Az óvoda- és iskolapszichológia munkaközösség szervezésében 2018. március 28-án tartottuk meg szakmai fórumunkat, melynek fókuszába a tanulásmódszertan került.
Mivel a lifelong learning – az élethosszig tartó tanulás – magába foglal mindenféle tanulást, az élet minden szakaszában, így a tanulás életünk központi fogalmának tekinthető. Különösen igaz ez az iskolába lépéstől, ahol az osztályfokok növekedésével egyre többet kell tanulni, és számot adni a tudásról. Ahhoz, hogy a tanulás élvezetes tevékenységgé válhasson, szükség van tudásvágyra, önbecsülésre és élvezetes módszerekre.
Bogdán Evelin – logopédus – az Újszászi Telephely vezetője; A tanulási kedv felkeltése, a tanulási motiváció fenntartása témakörben tartott egy rendkívül gyakorlatorientált, élménygazdag bemutatót.
A ma iskolájának egyik legfontosabb feladata, a tanulási kedv felébresztése és a motiváció fenntartása. Ehhez nagyon fontos a tudatosság, mely a hatékonyság alappillére. Pedagógusnak, tanítványnak egyaránt fontos tisztáznia, hogy a világ dolgainak 4 kategóriája közül melyik érvényes rá egy-egy tanulási helyzettel kapcsolatban:
- Tudjuk, hogy tudjuk.
- Tudjuk, hogy nem tudjuk.
- Nem tudjuk, hogy tudjuk.
- Nem tudjuk, hogy nem tudjuk.
A tanulási módszerekre kell nagy hangsúlyt fektetni. Teret kell kapnia a kreativitásnak, a kreativitás folyamatos fenntartásának, kihasználásának a tanulási kedv működtetésére, fokozására a hatékony tanulás érdekében. A tanulandó ismeretekhez képeket, gondolatokat, asszociációkat kell fűzni. Tudni kell átrendezni az információkat, más megközelítéseket alkalmazni, rugalmasan gondolkodni. Állandó kihívások fejlesztik a kreativitást. Nélkülözhetetlen a vizualizáció, az agyfrissítő tornák alkalmazása, a folyamatos „gyakorlatozás”.
Nagy segítséget jelent a memóriatechnikák alkalmazása a hatékony ismeretszerzés és megtartás támogatásában. Az elaboratív kódolás eljárása során a bevésni szándékozott ismereteket gazdagabban, sokoldalúbban fordítjuk le az elménk számára. Azok az ismeretek őrződnek meg jobban, amelyeket gazdag asszociációs kapcsolatok vesznek körül. Fontos a jobb félteke szerepe. Ha a kreativitás, fantázia segítségével a megtanulandó ismereteket képekbe, struktúrákba helyezzük el, emlékezetünk hatékonysága megnő, a tudásvágy felerősödik.
A ma pedagógusának legfontosabb feladata a kreativitás fejlesztése, az önismeret fejlesztése, az önértékelés javítása, tanulási technikák tanítása.
Ennek eredménye: javuló iskolai eredményesség; növekvő önbizalom; pozitív hozzáállás; az érdeklődés fokozódása; a koncentráció javulása; kitartó munka; távlatokban gondolkodás; csökkenő előítéletesség; problémamegoldó gondolkodás; feszültségmentes légkör; szorongás nélkül felnövő tanítványok; pozitív énkép kialakulása.
A téma illusztrációját szolgáló, kipróbált játékok:
- Agyfrissítő tornák
- Mi a közös…?
- Kereszteljük át a tárgyakat!
- Idézzük föl egy igazán élvezetes étkezésünk ízeit!
- Miről írnak az újságok 20 év múlva?
- Figyelmes olvasás feladatlap
- Mnemotechnikákkal bevésett szósorok:
- Ritka szavak szólánc vagy történetalkotásos technikával
- Idegen szavak memóriafogas/-kampó segítségével
- Locus, a helyek módszerének áttekintése
- Évszámok, adatok megjegyzése memóriatechnikákkal
- Probléma alapú tanulás – Mióta piros-fehér-zöld a magyar zászló?
- Szókincsfejlesztés rajzolással
- Kreatív jegyzetelés – gondolattérkép
- Memoritertanulás egy lehetséges támogatott változata
A tanulás alapvetően élmény, olykor azonban igencsak stresszes tud lenni, és nyomásként nehezedik a diákokra. Felelés, dolgozatírás, beadandó dolgozatok, határidők… Hogy is kezdjen hozzá? Hogyan tudja kezelni, ha folyton másokhoz hasonlítgatják? Ugye mennyi stressz forrás? Jó, ha az ifjoncok felismerik magunkon az aggodalmaskodás, a szorongás tüneteit, és rendelkeznek olyan megküzdési stratégiákkal, melyekkel képesek megoldást találni a szorongató helyzetekben. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg Szabó Anita – pszichológus – Iskolai szorongás- teljesítményszorongás összefoglalójában.
Áttekintettük az iskolai szorongás mérésére alkalmazható kérdőíveket, továbbá olyan gyakorlatokat próbáltunk ki, melyekkel megismerhetjük a tanulók szorongását kiváltó iskolai helyzeteket, gondolatokat.
Diákjaink „elejtett” mondataiban érdemes fülön csípnünk az irracionális hiedelmeket, automatikus gondolatokat, melyek olyan erős szorongásélményt válthatnak ki, ami gátolja teljesítményüket, és önértékelésüket is negatívan befolyásolja. A tanulásmódszertan egyik eleme olyan stratégiák megtanítása, mellyel a diákok képesek adaptív gondolatokká átalakítani a szorongást kiváltó gondolatokat. Mindezek mellett a szorongás oldására jól alkalmazható a már korábban megismert autogén tréning, progresszív relaxáció és a bárhol, bármikor elvégezhető „villám-relaxáció”.
Bogdán Evelin és Szabó Anita