtt én, és a szülői én megjelenítésére. Ezekbe belehelyezve a klienst az adott problémáról 3 szemszögből tud rálátni, de a lényeg itt is az érzelmi átélésen van. A terápiás cél a felnőtt én erősítése, a szülői énből fakadó kontrolláló, kegyetlen üzenetek bölcs útmutatássá szelídítése és az elnyomott gyermeki én integrálása, melyből az életerő és inspirációk fakadhatnak.
Ezekhez hasonló, sok témát felölelő izgalmas előadások, módszerbemutatások és esetismertetések voltak a szombati és vasárnapi nap folyamán is.
2018. 04. 15.
Készítette: V. Szabó Tünde