A konferencia kulturális programmal kezdődött, a helyi zeneiskola növendékei adtak elő színvonalas zenei produkciókat.
Első előadóként Gerendás János – OH Tanügyigazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály-Főosztályvezető helyettese bemutatta az ebben az évben megvalósult és még az őszi félévében megvalósításra váró minősítési és tanfelügyeleti eljárások számadatait. Tájékoztatást adott a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításának tervezetéről:
4 § (2) „ A sikertelenül zárult minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.”
10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A nem kötelező minősítési eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. A foglalkoztatási jogviszony szünetelése alatt a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.”
10/A. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A nem kötelező minősítési eljárásban a pedagógus a jelentkezését az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés, vagy a pályázat védése időpontjáig vonhatja vissza.”
(3) Az Ép. r. 10/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az intézményvezető a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-ig hajtja végre. Ettől eltérően, ha
- a) minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esetén a foglalkoztatási jogviszony létesítése,
- b) a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés, vagy
- c) a 12/C. § (3) bekezdés szerinti felfüggesztésre alapot adó körülmény megszűnése a minősítés évét megelőző év április 15-ét követően következik be, a rögzítést ezen időpontban kell végrehajtani. A rögzítés megtörténtéről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap.
(4) A minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás kezdete
- a) minősítő vizsga vagy kötelező minősítési eljárás esetén a rögzítés (3) bekezdés szerinti
- b) nem kötelező minősítési eljárás esetén a jelentkezési lap intézményvezető részére történő kézbesítésének időpontja.”
10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az OH a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek, és
- a) a pedagógust az informatikai rendszer útján értesíti arról, hogy a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek megfelelt, vagy
- b) a feltételeknek való meg nem felelésről határozatot hoz, amelynek tartalmára a közigazgatási eljárás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdés a)-c), da), ea), ef), eg), f) és g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”
10/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt döntés ellen a pedagógus a miniszterhez fellebbezhet.”
11/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a minősítő vizsga vagy a kötelező minősítési eljárás rögzítésének a minősítés évét megelőző év április 15-étől eltérő időpontja miatt a pedagógus nem került be az éves minősítési tervbe, vagy az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt, a rögzítés időpontjától, vagy az eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény megszűnésétől számított három hónapon belül – ha még a portfólió feltöltésére sem került sor, öt hónapon belül – le kell folytatni az eljárást.”
14/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell visszasorolni, ha)
„h) Mester- vagy Kutatóprogramja módosításának eljárási díját határidőre nem fizette be.”
- § (2) bekezdésében a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérésének megfelelő mértékben, de”
- § (1) és (2) bekezdésében az „eltöltött időt” szövegrész helyébe az „eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét”
12/C. § (1) bekezdésében a „meg kell szüntetni” szövegrész helyébe a „tanúsítvány kiadása nélkül meg kell szüntetni, ”,
„10/A. § (2) bekezdése alapján, legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére vagy hozzátartozója tartós ápolására hivatkozással” szövegrész helyébe a „10/A. § (2c) bekezdése szerint”
(5) bekezdésében a „minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás” szövegrész helyébe a „nem kötelező minősítési eljárás vagy a bírálati eljárás” lép.
A POK közreműködésével 1 napos képzésre van lehetőség a portfóliót feltöltőknek igény szerint. A portfólióba szükséges feltölteni 2 esettanulmányt a reflektív interjúhoz (egyéni vagy csoportos). Van lehetőség a mesterprogram, illetve a kutatóprogram módosítására, melyről eljárásrend készült:
www.oktatas.hu/kozneveles/pedagogusminosites/tajekoztatok/mesterprogram_kut_mod
A mesterprogram, kutatóprogram ellenőrzésénél azt nézik, hogy időrend szerint történik-e, csak akkor jeleznek az intézményvezetőnek ha ennek nem felel meg. Tanfelügyelet pedagógusokat 2018-ban nem érint, 3.-4. évüket teljesítő vezetőknek és intézményeknek lesz tanfelügyelete. A megbízással foglalkoztatott vezetőket is tanfelügyelik. Beszélt a vezetői ellenőrzések dokumentumairól, valamint az intézményi ellenőrzésről, mely a bejárással egészíti ki a dokumentumelemzést. Kiemelte a saját belső mérést, ahol kompetenciamérés nem történik. Bejárás: infrastruktúra, eszköz és felszerelésjegyzék (ha nem felel meg, nézik, hogy történt-e jelzés a fenntartó felé), feladatellátási helyet is látogathatnak.
Csúcsvezetők ellenőrzése: pedagógiai program, munkaterv, beszámoló, önértékelés-nevelőtestületi kérdőív (tagintézmény igazgatókat érinti), önértékelés – szülői kérdőiv (tagintézményenként, ha van), vezetőtársak (a közvetlen munkatársak, főigazgató helyettesek)
Összerendelő modul: összeférhetetlenség kiszélesítése, kérelem visszamondása funkció bevezetése, már nem kell 10 napon belül jóváhagyni a kirendelést, ha valami nem felel meg a résztvevőknek kérelmet fognak feladni.
Ezután Sörös Iván – Szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság főosztályvezetője – tartott előadást a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatokkal kapcsolatos ágazatközi együttműködésről.
Előadása a következő elemekből állt:
- Európa 2020 Stratégia (a lemorzsolódásnak 20% alá kell csökkenjen, a 30-34 éves korosztálynál a felsőfokú végzettség arányának 31%-ról 40%-ra való növekedése.
- EU Romastratégia – területek: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás
- Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia: ágazatközi feladatok, 2 éves intézkedési tervek, monitorozott tevékenységek, 2 évente jelentés, EU-s tervezésre kötelezettségek
- Megemlítette az elkészített intézkedési tervek számát. Pl:: GYRJÓ (12), oktatás (19)
- A szegénység és társadalmi felzárkózási problémák indikátorrendszeréről mutatott be diát.
- A gyermekjólét és az oktatási esélyteremtés kapcsán megemlítette a következő programokat, működő hálózatokat: Biztos Kezdet Gyerekház, „Jó kis hely”, integrált térségi gyerekesély program
- Célterületek országos eloszlásának bemutatása (Tiszafüredi, Kunhegyesi járás a megyében)
- EFOP 1.4.2 Család és Gyermekjóléti központok bővítése, hiányzó szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, pedagógiai célú szolgáltatások, programok biztosítása.
- Biztos Kezdet: 3 éven aluli gyermekek a célcsoportjai
- „Jó kis hely”: 25 évnél fiatalabb gyermekek és fiatalok csoportjait fogadja
- Roma lányok iskolaelhagyásának csökkentése 2015 – mentorálási program
- Tanoda programok támogatása (2018-ig 276 tanodát terveznek), melynek tartalma – fejlesztés, önálló tanulásra való felkészítés, életpálya, közösségi programok, szülők aktív bevonása, aktív programok.
- Gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer: Minden településen elérhető egy alapszolgáltatás ott is, ahol Gyermekjóléti Szolgáltató Központ nem működik.
- Nkt-ben és az egészségügyi szabályozásban is hangsúlyosabban jelennek meg a témával kapcsolatos feladatok.
- Utalt a jelzőrendszer megyei és országos szintjeire.
Ezután Dr. Kiss László szakszolgálati és fogyatékosságügyi közoktatási referens „Aktuális kérdések a pedagógiai szakszolgálatoknál” címmel tartotta meg előadását. Az elmúlt pár hónapban különösebb jogszabályi változás nem történt, így több közelmúltbeli változás már ismétlésként hangzott el. Az EMMI központi koncepciója szerint a lemorzsolódási arányt 10 % alá kellene csökkenteni, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók a veszélyeztetett populáció, az intézkedések zöme ez ellen irányul.
2017. szeptember 1-től megszűnt a fejlesztő nevelés, mint köznevelési forma, az ötödik életévüket betöltött gyermekek, akik nem vehetnek részt óvodai ellátásban továbbra is korai fejlesztésben részesülnek, melynek heti időkerete öt óra.
Dr. Kiss László beszélt a 18. hónapnál fiatalabb gyermekek korai fejlesztésbe vonásáról, mely a szakszolgálati rendelet módosítása révén változott. Szakorvosi (szakorvosok köre bővítésre került) leletek alapján a járási és megyei szakértői bizottságok által készített szakértői vélemény szerint is történhet a korai fejlesztésre vonatkozó javaslattétel, mely nem minden esetben jelent sajátos nevelési igényű státuszt.
A 15/2013 (II.26.) EMMI rendeletben változott a logopédiai szűrésre vonatkozó szabályozás, a 2017/2018-as tanévtől a háromévesek szűrése is megtörténik, valamint aki hároméves korában nem vett még részt logopédiai szűrésen (2017. szeptember 1. előtt), az ötéves korában komplex szűrésen esik át.
Dr. Kiss László beszélt a szakember hiányról, jelenleg kb. országos szinten 2500 fő hiányzik az ellátórendszerből, kb. 1500 fő a pedagógiai szakszolgálatokból, kb. 1000 fő a nevelési-oktatási intézményekből. Az országos lefedettség kb. 60 %-os. Emiatt újabb két helyszínen indítottak az idén felsőfokú gyógypedagógiai képzést (Hajdúböszörmény és Nyíregyháza). Jelenleg 5 egyetem 6 helyszínen képzi a jövő szakembereit.
A minisztérium 2017-ben 3;8 mrd-ra, 2018-ban 1;9 mrd-ra emelte a Tankerületekben a pedagógiai szakszolgálatokra fordítandó keretösszeget.
A Nemzeti köznevelési törvényben (7§ (2)) megszűnt egy keretszabály, mely szerint nevelési-oktatási intézmény már nem láthat el pedagógiai szakszolgálati feladatot.
Dr. Kiss László említést tett a BTMN-es tanulókat érintő változásról, melyet az Országgyűlés 2017. május 31-én megszavazott, de a hatályba léptetés csak 2018. szeptember 1-től várható. Pozitívan értékelendő, hogy a jogalkotó felmenő rendszerben kívánja bevezetni és érvényesíteni a BTMN-es tanulókra vonatkozó értékelés és minősítés alóli tantárgyi és tantárgyrészi mentesítés megszüntetését. Eszerint, aki 2018. augusztus 31-én még mentesítést kap, annak a középiskolai tanulmányai alatt is folyamatosan jár majd a mentesítés, a következő felülvizsgálaton is megadható, ha a fenti dátum előtt megkapta. A rendszerből való kifutási időt kb. 15 évre jósolja a jogalkotó. Természetesen felhívta a figyelmet, hogy nem kell minden BTMN diagnózis mellé értékelés és minősítés alóli mentesítést adni, csak annak, aki a képességei és a teljesítménye alapján jogosult rá. A jogalkotó azért tartotta fontosnak a fenti változtatást, mert a BTMN diagnózis egy hungarikum, ami más európai országokban nem létezik, és a meghatározása sem egyértelmű a gyógypedagógiai szakma által.
A következő programelemként Fodor Gábor tankerületi igazgató és Pinterics János főigazgató, mint a rendezvény házigazdái röviden bemutatták a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat jelenlegi helyzetét. 2013 szeptemberében nehéz helyzetben voltak, az induláskor. Mára több változáson is keresztülment a szakszolgálat – több épületük megújult, vagy új helyre költözött egy-egy tagintézményük. Jelenleg 610 fő dolgozik a szakszolgálatnál és kb. 110 fő szakemberre van még szükség. Az éves költségvetésük közel 2 mrd forint. A 2016/2017-es tanév során szakmai hetet szerveztek, ahol a szakembereik megmutathatták, hogy mivel foglalkoznak. A 2017/2018-as tanév során a tagintézmények dolgozói találkoznak, hogy a kollégák megismerkedhessenek egymással. Egy szakdolgozat 2015-ös eredménye szerint a 2013/2014-es tanév óta a PMPSZ dolgozói körében nőtt az elégedettség érzése két mutató tekintetében is, egyrészt érzik a munkatársak a központi költségvetésből jutó támogatást, másrészt nőtt az új szakszolgálati rendszer átláthatósága.
A délutáni program második előadójaként Pál Feri Atya lépett a pódiumra. Pál Feri Atya papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében.
A mai alkalommal egy nagyon élvezetes előadásban volt részünk „Tapasztalati tanulás” címmel. Beszélt arról, hogy a tapasztalati tanulás modelljét David Kolb alkotta meg az 1970-es évek elején. David Kolb megfogalmazása szerint: „a tapasztalati tanulás egy olyan folyamat, mely során a tudás a tapasztalat átalakulása által jön létre„. A Tapasztalati Tanulás Modelljében négy lépést határozott meg: Az első a konkrét tapasztalás, szabaddá kell tennünk magunkat az élményre. Ha ez sikerül, jön a második lépés, a tapasztalás megfigyelése és ezen megfigyelések visszajelzése, azaz legyünk képesek elemezni a tapasztalatainkat, gondolatainkat. A harmadik lépés a döntés. Ha sikerül a döntésig eljutni, akkor a negyedik lépésben cselekedjünk, valósítsuk meg, amit elgondoltunk. Az előadó minden egyes lépést történeteken keresztül mutatott be, amellyel igazán élvezhetővé tette előadását.
A program folytatásaként Hajnal Gabriella a Klebersberg Központ Szakmai Elnökhelyettes Asszonyának előadását hallgathattuk meg „Helyzetkép a szakszolgálati ellátásban” címmel. Az Elnökhelyettes Asszony rövid- és hosszú távú célokat fogalmazott meg az elkövetkezendő időkre.
Beszélt a Klebersberg ösztöndíjról, amely 2013 szeptembere óta a pedagógus pályát választó hallgatók számára érhető el. Ez az ösztöndíjprogram a 2017/2018. tanévben módosul, mivel ettől kezdve már a gyógypedagógiai alapképzési szakra felvett, vagy már a tanulmányait folytató (akár végzős) hallgató is részesülhet ösztöndíjban.
Megfogalmazta a Kleberberg Központ pályaelhagyást megelőző, a pályát vonzóvá tevő rövid- és hosszú távú céljait is. Ezek között szerepel a mentálhigiénés megsegítés, továbbképzések biztosítása, a negyedik éves hallgatók részmunkaidős foglalkoztatása, valamint a helyi önkormányzatokkal együttműködve a hallgatók támogatása (ösztöndíj, lakástámogatás). Beszélt az 50 órás közösségi szolgálatról, melybe szeretnék bevonni a szakszolgálatokat is, ezzel téve vonzóvá ezt a szakmát. Az előadó elmondta azt is, hogy szeretnék lehetővé tenni a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatását, ami azt jelentené, hogy a heti óraadói óraszámot 10-ről 14-re emelné.
Speciális fejlesztő központok létrehozását is említette, amelyeket Lakitelken és Mórahalmon nyitnak meg, valamint Autista ház kialakításán is munkálkodnak, amelynek a Cegléd adna otthont.
Az előadó sok szempontú előadásával, alapos áttekintést adott a Kleberberg Központ szakszolgálati ellátásra vonatkozó terveiről, melyek nagyon hasznosak lesznek további munkánk során.
Szolnok, 2017.09. 26.
Czagány Bernadett
Kovácsné Bögödi Beáta
Mihályiné Simon Rita
Szabó Judit