Az Iskolapszichológia sorozat 4 új kötete jelent meg a közelmúltban, mely elektronikus formában, e-bookként elérhető az alábbi linken: http://pedagoguskepzes.elte.hu/index.php/qdas/144-i2.
33. füzet: K. Németh Margit – Koller Éva: Serdülőkor: normatív krízis vagy deviancia
34. füzet: Pajor Gabriella: „Gyorsabban, magasabbra, bátrabban” – de hogyan? Teljesítménymotiváció iskolai környezetben
36. füzet: Bernáth László – N. Kollár Katalin – Németh Lilla: A tanulási stílus mérése
Taskó Tünde Anna: tanulási készségek és az alulteljesítés mérése – A KATT kérdőív
37. füzet: Szabó Éva – Fügedi Anna Petra (szerk.): Társas készségeket fejlesztő kiscsoportos tréning 12-18 évesek számára
K. Németh Margit, Koller Éva: Serdülőkor: normatív krízis vagy deviancia?
A serdülőkor, mint a felnőttkor „előszobája”, különösen fontos időszak, újra előkerülnek a korábbi szakaszok feladatai, amit már valamilyen módon megoldottunk, de itt van lehetőségünk korrigálni vagy tökéletesíteni a korábbi megoldásmódokat. „A serdülőkor, olyan, mint a repülés. Segítő személyzet kell a felszálláshoz, a repüléshez és a landoláshoz egyaránt. Ha a személyzet megijed, akkor történhetnek katasztrófák (K. Németh, Koller).” A serdülőkor fő fejlődési feladata a leválás = önálló működőképesség. Ha a család nehezen engedi el a kamaszt, akkor olyan megoldásokat választ, ami a környezet számára deviánsnak tűnhet.
Az, hogy mi történik a serdülőben, milyen feladatokat kell megoldania, Blos másodlagos individuációja, illetve Moses Laufer elmélete, gondolata (az ödipális szülő restaurálása; a saját testhez való viszony és a szexualitás átszervezése) mentén követhetjük végig.
A serdülőnek meg kell határozni saját identitását, aminek alapja a saját testéhez való viszonya, a saját test elfogadása. Fontos a nemi identitás kialakítása is. További feladat a társadalmi szerepvállalás és a szereppel járó felelősségvállalás. Viszont, „amíg a fejlődés tart, a szülőfigurának kell a felelősséget vállalni” – írja Winnicott, nagy szükség van a szülő erejére. A keretek elengedhetetlenek, egyébként nem tud minek nekimenni a serdülő. A serdülő arra játszik rá, hogy elbizonytalanítsa a környezetében lévő felnőtteket, és arra kíváncsi, hogyan reagál a felnőtt. Ha a környezet nem dermed le, nem ijed meg, akkor érzi magát biztonságban a kamasz. Ha a szülő, vagy felnőttek elbizonytalanodását érzi a serdülő, akkor tovább provokál.
- A serdülőnek a szülők mindenhatóságát (omnipotenciáját) el kell engednie, de a szülőnek is le kell tudni mondania róla.
- A serdülőkorban elkerülhetetlen a regresszió, hogy azt követően létrejöhessen a progresszió.
- Például egy 13 éves leány korántsem akar annyira nő lenni, mint amennyire ő azt bizonyos esetekben mutatja. A környezetének muszáj ezzel konfrontáltatnia (serdülő konfrontációs szükséglete).
- Fontos a család kialakított érték- és normarendje. Ez ellen fog fellázadni a kamasz, mégis ennek van megtartó ereje.
- A szülő realitásérzékének meg kell maradnia.
- Sok esetben a szülőket kell megerősíteni, megtámogatni, hogy képes legyen gyerekének segíteni.
- Ahol, amikor probléma van a gyerekkel, ott van elakadása a szülőnek is a saját fejlődésében.
Az Iskolapszichológia füzetben szépen végigkövethető a fejlődés és a deviancia fogalomköre, illetve a devianciák a tünetképzés mentén. A kötet végén példákat találhatunk a serdülőkori patológiákra is.
Ajánlott irodalom:
D. A. Winnicott: A kapcsolatban bontakozó lélek
Szolnok, 2016. január 7.
Szabó Anita
iskolapszichológiai koordinátor,
megyei munkaközösség vezető