A 2015/16. tanév második szakértői bizottsági munkaközösség találkozóján 19 szakember vett részt a székhely- és tagintézményekből, jelenléti ív szerint.
Az intelligencia és a képességzavar összefüggése volt a fő témakör.
Megbeszéltük, milyen információkat nyerhetünk az intelligencia mérés során. A szórt vagy kiegyenlítetlen profil mindig elemzésen alapuljon. A Snijders-Oomen nonverbális intelligenciavizsgáló eljárások és a Woodcock-Johnson kognitív képességek tesztje esetén a szubteszt életkorok közötti különbséget kell figyelembe vennünk, 2 évnyi különbség van az egyes kognitív szintek között – legalább kétszer előfordul – már szórt képességprofilról beszélhetünk. A WISC-IV és a WAIS-IV intelligencia tesztek esetében az indexek (mind a négy) különbségének elemzésén kell, hogy alapuljon a kiegyenlítetlen képességprofil megállapítása. A MAWGYI-R és a MAWI tesztek esetében marad a verbális és performációs érték közötti 10 vagy annál nagyobb különbség megállapítása, minden esetben szükség van a teljesítményprofil teljes elemzésére, az egyes részpróbákban elért értékpontok összehasonlítására.
Figyelnünk kell, hogy a szakvéleményünkbe a tényleges intelligencia kvóciens kerüljön be, a tévesztések számát zárjuk ki a rendszeres ellenőrzéssel. Ha egymásra mérünk rá (pl. elsőfokú felülvizsgálat), és az előző méréstől eltérő eredményt kapunk, a két mérést végző szakember üljön le, és elemezze a különbséget, esetleg kontrollmérés történjen.
Elsőfokú eljárásra kér fel minket a Járási Hivatal, és nincs elegendő szakember, vagy megfelelő eszközbázis a feljebbviteli eljárás lefolytatásához, akkor az illetékesség hiányáról tájékoztassuk a Járási Hivatalt, aki majd másik szakértői bizottságot fog megjelölni az eljárás lefolytatásához.
Tankerületi és megyei szinten is bővült az eszközparkunk az EDUCATIO Kht. jóvoltából, egyre könnyebb helyzetben vannak a tankerületi Tagintézmények szakemberei is.
A WISC-IV, a WAIS-IV, és a WPPSI-IV teszt űrlapjai nem másolhatók, jogvédett eljárási módok.
A tankerületi összegző vizsgálati vélemény összegzés részében bátran tüntessük fel, hogy mely területen/területeken merült fel a sajátos nevelési igény gyanúja, konkrétan, mire irányuljon a megyei szakértői bizottság kiegészítő vizsgálata.
Korai fejlesztésben részesülő gyermek beóvodázása esetén szükség van a megyei szakértői bizottság felülvizsgálatára, hiszen megváltozik a gyermek köznevelési státusza, valamint a különleges bánásmód formája, illetve többnyire a sajátos nevelési igény kategóriája is.
2015. november 13.
Czagány Bernadett
munkaközösség-vezető