A soron következő munkaközösségi találkozón, egy a munkánk során gyakran megtapasztalt, ugyanakkor a mindennapi rutinunkba nem feltétlenül zökkenőmentesen beilleszthető munkafolyamatról, a beilleszkedési, magatartási nehézség témájáról próbáltunk közösen gondolkodni. A megállapítások között fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a szakember hiány minden szakszolgálati tevékenység, feladat során így a nevelési tanácsadás folyamataiban továbbra is hangsúlyosan jelen van, így a jelen folyamat átgondolása kissé utópisztikusra és túlidealizáltra sikerült.
Kiscsoportos munkával igyekeztünk minél jobban körbejárni a beilleszkedési, magatartási nehézség definícióját, a megállapítás lehetséges folyamatát, lehetőségeit, a nehézség hátterét. Átgondoltuk a különböző életkoronként legfontosabbnak vélt szakmai szempontokat a diagnózis felállítás céljából és próbáltuk összegyűjteni a legfontosabb diagnosztikai eszközöket.
A legfontosabbnak vélt gondolatok/megállapítások:
- Szakmai körültekintést, esetlegesen előzetes tájékozódást igényel, hogy ki a megrendelő, mi a probléma és mi a célja a vizsgálattal. A pedagógiai jellemzés, szakértői vizsgálatra való felterjesztés tartalmának fontossága.
- Nehéz megítélni, hogy hol a határ a nehézség és a BNO diagnózisok között. Nehéz különválasztani, hogy mi az, ami a beilleszkedési –és mi az, ami a magatartási nehézség kategóriába tartozhat.
- Milyen szakemberekkel érdemes a diagnózis felállítása során együttműködni? Az együttműködés formái (pedagógus konzultáció, megfigyelés)?
- Az óvoda-és iskolapszichológusok szerepe.
- A beilleszkedési, magatartási nehézség diagnózis megállapítása egy folyamat, legalább 5-6 alkalom.
- A diagnózis felállításához a legtöbb esetben IQ vizsgálat is szükséges.
- Akut vagy krónikus probléma?
- A tehetséges gyermek és a beilleszkedési, magatartási nehézség.
Barna Nelli
munkaközösség-vezető