Munkaközösségünk második
találkozójára a szakértői bizottsági munkaközösség vezetőjét, Czagány Bernadettet hívtuk meg, azzal a nem eltitkolt szándékkal, hogy a munkaközösségünk tagjaiban (elsősorban pszichológusok) szakértői munkánk során megfogalmazott kérdéseinkre, dilemmáinkra választ, megerősítést kapjunk, illetve, hogy közösen gondolkodhassunk a témában. A foglalkozás tematikáját, az előzetesen összegyűjtött kérdéseink alapján építette fel a szakértői bizottsági munkaközösség vezetője ppt-s formában. A kérdéseink mentén ezen emlékeztető és Bernadett pptje (mely minden kolléga számára elérhető) alapján az alábbi konklúziókat vontuk le:
Az intelligencia vizsgálatok kapcsán az alábbi megállapításokat tettük:
- Amikor szórt IQ eredményt kapunk: tanulási zavar esetén, ha az intellektus alacsony átlagos vagy átlagos, illetve beszédfogyatékosság, autizmus, figyelemzavar, mutizmus, magatartászavar esetén minden esetben felmerülhet, hogy tovább irányítjuk a megyei szakértői bizottsághoz a gyermeket, további vizsgálatra.
- A különböző (nemcsak VQ, PQ) indexeken belül is érdemes elemzést végezni, illetve a képességprofilt teljesítményprofilt is elemezni, hogy van-e „szórtság”, mert az jelzés értékű lehet. A SON teszt egy „jól mérő” teszt, a Woodcock-Johnson teszttel hasonlóan, ha 2 év különbség van a szubteszt korok között, akkor beszélhetünk szórt profilról a SON esetében. A Woodcock-Johnson elemzése a tanult profilelemzési szempontokon alapszik.
- Ha a tagintézményben mért IQ és a megyei szakértésben mért IQ között jelentős eltérés van, feltételezhetjük a gyermek figyelmi és beszédértési problémáit, valamint szorongását. A Megyei SzB-ben ha a mért IQ nagyon más, mint a tagintézményi IQ, újabb kiegészítő IQ vizsgálatra vagy egyéb vizsgálatokra kerülhet sor, hogy cáfolja/megerősítse az első/második IQ eredményt.
- Az IQ övezetek tisztázásra kerültek (lsd.ppt), bár a különböző intelligencia tesztek eltérő terminológiája miatt ez okozhat nehézséget.
Magatartászavar esetén:
- SNI gyanú: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar, autizmus gyanú esetén minden esetben tovább irányítható a megyei szakértői bizottsághoz az eset. A vizsgálathoz minden esetben (alapvizsgálat esetén, mivel teljes körű vizsgálat szükséges) kell IQ vizsgálat és egyéb kiegészítő vizsgálatok (kérdőívek), melyek segíthetnek az iránydiagnózis kialakításában (ld. 15/2013. EMMI rendelet 7§ 1) és 11§ 1) a), 3. számú melléklet). Szükség esetén végezhetünk megfigyelést is az iskolában.
- Ha BTMN diagnózist adunk, szükség esetén a kötelező felülvizsgálat előtt is vissza lehet hívni kontrollra a gyermeket pl. magatartási nehézség esetén, ahol nyomon követésre van szükség a pontos diagnózis meghatározásához.
- Komoly dilemma, ha SNI diagnózist kap a gyermek/tanuló és maga után vonja a pszichés gondozás lehetőségét. Alapvetően az SNI-s gyereket az iskolában látják el (gyógypedagógiai szempontból); ugyanakkor a javaslatok között gyakran szerepel a pszichés gondozás lehetősége. A pszichés gondozás részben történhet az iskolában (amit az iskolapszichológus végez, elsősorban iskolai konfliktusok stb. segítésével) másrészt történhet a szakszolgálatnál nevelési tanácsadás keretében. A szakmai kompetenciahatárok, a leterheltség olykor komoly nehezítő tényező lehet.
A gyermek segítése:
- A szakértői vizsgálatok során a gyermek támogatása, bátorítása megengedett, azonban a válaszaira reagálni nem lehet.
Iskolaérettségi vizsgálat:
- Folyamatban van a folyamatleírás és az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintről készítendő vizsgálati vélemény készítése, melyet a tagintézmények időben megkapnak.
Munkánk során az alábbi jogszabályok, folyamatszabályozások adhatnak segítséget:
15/2013. EMMI rendelet szakértői bizottsági tevékenység jogszabályi része, a 2. számú és 3. számú melléklet, mely a szakértői vizsgálat követelményeit szabályozza.
Szakértői bizottsági tevékenység folyamatleírás
2017.11.15.
Czagány Bernadett és Barna Nelli
munkaközösség-vezetők