Külső-belső továbbképzés

Az egészségüggyel való együttműködés lehetőségei és felületei

Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

2015. október 20.

Sándor Éva, Kemény Rita: Az egészségüggyel való együttműködés lehetőségei és felületei egy konferencia tanulságai alapján

 Dr. Mészner Zsófia: A hátrányos helyzetű gyermekek egészségi állapota

A hátrányos helyzetű gyerekeket különösen sújtják az egészségi problémák (már a magzati és csecsemőkortól kezdve):

  • alultápláltság
  • védőoltások
  • ingerszegény környezet, mélyszegénység
  • elhízás is gyakoribb a hátrányos helyzetű gyerekek körében

 Mihályi Krisztina: A korai iskolaelhagyás problémája, a megelőzés lehetőségei

  • Középiskola első évfolyama a legveszélyeztetettebb kilépőpont
  • Figyelemfelkeltő jelek
  1. állapothoz köthető jelek: hiányzás, romló tanulmányi átlag, évismétlés
  2. viselkedésbeli megfigyeléshez köthető

Mit tegyünk?

  • Mielőbbi beavatkozás
  • Hozzáférés a kisgyermekkori neveléshez
  • Pályaorientáció tantervbe ágyazottan és célzottan
  • Befogadó iskolai légkör, komprehenzív iskolamodell
  • Iskolák közötti átmenet (rugalmas átjárás) moduláris szakképzés
  • Korai jelzőrendszer működtetése
  • Lemorzsolódottak osztályba visszavezetése (HÍD I., HÍD II.)

HÍD I.: aki elvégezte az általános iskola 8 osztályát

HÍD II.: aki elvégezte az általános iskola 6 osztályát és betöltötte a 15. életévét, vagy már nem tanköteles korú, de még nincs meg az általános iskola 6 osztálya

 Leiner Károly: Az osztályfőnökök szerepe a veszélyeztetett tanulók segítésében, együttműködés az iskola-egészségüggyel

Lemorzsolódásra veszélyeztetett tanuló

Adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti, vagy a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutatott.

Osztályfőnökök feladatai, lehetőségei

  • Tanulók, családjainak megismerése (családlátogatás)
  • Kapcsolattartás szülőkkel: szülői klubok, találkozók, közös programok
  • Kiemelt figyelem a gyermekvédelem látókörébe került tanuló felé
  • Együttműködés belső szakemberekkel (orvos, védőnő, gyermekvédelmi felelős stb.)

 Dr. Kovács Zsuzsanna: Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén (szakmai irányelv)

  • Ez a dokumentumuk már elkészült az orvosok, védőnők számára, de még a hivatalos utakat be kell járnia.
  • A bántalmazás, elhanyagolás definíciója.
  • A gyerekbántalmazás és elhanyagolás felismerése.
  • Gyanú esetén szükséges lépések megtétele.
  • Egy hasonló anyag: Módszertani Útmutató – A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére…

Kórházpedagógusok léte

 Papp Krisztina: Együttműködés a családsegítő és gyermekjóléti rendszerrel

A rendszer két lépcsőben átalakul

  • januártól minden járásban létre kell hozni az összevont Családsegítő és Gyermekjóléti Központokat.
  • januártól új szolgáltatás pl. az óvodai/iskolai szociális munkások (az új gyermekvédelmisek) hálózatos rendszerben fog kialakulni.

Dr. N. Kollár Katalin: Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában

  • Konzultáció gyerekekről
  • Orvos: elhízás, étkezési zavarok (anorexia, bulimia) gyakori hiányzások okai, függőségek, továbbküldés
  • Védőnő: kölcsönös problémajelzés, közösen tartott prevenciós programok, pályázatok
  • Esetkonferencia
  • Prevenciós programok (szexuális nevelés, dohányzás ellenes program)
  • Iskolai egészségfejlesztési koncepció kialakítása

Szabó Anita

munkaközösség-vezető