A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerülete Köznevelési Szakmai Fóruma
A Fórum célja a köznevelési intézmények és társszervek lehető legteljesebb körű tájékoztatása és segítése a köznevelés rendszerével kapcsolatosan.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Wenner – Várkonyi Attila, Kunszentmárton Város polgármestere, illetve számos intézményvezető, vagy delegáltja. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálatot Csibi Enikő főigazgató és Imréné Cselóczki Andrea mb. tagintézmény-igazgató képviselte.
Helyszín: Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
5440 Kunszentmárton, Deák Ferenc utca 4.
Időpont: 2015. október 20. kedd 13.30 óra
Előadó: Dr. Setényi János oktatáskutató, vezető tanácsadó
Téma: A célzott iskolafejlesztések első tapasztalatai, a hazai köznevelés helyzete – nemzetközi összehasonlításban
Részletek Dr. Setényi János A célzott iskolafejlesztések első tapasztalatai című előadásából:
Célzott iskolafejlesztés fogalmának meghatározása:
- kialakítandó emberkép alapján (pl. Waldorf, Zsolnai-féle, katolikus szemléletű, stb.),
- pedagógiai nézetrendszer szerint innovatív (reform) iskolák, melyek folyamatosan és probléma-orientáltan fejlődnek,
- célzott: olyan iskolafejlesztés, melynek célja az, hogy a tanulók a kulcstárgyakból elérjék, vagy tartósan felülmúlják a nemzeti minimum követelményeket.
Nemzetközi példák:
1.Hollandia:
- kockázat alapú tanfelügyelet
- alulteljesítők esetében 3 évig rendszeres tanfelügyelet
- a szintet teljesítőknél csak 5 évente, és csak általuk igényelt támogatás
- Anglia:
- értékelés, listázás, nyilvánosság, feljavítás
- a kompetencia mérések eredményeit a megyei lapokban kötelező megjeleníteni
- vizsgálják a hozzáadott értéket!
- eredménytelenség esetén komoly intézkedéseket hoznak (pedagógus elbocsátások is, magas arányban!)
- Kína (Shanghai):
- PISA mérések
- iskolafejlesztések, csoportmunkában
- meredek fejlődés
- a tanulás „szent”, a munka evidencia = alapérték
A jelen iskoláiról:
- két-három éven belül teljesen etnikai gettóvá váló kisiskolák
- vagy szakmailag, vagy demográfiailag fenntarthatatlan iskolák
- 10-12 fős tantestületek: szakmai teamek nincsenek
- a külvilágról képük nincs, belterjes tanítás
- az intézményi önismeret nagyon gyenge, noha minden mérési eredménnyel rendelkeznek
- 20 év alatt egyetlen sikeres pályázatuk sem volt
- a tantestület összetétele vegyes, sokukat ide helyezték, nem ők választották az intézményt
- ez nem „menedzsment-modell”, ez „családmodell” – személyes kapcsolatok, senkit nem lehet benne megsérteni
De!!!!- önismeret nélkül nincs fejlesztés!
- pénzforrás nélkül sincs fejlesztés (pl. skandináv országok 40 éve pénzelik az oktatás fejlesztését)
- Magyarországon jelenleg 175 olyan iskola működik, mely a minimum teljesítményt sem tudja elérni (piros vonal alatti iskola)
Következtetések:
- Mind a KLIK célzott iskolafejlesztése, mind a TÁMOP 3.1.4/c az EFOP-ot megalapozó kísérleti fejlesztések.
- A tanulságok feldolgozása alapján képessé válhatunk az alulteljesítő intézmények egy részének feljavítására.
- A legnagyobb kérdés 2015 tavaszán az, hogy a jövőben ki lesz a felelős az iskolák eredményességéért?
- A pedagógusnak (is) változnia kell! A prognózis pozitív, mert a pedagógus társadalom lelkiismeretes.
A Kunszentmártoni Tankerületben az Öcsödi Általános Iskola és a Tiszaföldvári Papp Bertalan Általános Iskola vesz részt ebben a projektben. Itt a célzott iskolafejlesztések az alapozásnál tartanak, az alábbiak szerint:
- A pedagógiai folyamatok közül a tanórai folyamatokra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni.
- Cél, hogy a pedagógus továbbképzések hatékonysága növekedjen. Fontos, hogy ezek ne az időszükségletet és az uniós elszámolási határidőket tartsák szem előtt, hanem minden szakember a saját szaktárgyában szisztematikusan építkezhessen, saját kompetenciáit ismerve, arra építve és azt emelve. Szükség van a humánerőforrás optimalizált fejlesztésére, belső indíttatásból. Jelenleg az a probléma, hogy a továbbképzést nem a pedagógus választja, hanem a vezető döntése alapján valósul meg, mint intézményi „befektetés”. Így nincs benne minden pedagógusnak a szíve-lelke, hanem egyfajta kötelezettség. Ezért lehet alacsony a motivációs szint. A jó képzés tapasztalatainak megosztása fölér egy belső továbbképzéssel. Fontos, hogy gyakorlat-orientáltak legyenek a pedagógus továbbképzések.
- További lépés a megvalósításban: alulteljesítés okainak vizsgálata, melyet konkrét intézkedés kell, hogy kövessen, fejlesztési terv alapján.
Feladat: A GYERMEKET KELL MEGTANÍTANI! Nem a tananyagot!
Svédek a 60-as években eltörölték a házi feladatokat, így próbáltak könnyítést behozni az iskolába. Később rájöttek, hogy ez nem volt jó döntés, azonban időközben felnőtt néhány szülőnemzedék, a házi feladat már nem hozható vissza a svéd oktatási gyakorlatba.
A mi véleményünk erről: A házi feladata – kellő mennyiségben és nehézségi fokon – hasznos, a mély tanulást segíti, fejleszti a kötelességtudatot. Ha sok, akkor méreg! Ebben a pedagógus gyakoroljon önmérsékletet, legyen önkorlátozó! A kevesebb néha több!
Az előadást követően gyakorló iskolavezetők és a projekt részvevői, szakértői mondták el véleményüket, osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. Végül Vass Zoltán, a Kunszentmártoni Tankerület igazgatója köszönetet mondott a megjelenésért és az aktív részvételért, előadónak, kollégáknak.
Sikeres szakmai nap volt, jó volt hallani az együttgondolkodás hangjait, melyek előre viszik a közös ügyet.
Csibi Enikő