A közgyűlés meghirdetett programjában a tisztújítás: tisztségviselők jelölése, választása szerepelt, valamint beszámoló a 2016. év tevékenységeiről, illetve aktuális kérdések.
Csepregi András elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Puhala Ildikó, az Egyesület titkára ismertette a napirendi pontokat. Első napirendi pontként a beszámolót hallgattuk meg a 2016. évi munkaterv alapján elvégzett feladatokat, a sikerekről, nehézségekről.
A 2017. évi munkaterv témái még körvonalazódnak, de az Elnök már új célokat fogalmazott meg: egyesületi megújulást, a szakmai fejlődés támogatásának fokozását, a kapcsolatok építését, újraépítését, tartalmassá tételét kívánják megvalósítani. A jelenlévők elfogadták a beszámolót. 
Puhala Ildikó beszámolója következett titkári tevékenységéről, majd megállapodás született, hogy a közgyűlés tisztségviselőinek az újraválasztása, a majdani működési mód meghatározása 2017 szeptemberében fog megtörténni, mivel jelentős előkészítő munkát igényel. Puhala Ildikó, az egyesület titkára felhívta a figyelmet a tagdíjak befizetésének fontosságára, mely az egyesület működésének fontos feltétele (könyvelő, jogász megbízása, programok szervezése).
A program folytatásában Dr. Kiss László szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referens tájékoztatta a jelenlévőket a jelenlegi köznevelési kérdésekről, és a jövőben várható változásokról.
Dr. Kiss László előadását a fogalmak tisztázásával kezdte (sérülés, fogyatékosság, akadályozottság), majd a szakértői bizottsági tevékenységet érintő jogszabályi környezet ismertetésével folytatta. Egy 2012. évi nemzetközi, európai statisztikai eredmény szerint Magyarországon az általános iskolába járó, valamint a Híd programban résztvevő, és a fejlesztő nevelés-oktatás keretében történő különleges bánásmódban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók, a népesség 7 %-át alkotják, mely az európai átlagot tükrözi (ISCED I. II. ). A 2012-es statisztikai eredmény szerint az SNI-s tanulók 61 %-a integrált nevelésben, oktatásban részesül, mely érték napjainkra 68 %-ra emelkedett – becsült adat. Ennek hátterében az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók, azon belül a tanulási zavarral élők száma emelkedett, mely felvet oktatáspolitikai és alaptantervi, tanulásmódszertani kérdéseket.
Dr. Kiss László beszélt a 18 hónapnál fiatalabb gyermekek korai 
fejlesztésbe vonásáról, mely a szakszolgálati rendelet módosítása révén változott. Szakorvosi (szakorvosok köre bővítésre került) leletek alapján, vizsgálat nélkül a járási és megyei szakértői bizottságok által készített szakértői vélemény szerint is történhet korai fejlesztésre vonatkozó javaslattétel, mely nem minden esetben jelent sajátos nevelési igényű státuszt. Említést tett a BTMN tanulókat érintő változásról, melyet az Országgyűlés 2017. május 31-én megszavazott, de a hatályba léptetés még folyamatban van.
Az előadást követően kitért azokra a kérdésekre, melyeket előzetesen kapott kézhez, a megyei szakértői bizottságok szakembereitől. A kérdésekre adott válaszok segítik a szakértői bizottsági tevékenységet. Hasznos, előremutató párbeszéd alakult ki, melyben azonnali kérdések megválaszolására is sor kerülhetett. A tapasztalatcsere kiemelten fontos része mindennapi tevékenységünknek, melyre a Szakértelem Egyesület találkozóin rendszeresen van lehetőség.
Készítette: Czagány Bernadett és Barnáné Pintér Gizella