Külső-belső továbbképzés Székhelyintézmény SZB.

Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig című konferenciáról

Összefoglaló

 a SzakÉrtelem Egyesület Gyógypedagógiai Szakértői Bizottságok Országos érdekvédelmi Egyesülete által szervezett

Az áttelepítéstől az állapotmegismerésig című konferenciáról

 

Időpont:          2016. január 22. (péntek) 09.30-15.15
Helyszín:         Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola,
EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon (Budapest, San Marco utca 48-50.)

kep-01

Résztvevők:

Barnáné Pintér Gizella, Czagány Bernadett, Földesiné Ungi Marianna,
Kátainé Darók, Bernadett, Csörögi Tímea, Vida László

A konferenciát Kovács Vass Erzsébet (KLIK Fővárosi Tankerület igazgató) nyitotta meg, aki köszöntő szavakat mondott a szakértői bizottságok megalakulásának 40. évfordulója alkalmából.

A szakma neves előadói tematizált blokkok keretében tartották meg előadásaikat a nap folyamán, melyet A szakértői bizottságok 40 éve című kerekasztal beszélgetés zárt.

  1. blokk: Diagnosztikai lehetőségek a szakértői bizottsági munkában I.

Elvárások, kihívások, eredmények – bevezetés a konferenciához (Csepregi András, SzakÉrtelem Egyesület elnöke)

kep-02

Az előadásában Csepregi András beszélt a szakértői bizottságok szakmai munkájának az eddigi és továbbiakban lehetséges fejlődési irányvonalairól:

  • a komplex vizsgálatok idői keretének kérdéséről: fontos lenne, hogy több idő jusson egy gyermekre
  • a gyermek épen maradt képességei is épüljenek be a véleménybe
  • fokozottabb figyelem essen a szülők igényeire, jogira, lehetőségeire, gyermekekkel kapcsolatos döntéseire
  • roma gyerekek vizsgálatának és megítélésének módjában változik a szemlélet, az értelmi fogyatékossá minősítés prevenciója

Ami eddig történt:

  • SNI diagnózisok gyors emelkedése miatt korábban SNI-a, SNI-b diagnosztikai csoport létrehozása vált szükségessé
  • integráció/visszahelyezés vállalása, új modellek bátorítása, jó gyakorlatok közvetítése az iskolák felé
  • partnerség kialakítása az oktatás/egészségügy/szociális szféra részvételével
  • új módszertani kézikönyv

A „Hogyan tovább?” – kérdésénél két fontos szempontot említett:

  • a szükségletorientált felmérést
  • bio-pszicho-szociáis modell használatát, az etnikai, nyelvi háttér figyelembevételével

Az intellektuális képességzavarok felmérésének többdimenziós megközelítése (Dr. Csákvári Judit gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus, ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet)

Az intellektuális képességzavarok fogalmának szemléleti és tartalmi változásait mutatta be először Csákvári Judit előadásában. A diagnózis alkotásban használt kategóriák fogalmi és szóhasználatát mutatta be (BNO-10, BNO-11, DSM-5). Felhívta a figyelmet, hogy a DSM-5 magyar változatában kimaradt egy fontos mondat. Az idegrendszer fejlődési zavarai kategóriában, három megnevezés különül el: 1. értelmi fogyatékosság/értelmi fejlődés zavara, 2. globális fejlődési késés (5 éves kor alatt), 3. nem meghatározott fejlődési zavar. Kimaradt a magyar változatból az a fontos kiegészítés: „a súlyosság változatos színvonalának meghatározása az ADAPTÍV funkcionáláson alapul” és kevésbé az intelligencia értéken.

Beszélt az állapotfelmérés részeiről (anamnézis, fejlődési szint-aktuális állapot, általános kognitív működés, neuropszichológiai faktorok, szociális érettség) és a fejlődési szint mérését segítő diagnosztikai eszközökről.

A személyes funkcionálás felmérés fontosságát hangsúlyozta (említve az FNO modellt) amelynek két fő komponense:

– Öt dimenzió felmérése: intellektuális képességek, adaptív képességek, társas készségek, egészségi állapot, környezeti hatások

– Támogatási lehetőségek feltérképezése

Ezekről részletesen kibontva beszélt, milyen szempontok alapján kell az öt dimenzió mentén az állapotfelmérést elvégezni, és a támogatás tervezést megtenni.

A támogatás tervezésnél, három fő szempont figyelembe vételét említette: 1. kontextuális alap: környezeti tényezők áttekintése, 2. ökológiai alap: érvényes, elérhető támogatások legyenek, 3. esélyegyenlőség: személyközpontú, önérvényesítést lehetővé tevő.

Ehhez kapcsolódva a többdimenziós állapotfelmérés és támogatás tervezés fontosságát hangsúlyozta, amelynek személyes, családi és társadalmi kimenete is legyen.

Újabb fejlemények a nyelvi zavarok diagnosztikájában (Dr. Kas Bence gyógypedagógus, nyelvész, MTA Nyelvtudományi Intézet)

kep-03

Az előadó a SNYZ fogalmának meghatározásával kezdte előadását, mivel szeretnék, ha a szakértői bizottságok diagnosztikai munkájában is megjelenne a nyelvi zavarok feltérképezése, felismerése.

A SNYZ (speciális nyelvi zavar) definíciója: nyelvi képességek jelentős, szelektív elmaradása, amellett, hogy a kognitív és szenzoros funkciók életkornak megfelelő szintűek

A nyelvi zavarra utaló fejlődési problémák:

– kései beszédindulás, – egyszerű mondatalakítás, – beszédértés zavara, – szegényes szókincs

Fontos a beszéd problémák diagnosztikájában használt terminológia aktualizálása, jelzőrendszer korszerűsítése, korai felismerés, a szűrő-és diagnosztikai rendszer hiányának pótlása. A beszédfogyatékosság diagnózisnak nincsenek pontos kritériumai, inkább finanszírozási kategória. A nyelvi képességek zavara nem egyenlő a beszéd zavarával. Cél a beszédfogyatékosság diagnózis eltörlése, új terminus lenne az SNI kategóriában a 4-18 év közötti tanulóknál: „jelentős beszéd- vagy nyelvi zavar”.

NYELVI KÉSÉS:

2-4 éves kor között: 50 szó alatti szókincs, szókombinációk elmaradása
Új tesztjeik (Lőrik-Kas): KOFA (Kommunikatív Fejlődési Adattár): szülő tölti ki, két korosztályra van készen 8-12 hó és 12-30 hó

3 éves kortól szűrés, új tesztjük (Lőrik-Kas): KOFA-3 (Kommunikatív Fejlődési Adattár): szülő tölti ki, a szavak, expresszív szókincs felmérésére szolgál

BESZÉD-ÉS NYELVI ZAVAR:

4-18 év között is készülnek részükről a diagnosztikai eszközök

Felsorolta még a jelenleg használatos és fejlesztés alatt álló diagnosztikai eszközöket.
LAPP expresszív szókincs, SZÓL-E nyelvi felmérő teszt (4-8 év), Magyar Nyelvfejlődési Teszt (fejlesztés alatt), PPL, TROG, Magyar Álszóismétlés Teszt…

Link, az előadásában említett szakirodalomhoz: hamarosan

Halmozottan sérült, mozgáskorlátozott és beszédképtelen személyek kommunikációs képességeinek és lehetőségeinek komplex vizsgálata (dr. Juhász Ágnes, Dr. Kálmán Zsófia BLISS Alapítvány)

kep-04

Az előadók a BLISS Alapítvány elismert, szakmai tekintélyei, alapítói.

Szakirodalom, melyet ők írtak és segíti az állapotfelmérést: Aki Amit Kérdez című könyv

A halmozottan sérült, mozgáskorlátozott és beszédképtelen gyermekek állapotfelméréséhez adtak nagyon értékes szempontokat:

– nonverbális jelzések, rezdülések, első benyomások fontosak-de nem mindig megfelelőek
– a gyermek jelzései konvencionálisak, nem konvencionálisak
– a mozgássérülés miatt nonverbális kommunikáció félreérthető-fontos ismételni, provokálni kell a helyzeteket, kommunikációt, reakciókat, válaszokat
– kezdeményez-e? miért nem? – nem tud, – anyával tud,- vizsgálótól kér segítséget
– kommunikációs értékű-e a jelzés?
– modulált hangadás, mosoly, kézmozdulat, ez már kommunikáció része

Nem beszél, vizsgálni kell:

  1. Beszédértés:
  • figyel-e?
  • anya mesél, erre gyermek mimikával reagál-e?
  • beszéd irányítja a cselekvést?
  • szemkontaktus: távolság, irány, tartósság
  • a kapcsolat megtartása
  1. Szituáció szerepe:

anyának reagál, vizsgálónak nem, okok: nem kérdezték, nem tanították, nem volt elvárás
tények és feltételezések elkülönítése
Mit ért? és Hogyan ért? Szókincse beszűkült lehet, múlhat azon is, hogy keveset kommunikálnak vele.
Fontos a megfelelő pozícionálás, mivel mozgásképtelen, a kommunikációhoz nagyon fontos, hogyan lehet hozzáférni a gyermekhez.

Beszéd és mozgásképtelenség, nem egyenlő a kommunikációs készségek hiányával!!!

A protokollok meghatározó szerepe a szakértői tevékenységben (Dr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus)

Dr. Torda Ágnes a protokollok kialakulásáról, fejlődéséről és fontosságáról tartott előadást.

Három típusú protokollt különített el: 1. Diagnosztikai protokoll: elérhető tudományos szinten megfogalmazott diagnosztikai vezérfonal, 2. Működési protokoll: jogszerűségnek kell megfeleljen, 3. Specifikus protokoll: helyi viszonyokat tükrözze, terápiás, fejlesztő-rehabilitációs, beavatkozási jellemzőket tartalmazza az adott intézményre.

II. blokk: A szakértői bizottsági munka a változások tükrében

A törvényalkotás szerepe a szakértői munka folyamatában (Dr. Kiss László szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referens, EMMI Köznevelés-irányítási Főosztály)

Dr. Kiss László szakszolgálati és fogyatékossági köznevelési referens egy átfogó történelmi visszatekintést tett a törvényi változások és a gyógypedagógiai történelem tükrében a 19. század közepétől. A köznevelési referens előadásában a szakértői bizottságok létrejöttét, munkájuk tartalmának és módszereinek változását megalapozó jogi környezet, szabályozás történeti alakulásáról, változásáról beszélt.

Elvárási kötelezettségek, struktúrák a szakértői bizottsági munkával kapcsolatosan, kormányhivatali szinten (Dr. Rozmis Ildikó főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály)

Dr. Rozmis Ildikó, Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztályának főosztályvezetője a szakértői bizottsági munkával kapcsolatos elvárási kötelezettségekről, struktúrákról beszélt, különös tekintettel az érettségin is érvényes értékelés és minősítés alóli mentesítésekkel kapcsolatban.

A szakértői vélemények formai megfelelősége (Metzger Balázs, Pálvölgyiné Kozmér Krisztina, Puhala Ildikó Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat)

Az előadásban a szakértői vélemények tartalmi felépítéséről beszéltek.

III. blokk: Diagnosztikai lehetőségek a szakértői bizottsági munkában II.

A Longitudinális Komplex Vizsgálat bemutatása (az eltérő fejlődésmenet korai tüneteinek kiszűrésére alkalmas, 3 hó és 5 éves kor közt felvehető vizsgálat) (Lakatos Katalin PhD, BHRG Alapítvány)

Az előadásban a LONGI KID diagnosztikai programról láthattunk egy ismertető videofelvételt. A 3 hótól 5 éves korig felvehető korai vizsgálatot a BHRG Alapítvány munkatársai dolgozták, melyet tanfolyamon már el lehet sajátítani.

A LONGI KID vizsgálat a következő nagy fejlődési területeket méri fel: mozgás, vizuális, auditív, taktilis, kognitív, szociális. A felmérés alapján tesznek korai fejlesztésre, terápiákra (TSMT,BHRG) javaslatot.

Új szempontok és lehetőségek az állapotmegismerési folyamatban (Dr. Mlinkó Renáta gyógypedagógus, tanácsadó szakpszichológus, ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat, ELTE BGGYK)

Mlinkó Renáta a klinikai döntéshozatal („clinical judgement”) jelentőségére hívta fel a figyelmet. Ebben fontos elem a team munka, a megfigyelés, klinikai kikérdezés, dokumentumelemzés, előzetes szűrővizsgálatok. Emellett intelligenciateszt felvétel, neuropszichológiai eljárások, autizmus vizsgálat, szenzomotoros integráció, mozgásvizsgálat szerepét említette. Általában egy gyermek állapot-megismerésére és a szülőkkel való megbeszélésre, támogatási javaslatok megfogalmazására, 4 alkalom szokott rendelkezésükre állni.

Problémákat említett:

  • Diagnózisra, mentesítésre igény, az intervenciós igény helyett
  • Szülő elutasítja a támogatási javaslatot
  • Szülő mentális problémája

Fontos lenne:

  • Szupervízó lehetősége
  • Korábban diagnosztizált esetek folyamatkezelése
  • Szakmai konszenzus mentesítések ügyében

Problémák felnőttkori vizsgálatoknál (ezt ők végzik):

  • Háttértényezők
  • Motiváció kérdése
  • Tanulás módszertani problémák
  • Időráfordítás a tanulásra

Az autizmus spektrumán innen és azon túl …. A szakértői bizottságok feladatai és lehetőségei az autizmus spektrum zavarral élő emberek támogatásában (Dr. Stefanik Krisztina pszichológus, ELTE BGGYK)

Az autizmus spectrum zavar diagnosztikájával és az állapot-megismerés folyamatában rejlő újabb szempontokat, lehetőségeket, nehezítő tényezőket tárta fel az előadó. Az előadáson az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek diagnosztizálásának fejlődéséről beszélt Stefanik Krisztina. Megfogalmazta a jelen helyzetben is fennálló problémát, a diagnózishoz kapcsolódó speciális ellátások hiányát, a közoktatásban jelentkező komoly nehézségeket, az autizmus zavarral élő gyermekek oktatási-nevelési, igényeire adott válaszok területén.

A nap befejező részében „a szakma nagyjainak” kerekasztal beszélgetésére került sor, ahol az elmúlt negyven év munkáját, nehézségeit, örömeit, eredményeit foglalták össze a beszélgetés résztvevői.

Dátum: 2016. január 28.

Készítették a konferencia résztvevői
JNSZM Szakértői Bizottság