2022. február 14-én részt vettem a Nemzeti Pedagógus Kar Fejlesztő-, Konduktori és Gyógypedagógiai Tagozatának 2022. évi I. Országos Online Szakmai Konferenciáján. A konferencia házigazdája, moderátora Kajáry Ildikó, a Nemzeti Pedagógus Kar tagozati elnöke volt. Horváth Péter elnök a Nemzeti Pedagógus Kar aktuális feladatairól, terveiről beszélt; köztük a pedagógus bérek, bérpótlékok és munkaidők rendezésének, a tanfelügyeleti és önértékelési rendszer, a pedagógus továbbképzések újragondolásának szükségességéről, a kormányzat nyugdíjpolitikai törekvéseinek az ágazatban várható hatásairól, az önkéntes szolgálat köznevelési intézmények körére vonatkozó kiterjesztéséről. Dr. Kiss László, az EMMI pedagógiai szakszolgálati és gyógypedagógiai szakreferense előadásában beszámolt az SNI, BTMN gyermekek, tanulók létszámának utóbbi tanévben tapasztalható stagnálásáról. Az ellátó rendszer differenciáltabbá vált, a befogadó, inkluzív nevelést-oktatást végző intézmények száma tovább növekedett. Jelentős pedagógus létszám növekedés regisztrálható az integrációt segítő gyógypedagógusok és az EGYMI-k által koordinált utazó gyógypedagógusok körében. Megnőtt a gyógypedagógus képzést végző felsőoktatási intézmények, illetve a gyógypedagógus képzésbe bevont hallatgatók száma. Nem ennyire intenzív, de létszámbővülés tapasztalható a pszichológus munkakör tekintetében is; elsősorban az óvodákban, általános és középiskolákban foglalkoztatott óvoda- illetve iskolapszichológusok száma növekedett. A pedagógiai szakszolgálatokat érintő jogszabályi változások közül kiemelte a 3 év alatti gyermekek járási szinten induló szakértői vizsgálatát, a külön vizsgálat nélkül, dokumentumelemzés alapján történő, a korai fejlesztés megkezdésére vonatkozó szakértői vélemények készítése esetében az életkor 3 éves korig történő kiterjesztését. Ehhez a problémakörhöz tartozik még a járási szakértői bizottságok által dokumentumelemzés alapján készített szakértői vélemények esetében a korai fejlesztésbe vont gyermekek felülvizsgálatának feladata, amelyet szintén a járási tagintézményeknek kell végezniük. A három éves kor „nem önkényesen meghúzott korszakhatár”, ehhez az életkorhoz kötött a kötelező óvodai nevelés megkezdése. Ezzel együtt döntésnek kell születnie azzal kapcsolatban, hogy a gyermek át tud-e lépni korai fejlesztésből óvodai nevelésbe, akár szegregált, akár többségi ellátási formában. Dr. Kiss László hangsúlyozta a szakértői bizottságok felelősségét a megfelelő, „valós” diagnózis felállításának kérdésében: a gyermekek, tanulók állapotára vonatkozó megállapítások nem függhetnek az ellátórendszer kínálta lehetőségektől. Amennyiben a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényéhez képest nincs megfelelő ellátó intézmény, a megyei szakértői bizottságoknak meg kell tenni a szükséges lépéseket. A pszichoszociálisan sérült, elsősorban pszichiátriai problémákkal küzdő gyermekek, tanulók nevelési, oktatási helyzetével kapcsolatban sok megkeresés érkezik a szakreferenshez. A problémakör rendkívül komplex és sokrétű. Dr. Kiss László ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a „Tartós egészségügyi problémával élő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának irányelvei” lektorálás alatt áll. Makk Ádám Balázs intézményvezető (Semmelweis Egyetem Pető András Kar Gyakorló Általános Iskola és Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézet) „Az egységes gyermekút kérdései a korai gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai ellátásban” című előadásának fókuszában a magánellátók, fejlesztő centrumok, „játszóházak”, a köznevelés rendszerén kívüli intézmények álltak, túl az ellenőrizhető és ellenőrzött struktúrákon. Problémafelvetésében javaslatot fogalmazott meg szülők és elsősorban a gyermekek védelme érdekében, a szakszerű, „evidence base” alapokon nyugvó ellátásért az ellenőrizhetőség kiterjesztésére.
2022. 02. 15.
Béres Lászlóné
gyógypedagógus