A koragyermekkori intervenció és prevenció témakörében került sor ágazatközi szakmai konferenciára a Jász Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Karcagi Tagintézményében. A konferencia a Humanitas szociális alapítvány támogatásával valósult meg, mely része az „Ágazatközi szakmai együttműködésen alapuló, kora gyermekkori intervenciós munkamodell kidolgozására és hatékonyságának bizonyítására” című nyertes pályázati projektnek. Kapcsolódva a megyénkben már korábban lezajlott különböző programokhoz, a rendezvény fókuszában szerepelt a korai fejlesztés- mint pedagógiai tevékenység- együttműködése az egészségügyi szolgáltatókkal és a szociális szférával.
A Karcagi Járásban most lehetőség nyílt, hogy a korai intervenció területén dolgozó kórházi és házi gyermekorvosok, védőnők, gyógypedagógusok, óvónők, bölcsődei gondozók, a Jász Nagykun Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (a „Gólyafészek” Otthon) szakemberei, gyermekjóléti szolgálat alkalmazottai megismertessék egymással tevékenységeiket. Elsődleges partnereink, a szülők számára is nyitott rendezvényünkön, nagy örömmel köszönthettünk néhány sérült gyermeket nevelő édesanyát, szülőpárt.
Zsoldos Erzsébet tagintézmény-igazgató asszony bevezetőjében ismertette, hogy 2013 óta végzi a szakmai kollektíva a 0-3 éves korosztály számára a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, oktatást és gondozást. Kiemelte, hogy a gyermek konkrét megsegítésén túl, a sérült kisgyermek családjának, szűkebb és tágabb környezetének támogatása kiemelt jelentőségű, melyhez több szakma együttes munkájára, összehangolt cselekvésére van szükség. Karcag speciális helyzetét mindezeken túl az is jelenti, hogy a „Gólyafészek” Otthon kis lakóinak ellátása is közös feladatunk.
A konferenciánkon részt vevők tartalmas előadásokat hallgattak meg, majd mód nyílt a kérdések megfogalmazására, az együttes útkeresés lehetőségeinek feltárására, a kiegészítések és javaslatok megvitatására.
Dr. Szabó Mária a Kátai Gábor Kórház Csecsemő és Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa beszélt arról a több évtizedes áldozatos munkáról, mely az általa vezetett kórházi osztályon és a „Gólyafészek” Otthonban folyik. Prezentációjában bemutatta, melyek azok a lehetséges problémák, amelyek befolyásolják az egészséges koragyermekkori fejlődést a fogantatást megelőző időszaktól kezdve egészen az iskoláskorig. Főorvos asszony kiemelt jelentőségűnek látná, hogy amennyiben a születés után a „rizikó gyermekeket” egy olyan szakértői csapatra bízhatná, ahol azonnali beavatkozás segítené a családokat és a gyermekeket, akkor időveszteség nélkül kezdődhetne meg a problémák leküzdése. A közös felelősségvállalás, mely nem kizárólag a szakmai team feladata, a szülőket is érintve vezethet eredményre, hiszen segíteni igazán annak lehet, aki maga is partner ebben. Dr. Szabó Mária vallja, hogy minden egyes percet kötelező kihasználnunk, amivel segíthetünk és a gyermekeknek elsődleges joga eljutni olyan szintre, amelyre a saját lehetőségei engedik. Ebben a folyamatban kiemelt jelentőségűnek érzi a védőnő és a gyermekorvos szoros együttműködését.
Dr. Vass Éva házi gyermekorvos előadásának szlogenjéül az „Egyedül nem megy” kifejezést választotta, ezzel szemléltetve, mennyire fontos a segítő szakmák közös gondolkodása és összefogása. Először bemutatta az érdeklődőknek azt a folyamatot, amely az újszülött érkezése után, a kórházból való távozást követően zajlik. Alapos betekintést kaptunk a háziorvos és a védőnő feladatairól az újszülöttekkel és kisgyermekekkel kapcsolatban. Megismerhettük miképpen fedezik fel vagy azonosítják a problémás fejlődésmenetet. A gyakorlatban sok megoldásra váró akadály jelentkezik. Véleménye szerint a protokollok még nincsenek teljesen összefésülve, ezért a gyermekek útja nagyon kacskaringós már addig a pontig is, amikor problémájuk felfedezésre kerül, sőt azután sem egyértelmű a segítségnyújtáshoz jutás módja, különösen akkor, ha a szülő maga is tájékozatlan vagy kevéssé motiválható. Amíg az egészségügyi, oktatás és szociális szféra között nincs teljes összhang, addig lesznek későn diagnosztizált esetek, elhúzódó vizsgálati folyamatok és félbemaradt fejlesztések. Az utóbbi években a háziorvosoknak már sokkal szorosabb az együttműködése a gyermekjóléti szolgálatokkal, de még mindig akadnak olyan beköltöző gyermekek, akiknek az egészségügyi kórelőzményeiről nehéz beszerezni az adatokat. A problémák kiküszöbölésének érdekében egy központi adatbázis létrehozása elengedhetetlennek tűnik.
Tóthné Kálmán Erzsébet három járás vezető védőnője ismertette a hallgatósággal, hogy milyen formában működik együtt a védőnői hálózat a köznevelési intézményekkel, a szociális intézményhálózattal. A védőnők munkája rendkívül sokrétű, és jelenleg létszámhiánnyal küzdenek, ezért még több teher hárul az egyébként jól képzett és lelkiismeretes szakemberekre. Véleménye szerint hiányzik a jogharmonizáció és a felelősség megoszlik az oktatás, az egészségügy, és a szociális ágazat között. Egyelőre nincs közös stratégia, és nem látják át egymás munkáját, ezért sok felesleges adathalmaz keletkezik, amely mindig csak az egyik fél számára hasznosítható. Szükségesnek látszik egy olyan információs adatbázis létrehozása az érintett területekről, mely tartalmazza a továbblépés lehetőségeit, a terápiás megsegítés különböző módjait. A védőnők a rendszeres családlátogatások során sok információ birtokába jutnak a gyermekek állapotáról és a család környezetéről, hiszen nem egy pillanatnyi státuszfelvételről van szó esetükben, hanem a fejlődést, mint folyamatot kísérhetik figyelemmel. Nagy szerep jut a szakembereknek a felismerésben, tanácsadásban, a vizsgálatokra való eljutásban. Tóthné Kálmán Erzsébet hangsúlyozta a korai fejlesztésben a szülők felelősségvállalását. A védőnői szolgálat jövőképe messzire tekint, de nagyon fontos és szükségszerű dolgokat foglal magában. Terveik között szerepel egy ügyfélkapus hozzáféréssel működő informatikai rendszer, amelyen keresztül betekintést kaphatnak a gyermek egészségügyi adataiba és folyamatosan tölthetik fel a látogatásokon tapasztaltakat, tanácsadásokat, megfigyeléseiket. Ezeknek a céloknak az eléréséhez eredményes kommunikáció szükséges a különböző ágazatok között.
Kun Csilla a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ igazgató asszonya részletesen bemutatta az érdeklődőnek a törvényben szabályzott ellátásokat, melyek a gyermekek után járnak. Részletesen ismertette az anyasági segélytől kezdve a családi pótlékon át a gyermeknevelési támogatásig mindazokat a juttatásokat, melyeket a családok igénybe vehetnek. Külön szólt az egyéb kedvezményekről, és az ellátások rendszeréről. Kiemelte azokat a tudnivalókat, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő családokra vonatkoznak.
A „Gólyafészek”Otthon megbízott igazgatója Kállai Mihályné prezentációjában az intézmény felépítését mutatta be és a mindennapjaikba engedett bepillantást. Megtudhattuk, hogy a megyénkben ez az egyetlen intézmény, ahova beutalhatnak 0 éves kortól patológiás gyermekeket. A csecsemők sorsában kiemelt fontosságú, hogy a gyógypedagógusuk a bekerülés első pillanatától kezdve aktívan részt vesz a fejlesztő tevékenységekben. Saját szakemberük és a szakszolgálat dolgozói között szoros az együttműködés, napi szinten egyeztetnek a gyermekekkel kapcsolatban. A jól felépített terápiák összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Az igazgatónő büszkén mesélte, hogy sikerült kialakítaniuk az intézményen belül egy Snoezelen terápiás szobát, ahol fény- és hangterápiás eszközök, vízágy, száraz zuhany került elhelyezésre. Sok gyermek küzd mozgásproblémával, viszont a mozgásterapeutáik létszáma nem elegendő, ezért a gondozónők napi szinten végzik el a lakók átmozgatását, felfrissítését. A korai fejlesztésből és fejlesztő nevelésből kikerült kisgyermekek számára hozták létre a 2000-es évek elején a fejlesztő iskolát, melyet jelenleg a Jász Nagykun Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai-Módszertani Intézmény, Diák és Gyermekotthon működtet. Az Otthon fő céljai között szerepel a lakók életminőségének javítása, a személyre szabott gondozás, a habilitáció, a testi-lelki szükségletek kielégítése, az egészséges életmód biztosítása és az egészségmegőrzés.
Vargáné Kerti Anikó a szakszolgálat gyógypedagógusa és egyben a konferencia szervezője értékes előadást tartott a karcagi modellprogramról a korai fejlesztés tükrében. Véleménye szerint a sérült kisgyermekek korai ellátása sok szempontból igen érzékeny és fontos téma. Az egész társadalomról mutat tükröt, hogy hogyan is bánik a legelesettebbekkel. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek komplex ellátása, a szűrés, jelzés, diagnosztizálás, terápia és kezelés nyújtása nagyon sok szakember együttműködését igényli, de a kooperáció formája, tartalmi elemei nem mindig kristályosodnak ki. A fogyatékosság korai felismerésének meghatározó szerepe van a gyermek életminősége szempontjából, hiszen a fogyatékos személy által elérhető egyénre szabott fejlesztések, szolgáltatások, ellátások beindításának alapfeltétele a pontos diagnózis minél előbbi szakszerű megállapítása. A hatékony korai intervenció nemcsak a gyorsan és pontosan felállított státuszt, hanem az egészségügyi, a szociális és a korai fejlesztést végző köznevelési ágazat összehangolt tevékenységét igényli. A megyében egyedi, speciális helyzetünket az adja a kora gyermekkori intervenció területén, hogy Karcagon található a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona, a „Gólyafészek Otthon”, amely olyan körülményeket biztosít a súlyosan, középsúlyosan értelmi akadályozott és halmozottan sérült csecsemőknek, gyermekeknek, ahol megpróbálják pótolni a családi életet. A korai fejlesztésben részesülő kis lakók számára, akik jelenleg kilencen vannak, a tagintézményünk szakemberei biztosítják a szakértői véleményekben meghatározott korai fejlesztést. Fontos hogy a Szakszolgálat és az Otthon dolgozói maximálisan alkalmazkodnak egymás igényeihez, természetesen úgy, hogy a gyermekek állnak a figyelem központjában. A Snoezelen szobában kap helyet rendszeresen a korai fejlesztés. A súlyos-halmozottan sérült gyermekeknek nagy élmény ez a szoba, ahol a legoptimálisabban végezhető a munka. Adottak a nagymozgás fejlesztéséhez, az érzékszervek stimulálásához, az akusztikus észlelés és figyelem, a beszédszervek ügyesítéséhez az eszközök. Minden gyermekkel egyénileg, az apró lépések elvét követve dolgozunk. Olyan fejlesztési terveket próbálunk összeállítani, mely figyelembe veszi a gyermek kontaktuskészségét, kooperációs szintjét, mozgását, önállóságát, figyelmét, fáradékonyságát. Célunk a lehető legoptimálisabb időben megkezdeni a gyermekek fejlesztését a szülők és a gyermekek szükségletének maximális figyelembevételével, a szociális tanulást elősegítve. A rendszeres fejlesztés, a folyamatos kommunikáció, a team – munka és az együttműködés a szülőkkel, a „Gólyafészek” Otthon igazgatójával és gyógypedagógusával egy hatékony és eredményes munkát valósított meg. A kolléganő reméli, hogy a mai nap egy lépéssel közelebb hozza az egészségügyet, a szociális ágazatot és a korai fejlesztést. Elindulhat egy közös gondolkodás, egy hatékony kommunikáció a sérült gyermekeink és családjaik érdekében.
Csordás-Tán Eszter egy korai fejlesztésben részesülő kisfiú édesanyja előadásában elmesélte, milyen módon észlelték, hogy elsőszülött fiuk fejlődése eltér a hasonló korú gyermekekétől. A gyanús jeleket szerencsére a házi gyermekorvosuk komolyan vette. Megerősítette a családot a megoldás keresés szükségességében az a tény is, hogy a gyermeket ellátó bölcsődei intézmény is észlelte a figyelemfelkeltő jeleket és partnernek bizonyultak a közös útkeresésben. Viszonylag rövid idő alatt jutottak el a Jász Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Szakértői Bizottságához, azután a diagnózissal a kezükben keresték fel tagintézményünket. A két éve folyó fejlesztés eredményeképpen a gyermek jellegzetes tünetei enyhültek, beszédfejlődése megindult. Szociális kompetenciái sokat javultak. A bölcsődei csoportban együttműködővé vált, társaival már közösen is tud játszani, figyelme javult. Az édesanya külön kiemelte, hogy családjukban nem volt hasonló eset, mindketten fiatal felnőttkorúak és egészségesek, törődnek egészségük megőrzésével, nincs tudomásuk környezeti károsító tényezőkről lakóhelyükön. Ennek ellenére fiuk életre szóló hátrányokkal született, ezért bátorítja a családokat, hogy tudatosan figyeljenek gyermeküknél az árulkodó jelekre, és inkább feleslegesen keressék fel a szakembereket, mint hogy már túl késői időpontban derüljön fény a diagnózisra. Minél hamarabb körvonalazódik a probléma annál nagyobb eredményeket lehet elérni a szülők és a korai fejlesztő szakemberek együttműködésének segítségével.
Az előadások utáni eszmecsere során nyilvánvalóvá vált, hogy a hallgatóságot érzékenyen érintette főorvosnő riasztó statisztikája és az a megállapítása, miszerint nagy átalakuláson megy keresztül a beteganyag, hiszen a szülő nők életmódjában sokszor mutatkozik elhanyagoltság, gondatlanság. Ezért nagy szükség van az egészséges életvitel propagálására. A kisújszállási bölcsőde vezetője szerint az elvesztegetett évek kincsek lehetnének a gyermek fejlődésének szempontjából és a jövő generációját illetően is.
Zsoldos Erzsébet összefoglalójában megfogalmazta, hogy a korai fejlesztés és gondozáshoz való jogot, a speciális ellátásba való bekapcsolódást a köznevelési törvény tartalmazza. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek esetében a törvény túlmutat a közoktatás rendszerén, olyan gyermekeknek ad segítséget, akik egyébként még nem tartoznak a köznevelési törvény rendelkezései alá. Fontos azonban látnunk, hogy a korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülő számára nem kötelezettség, hanem lehetőség. Ezt a tényt figyelembe véve a korai intervenció rendszerében dolgozó szakterületek szakembereinek felelőssége még kiemelkedőbb, együttgondolkodásuk, szakmai kommunikációjuk, a szülők irányába folytatott tájékoztató, segítő, meggyőző munkájuk nagy fontosságú. A mai konferencia bizonyítéka annak, hogy ezt a különböző szakterületen dolgozók átérzik, és a jövőben együtt, jól működő szakmai kommunikációval még eredményesebb munkát tudnak végezni.
Kunné Monoki Andrea Vargáné Kerti Anikó
szakmai helyettes gyógypedagógus,
a konferencia szervezője