Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került megrendezésre 2016.április 1-jén az országos igazgatói konferencia, melynek szervező-házigazdája az Oktatási Hivatal volt, és melyen meghívottként háromszáz intézményvezető/igazgató vett részt, az ország minden részéből.
A konferenciát Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg.
Köszöntő beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Köszöntő beszédében új perspektívákat körvonalazott az intézmény vezetők számára. Beszédében hangsúlyozta: el kell jutni odáig, hogy az igazgatók valódi felelős vezetők, irányítók tudjanak lenni intézményeikben, és ennek érdekében nagyobb mozgástérre, több döntési lehetőségre van szükségük, melyet az EMMI is támogat. Beszélt arról is, hogy nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) helyett mintegy hatvan olyan szervezetet szeretnének létrehozni, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül, tehát könnyebben tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek, így jóval gyorsabb és könnyedebb lesz az ügyintézés, intézményvezetői intézkedés.
A miniszter álláspontja szerint a köznevelési rendszer minősége az igazgatókon múlik, ők a kulcsszereplők az oktatásban, ezért fontos a fenntartó/működtető és az intézményvezetők között a partneri viszony, a rendszeres párbeszéd, fontos az igazgatók munkájának segítése.
Dr. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: a felek közötti párbeszéddel megnyílt egy kapu, így talán minőségi változást lehet elérni a köznevelési folyamatokban. Kiemelte, hogy a vezetőknek, politikusoknak és tudósoknak nem szabad azt hinniük, hogy az ötleteket viták, kísérletek nélkül meg lehet valósítani, hogy kritika nélkül rá lehet erőltetni a gondolatokat a közoktatásra, a tanárok lelkesedése nélkül ugyanis kudarcra van ítélve minden ilyesfajta próbálkozás. Elmondta, hogy a jó cél érdekében az MTA is részt vesz a Köznevelési Kerekasztal munkájában, ezzel párhuzamosan pedig kutatásokat végez, tudományos eszközökkel vizsgálja a módszereket, azok eredményességét, így áll a köz szolgálatában.
Dr. Palkovics László oktatási államtitkár EMMI előadásában ismertette a következőket:
A Köznevelési Kerekasztal munkálatai – ülései heti rendszerességgel zajlanak, ezeken az üléseken már eddig is fontos döntések születtek, ám a folyamatnak még koránt sincs vége. Az államtitkár elmondta, hogy meggyőződése, jó úton járnak, ezért a munkát folytatni kell!
A továbbiakban ismertette a Köznevelési Kerekasztal eddig végzett munkáját, valamint az eddig megfogalmazott javaslatokat. Ismertette: 35 ezer pedagógus számára biztosítják 2017-ben a lehetőséget a minősítésre való jelentkezésre, amelynek a rendszere is átalakul, egyszerűbb lesz. A pedagógusok terhelésének csökkentése céljából módosították a tanfelügyelet folyamatát, az önértékelés rendszerét, csökkentették az adminisztrációs terheket. Megértve az intézményvezetők jelzéseit, javaslatot tesznek arra is, hogyan lehet megoldani az év közben nyugdíjba menő tanárok helyettesítését, de a tanulók terhelésének csökkentésére vonatkozóan is javasolnak intézkedéseket. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a Balog Zoltán miniszter által a konferencián bejelentett változásoknak megfelelően 2016. július 1-jétől átalakul az intézményfenntartás rendszere, megváltozhat a működtetés. Nemsokára a Kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) helyett hatvan olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni.
Az államtitkár előadásában arról is szólt, hogy a munka folytatásában kiemelt szerepe lesz a pedagógusképzési és – továbbképzési rendszer átalakításának; közvetlenebb és erősebb lesz a kapcsolat az egyetemek és a köznevelési intézmények között. Emellett átdolgozzák a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket, csökkentik a tanulók terheit. Jelezte: az új intézményfenntartói struktúrában egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltató viszony kialakítására törekednek a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák/intézmények között, illetve hogy a Köznevelési Kerekasztal további feladata kijelölni a struktúra- és infrastruktúra-fejlesztés irányvonalait, melyet alapul véve folytatódhat a Reform.
A konferencián Dr. Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke, a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjának vezetője a felnövekvő generációhoz alkalmazkodó oktatás stratégiájáról beszélt, így kiemelte: meg kell határozni a 21. századi iskola alapfunkcióit, újra kell értelmezni, mi a tudás, mert az nem egyenlő a statikus lexikális ismerettel. Hangsúlyozta: a tudás és a készségek alapozása, a tanulási készség és késztetés kialakítása a 21. századi iskola egyik legfontosabb feladata.
Felidézte: korábban volt ismeretalapú kerettanterv, volt tevékenységközpontú, de „2016-ban az oktatási rendszerek túllépnek a mechanikus rendszeren, a kulcskompetenciák bűvöletén”. Előadásának záró gondolataként Sir Kenneth Robinsont idézte, aki szerint „…újra kell gondolnunk az alapvető elveket gyermekeink oktatásával kapcsolatban.”
Dr. Liptai Kálmán rektor, a Magyar Rektori Konferencia alelnöke „Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről” című előadásában kiemelte, hogy a pedagógusok továbbképzését a felsőoktatáshoz kell becsatornázni, mely javaslattal a felsőoktatási intézmények egyetértenek, üdvözlik azt. Ismertette a továbbképzési központok tervezett rendszerét, illetve a tanári hatékonyság növelésének jó gyakorlat-modelljét.
Végezetül Bíró Gábor, igazgató Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, Kisvárda, a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja „A köznevelés fenntartói, támogatói környezete” című előadásában az átalakítás néhány alapvetéséről beszélt, melyben a fenntartó és intézmény közötti partneri kapcsolat fontosságát hangsúlyozta, sikerkritériumként a támogató környezet kialakítását, az irányíthatóság biztosítását és a hatékonyság növelését emelte ki. Beszélt még a tervezett köznevelési struktúráról, melynek a közigazgatásihoz kell igazodnia, a szervezeti struktúra kialakításakor a megyehatárok átlépésének kizárásáról, a gazdálkodó egység helyéről az új struktúrában, a részleges decentralizációról, dekoncentrációról is. Hangsúlyozta: az új struktúra kialakításához megfelelő forrásokra, gondos tervezésre, takarékosságra van szükség. Célként pedig megfogalmazta: az új szervezetnek szakmailag a köznevelési célok teljeskörű elérését kell szolgálni!
A konferencia a résztvevő igazgatók hozzászólásaival, kérdéseivel, majd Sipos Imre helyettes államtitkár záró beszédével fejeződött be.
Csibi Enikő
főigazgató