A karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda 2015. november 13-án tartotta évi rendes nevelési értekezletét, melynek helyszíne a napokban elkészült, szépen felújított Kuthen úti tagóvoda volt. Az egész napos rendezvény témája:
- Iskolaérettségi kritériumok elérése az óvodáskor végére (előadók: gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó)
- Felkészülés a pedagógiai szakmai ellenőrzésre, intézményi önértékelés
Az első napirendi ponthoz előadás megtartására kért fel az intézmény vezetője, hogy az iskolaérettség kritériumairól a gyógypedagógus szemszögéből beszéljek. Csibi Enikő főigazgató asszonnyal való egyeztetés után mondtam igent a felkérésre és előadásomat, a kapott 45 perces időkeretet maximálisan kihasználva, állítottam össze. A hallgatóság az intézmény 60 főt meghaladó óvodapedagógusi köre volt.
Igyekeztem az iskolaérett gyermekre jellemző kritériumokat felsorakoztatni, a témáról tanult elméleti ismereteinket feleleveníteni, rendszerezni, gyakorlati példákkal alátámasztani mondanivalómat.
Mottóul Paracelsus idézetét választottam: „…Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről!”
Úgy gondolom az iskolaérettség is ilyen, mert egy idegrendszeri érettségi állapotot jelent, amelyet nem lehet siettetni, gyorsítani vagy kierőszakolni.
A Nemzeti Köznevelési törvény idevonatkozó rendelkezéseit, a 2016/2017-es tanévben iskolát kezdő gyermekek lehetőségeit vetítettem ki a következőkben. Beszéltem az óvodavezető döntési jogköréről, a halasztott iskolakezdésről, valamint a pedagógiai szakszolgálatok által végzett, iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítására irányuló vizsgálatról is.
Érdekességként elmondtam, hogy Rudolf Steiner a Waldorf pedagógiai módszer megalkotója szerint, iskolaérett az, aki születése óta 7 tavaszi holdtöltét élt meg. Megemlítettem a régi megfigyelések szerinti érettséget is, (jobb kezével a feje fölött meg tudja fogni a bal fülét; be tudja kötni a cipőfűzőt – miközben beszél is; kiválóan biciklizik – 2 kerekűn).
Ezek után az iskolaérettség feltételeit mutattam be:
- Testi fejlettség, egészséges, ép érzékszervek, eszközkezelés, ceruzafogás
- Mozgás, testséma, dominanciák, szem – kéz koordináltság,
- Térérzékelés, alak – háttér, gestalt látás, alak, forma, szín és nagyságállandóság
- Auditív megkülönböztetés, analizálás – szintetizálás, átfordítási képesség
- Általános tájékozottság, beszédkészség
- Gondolkodás, emlékezet, figyelem, emberrajz
- Feladattudat, feladattartás, jó kudarctűrő képesség, felnőttekhez való viszony
A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára.
Előadásom utolsó harmadában a szakszolgálatunknál folyó iskolaérettségi vizsgálatról beszéltem. A csoportos pedagógiai vizsgálat és a pszichológiai vizsgálat kétféle módon „teszi próbára” a gyermeket, ugyanakkor rövid idő alatt elegendő információt ad a beiskolázáshoz szükséges biológiai, pszichés, intellektuális és szociális fejlettségi szintjéről a szakemberek számára.
A szakértői vélemény javaslata alapján a segítségnyújtás lehetőségeit is felsorakoztattam. Figyelmébe ajánlottam a jelenlévőknek a szakirodalmi összeállítást, melyet az előadásra készüléshez használtam, és amelyből az érdeklődők még több információt kaphatnak a témában.
Visszagondolva a nevelési értekezletre, úgy érzem a felkérésnek eleget tettem, legjobb tudásom szerint közvetítettem tudnivalókat a témáról az óvodapedagógusoknak.
Karcag, 2015. november 20.
Kolozsvári Ernőné gyógypedagógus