Budapesten, az ELTE PPK Kazinczy utca 23-27. alatti épületében került megrendezésre 2016. április 19-én a szakmai rendezvény.
Témája: Iskolaérettségi vizsgálat – tapasztalatok a régi és az új módszerrel
A rendezvényt a Bázis vezetője: N. Kollár Katalin, és az MPT Szekció elnökségi tagja Tamás Márta nyitották meg és köszöntötték a résztvevőket.
A téma első előadója dr. Szvatkó Anna gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. kerületi Tagintézményének munkatársa volt.
Előadásának címe: Az iskolaérettségi vizsgálatok
Előadásában történeti áttekintést nyújtott az Iskolaérettségi vizsgálatok változásairól a kezdetektől napjainkig (1964 -2016).
- 16/1964. E.Ü. miniszteri rendelet előírja az iskolai követelmények teljesítését gátló testi, érzékszervi fogyatékosság időben történő kiszűrését.
- 1965: Országos Közegészségügyi Intézet Ifjúság-Egészségügyi Osztály, Róna Borbála -Szabó Pál kísérlete a komplex iskolaérettségi vizsgálati eljárás, kidolgozására.
- 1970: Fővárosi Tanács oktatási és egészségügyi osztálya utasítás: „amennyiben a körzeti gyermekgyógyász szakorvos az iskolaérettség eldöntéséhez kiegészítő pszichológiai vizsgálatot tart szükségesnek, úgy ennek elvégzésére kérje fel az illetékes kerületi nevelési tanácsadót.”
- 1970-71. Hoffmann Tiborné pszichológus meghatározása: a vizsgálat célja: „… a feladattudat érettsége mérhető legyen, …tartalmazza a minimális értelmi követelményeket az emlékezet, a megfigyelőképesség, a mennyiségegyeztetés és az elemi gondolkodási műveletekre való képesség… hozza felszínre az esetleges beszéd- és mozgászavarokat… a csoportos játék megfigyelésével és a szülőktől kapott információk felhasználásával egészüljön ki a személyiségről kapott kép.”
- Avarné Császár Ildikó és Vereczkey Györgyné, nevelési tanácsadó vezetők a Hoffmann Tiborné által összeállított teszt kisebb korrekciójával elkészítik az iskolaérettséget mérő vizsgálóeszközt, a piros dobozt.
Hangsúlyozta, hogy az iskolaérettség fogalma alatt alkalmasságot értünk. Azt vizsgálják a szakemberek, hogy a gyermek képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek, tud-e majd az iskolában meghatározott szabályok szerint viselkedni – képes-e elválasztani egymástól a játékot és a feladatot, nyugodtan ülni, kivárni, együttműködni a tanítóval.
Összegezve elmondta, hogy az 1972-es eljárás alkalmas és értékes kiindulópontot jelent az iskolaérettség dilemmájában, de mechanikus alkalmazása kizárt. A vizsgálat célja nem a beiskolázás eldöntése, hanem a gyermek optimális fejlődésének biztosítása!
2004 – ben, több kollégájával együtt részt vett a hátrányos helyzetű gyermekek szűrése és fejlesztése érdekében végzett munka hatékonyságának vizsgálatában, melynek eredményeként megfogalmazták egy új eljárás szükségességét. A vizsgálatuk végeredményeként megfogalmazták az új eljárással szembeni elvárásaikat, az alábbiak szerint:
- Korszerűség a tartalomban
- A csoportos és egyéni vizsgálati helyzetek megfelelő aránya
- Egyszerű mozgásvizsgálat beépítése
- Ne terhelje túl sem a gyermeket, sem a szakembert, sem a szülőt
- A gyermekkel foglalkozó egyéb szakemberektől informálódjanak és működjenek együtt
- Az iskolák fokozódó intellektuális igényeik ne kapjanak túl nagy teret
- A szülővel való elmélyült kapcsolat kialakításának legyen ideje.
A téma második előadója Lapis Andrea pedagógiai szakpszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézményének munkatársa volt.
Előadásának címe: Az iskolaérettség vizsgálata. Az új Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez eszköz bemutatása, reflexiók.
Előadásában hangsúlyozta az új eszköz egyértelmű szükségességét, majd bemutatta az eszközt és röviden reflektált annak gyakorlati beválására.
A vizsgálóeljárás bemutatása:
- Állapotfelmérő vizsgáló eljárás, a gyermek aktuális fejlettségéről ad számot.
- Pedagógiai mérőeszköz, rámutat arra, hogy a gyermeknél további vizsgálatok szükségesek.
- Alkalmazása a járási szakértői bizottságokban javasolt, team munkában.
- Alkalmazók a szakértői bizottság munkatársai, betanítás és egyeztetés különösen a pontozásban belső műhely munkában mindenképpen szükséges.
- Javasolt, hogy szakértői bizottságonként egy fő képzésben vegyen részt.
- Nem javasolt a készlet egyes elemeinek más alkalommal való önálló használata.
- A vizsgálóeljárás új változatának fejlesztői:
- Bolla Veronika PhD (gyógypedagógus-pszichológus),
- Kas Bence PhD (gyógypedagógus-nyelvész),
- Nagyné dr. Réz Ilona (gyógypedagógus-pszichológus),
- Torda Ágnes (gyógypedagógus, klinikai gyermek szakpszichológus).
- Bass László (gyógypedagógus, szociológus) a matematikai-statisztikai feldolgozást végezte.
Az eszközzel a következő területeken mérhetjük az iskolakészültséget:
- adaptív viselkedés
- nyelvi fejlettség
- mozgásfejlettség
- kognitív fejlettség
- számolás fejlettség.
A vizsgálat csoportos és egyéni helyzetben történik, a felvétel ideje kb. 90 – 120 perc.
Az eszköz tartalma:
- Instrukciós füzet- a feladatok tartalma, a feladatok kijelölésének módja, a szükséges verbális útmutatás előírt mondatai.
- Jegyzőkönyv (feladatok rövid jelzése, a teljesítményre adható pontszámok kritériumai).
- A nyerspontok transzformálása értékpontokká táblák.
- Eszközök: tárgy és eseményképek, tárgyak.
Az állapotfelmérés további feltételei:
- A gyermekről készült pedagógiai vélemény.
- Óvodai mérések eredmények, fejlődését bemutató megállapítások.
- Más alkalommal történt vizsgálatok szakvéleményei.
- Egészségügyi állapotára vonatkozó dokumentumok.
- Anamnézis, mely az állapotfelméréshez kapcsolódóan készül.
Az eljárás kipróbálása:
Az előadó és kollégái 5 gyermekkel próbálták ki a vizsgálóeljárást. Ennek tapasztalatait és a vizsgálat során szerzett benyomásaikat osztotta meg a továbbiakban a hallgatósággal. Összegzésként megfogalmazta az előadó az esetleges módosítási javaslatait, ötleteit.
A rendezvényen jelenlévő két szerző, dr. Torda Ágnes és Nagyné dr. Réz Ilona tolmácsolta gondolatait az elhangzottakkal kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy az eddigi tapasztalat jó kiindulópont lehet a további együttgondolkodáshoz. Fontos azonban hangsúlyozniuk, hogy ez a teszt jogtiszta, klinikailag kipróbált és a pontozási rendszere a matematikai statisztikai számítások alapján történik, amire már régóta várt a szakma!
Debreczeniné Simon Marianna
gyógypedagógus
JNSZMPSZ Szolnoki Tagintézménye