Minden tanév végén sokasodnak az elvégzendő feladatok. Statisztikákat zárunk, összegezzük és értékeljük a tanévben elvégzett munkánkat. Beszámolunk pozitív és negatív tapasztalatainkról, ezekre alapozva megtervezzük a következő tanévben megvalósítandó tevékenységeinket. Rengeteg a feladat, de egy mindig biztos: a tanév végi csapatépítés. Az évközi hajtás után megállunk, egymásra figyelünk, s közben csapatunk is fejlődik. Az idei előkészületet időben elkezdtük. Mindenki javaslatait meghallgattuk, összesítettük. A három legnépszerűbb terv közül közösségünk többségének szavazata most arra a választásra esett, hogy helyben a szakszolgálatban történjen a csapatépítés, így nem kell a tömegközlekedésre hagyatkoznunk, illetve az utazás idejét hasznosabban tudjuk eltölteni. Ezáltal több idő jutott egymásra, munkatársaink megismerésére, illetve nem mellékes az sem, hogy nem fáradtunk el a nap végére.
A tagintézményi szakmai napunk programjának ismertetése nagyon sok titokzatos dolgot takart. Természetesen a kollégák közül többen készültek is. Ki-ki otthonról hozott finomságokkal, hűsítőkkel, ki-ki pedig emlékezetes, változatos programokkal. Nagy Enikő pszichológusunk a nap kezdetekor közös elmélkedésre ösztönözte munkatársainkat. Mindenki megfogalmazta szóban, majd lerajzolta egy egymáshoz kapcsolódó útvonallal a tanév során elvégzett munkáját, érzéseit, így egy komplex lelki térképet kaptunk. Később megfogalmazhattuk, hogy ki milyen mondatot szokott egy-egy munkanap folyamán emlegetni a legtöbbször, illetve ha választani lehetne, ki milyen foglalkozásban próbálná ki magát. Több színész és pilótajelölt is akadt közöttünk. Ezután 3 csoportba rendeződtünk és egy kincskeresős játék következett, ami sok-sok izgalommal és nevetéssel járt. Gyermekekké, igazi kincsvadászokká válhattunk a játék idejére. Tagintézmény-igazgató helyettesünk egy, a fenntarthatósággal kapcsolatos kvízjátékra invitált bennünket, mely során hasznos ismeretekkel bővíthettük az ezen a területen eléggé hiányos ismereteinket. A harmadik állomás lelki pihenő volt, ahol mindenről, a hétköznapok során és a munkahelyünkön kívüli dolgokról dumcsiztunk. Beszélgetéseink során szóba került, hogyan és hol pihenjük ki a nyári szünetben magunkat. Mit kezdünk a másfél hónapig tartó szabadságunkkal, pl. virágápolási tippeket adtunk egymásnak, sütöttünk, főztünk. Abban mindenki egyetértett, hogy a munkahelyi munkát majd egy kicsit háttérbe szorítjuk. A csapatok eredményhirdetése után tagintézményigazgatónk fényképes élménybeszámolóját hallgathattuk meg egy emlékezetes amerikai és karib-tengeri hajós körutazásról. A nap folyamán pizzalakomával kényeztettük csapatunkat. A fenséges ízek elfogyasztása után beszélgettünk, rengeteget nevettünk. Összegezve a nap eseményeit, arról tudunk beszámolni, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Ilyen felszabadultan, ennyit mosolyogva, nevetve még nem sikerült csapatépítés. A munkanapokat megszakítva tudtunk lazítani, egymásra figyelni, rengeteget nevetni. Jobban megismerhettük egymást, egyben önmagunk épülését is elősegítettük. Köszönet a vezetőségnek, hogy részesei lehettünk ennek a napnak. Jövőre újra, újabb megvalósítandó célokkal fogjuk várni a tanév végi csapatépítő napunkat. A nap végén már azt is eldöntöttük, hogy hol folytatjuk 2027-ben. Addig azonban pihenjünk…
Jászberény, 2026. június 24.
Kméczik Róbert
gyógypedagógus