A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2017.május 11-én rendezte meg
a „Logopédia Éve” rendezvénysorozatot záró Regionális Logopédiai Konferenciát, a Megyeháza dísztermében. A konferencián részt vettek a megye logopédus szakemberei, nyelv- és beszédfejlesztői, a szomszédos megyék főigazgatói, logopédiai munkaközösségeinek vezetői, logopédus delegáltjai, a szakterület iránt érdeklődő megyei intézményvezetők és gyakorló pedagógusok, összesen 169 fő.
A konferencia vendégeit köszöntötte Csibi Enikő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, majd Szutorisz-Szügyi Csongor Úr, a Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója nyitotta meg a rendezvényt.
Az első előadást Dr. Kas Bence, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani Rehabilitációs Intézet Logopédiai Szakcsoportjának vezetője tartotta, melynek témája a beszéd- és nyelvfejlődési késések voltak. Az előadó beszélt a nyelvfejlődési elmaradások életkorhoz kötött kategóriáiról: nyelvi késés (0-4 év között), beszélt nyelvi zavarok (4 éves kortól), az írott nyelvi zavarok (kb. 7 éves kortól). Hallhattunk a specifikus nyelvi zavar definíciójáról (a nyelvi képességek jelentős elmaradása az értelem és az észlelés életkornak megfelelő szintje mellett (Leonard, 1998)), gyakoriságáról 5 éves korban (7% (Tomblin és mtsai, 1997)), valamint tipikus tüneteiről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kezeletlen nyelvi zavaroknak komoly pszichoszociális következményei lehetnek, mert a pszichiátriai rendelésre kerülő gyerekek több, mint 50%-ánál fel nem ismert nyelvi zavart állapítanak meg. Ezért megváltozik a nyelvfejlődési szűrés is: a logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat. A hároméves kori szűrés egyik módszere lehet a Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) III.
A második előadás az időben történő beavatkozás és fejlesztés megkezdéséhez nélkülözhetetlen gyermeki nyelvi teljesítmény minél korábbi feltárásáról, a három évesek szűréséről, a kommunikáció, a beszéd és a nyelv fejlesztésének lehetséges programjáról szólt, melyet Sósné Pintye Mária, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai Tanszékének egyetemi oktatója tartott. Beszélt a korai fejlesztés, a korai terápia és a korai intervenció közötti szemléletbeli különbségről, a korai intervenció szervezési kereteiről. A beavatkozás alapelveit három hármasság határozza meg. A első hármasság: a mozgás-beszéd-gondolkodás folyamatának lépései a nyelvi késés kezelésében. A második hármasság: a kommunikációt kísérő mozgásos elemek (testbeszéd, gesztusok, mimika, cselekvések, mintha játék stb.), a kommunikáció vokális, de nem verbális elemei (hangadás, ciklizálás, hanglejtés, hangmagasság, tempó, ritmus, változtatásának képességfejlesztése), a verbális kommunikáció (szavak, morfémák, mondatalkotás, összefüggő beszéd). A harmadik hármasság: szem előtt kell tartani a kommunikációs helyzetek hármas irányultságát: megszólalok, megnevezem, elmondom. Mind a három kompetenciát egyaránt gondozni kell úgy receptív, mint az expresszív oldalon (figyelembe véve a gyermek erősségeit és gyengeségeit).
Az augmentatív és alternatív kommunikáció a segítő kommunikáció módszere, amely kiegészítő kommunikációs eszközök segítségével kimondhatóvá teszi a kimondhatatlant. Dr. Juhász Ágnes, a BLIS Alapítvány pszichológus-mesterlogopédusa tartott előadást az alternatív és augmentatív kommunikáció diagnosztikájáról és az ellátásról „És mikor fog beszélni?” – címmel. Beszélt a kommunikáció rehabilitációjának folyamatáról (vizsgálat, elemzés, hasznosítás, eredménymérés). Bemutatott három diagnosztikai modellt: jelöltközpontú, hiányorientált modell, kommunikációs igényeken, szükségleteken alapuló modell, kommunikációs részvételen alapuló modell. Megismerhettük az AAK vizsgálat módszereit, lépéseit, a vizsgálatot nehezítő tényezőket. Megerősítést kaptunk abban, hogy az augmentatív és/vagy az alternatív kommunikációs módszer tanulása nem gátolja a beszédfejlődést.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálatben folyó logopédiai ellátás sokszínűségéről, sikerekről és nehézségekről Kovácsné Bögödi Beáta logopédus, szakmai és koordinációs főigazgató-helyettes tartott előadást „A mi logopédiánk” címmel.
A konferenciát Csibi Enikő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatójának összegző visszatekintése zárta.
2017.05.11.
Kovácsné Bögödi Beáta
logopédus, szakmai és koordinációs főigazgató-helyettes