Külső-belső továbbképzés Szolnoki tagintézmény

Beszámoló kötelező szakmai szintentartó képzésről

A képzés címe:Egység, Teljesség, Egész-ség”

A képzés időpontja: 2016.09.14.;15.;16. (szerda, csütörtök, péntek – vizsga)

A képzés helyszíne: DE KK Auguszta Telep, Neurológiai Klinika tanterem (tetőtér) Móricz Zsigmond Krt. 22.

A képzést DE ÁOK Pszichiátriai Tanszék DE/2016.II./00192 kódszámú, CME szintentartó akkreditált továbbképzése

A képzés programja és előadója:

2016.09.14. szerda

Gyermekkori traumatizációt elszenvedett betegek pszichoterápiája. (Kuritárné Szabó Ildikó)

Az előadó filmrészlet segítségével szemléltette a gyermekkori trauma következményét, majd vázolta a trauma feldolgozását elősegítő terápia eszközeit, felépítését.

Klinikai neuropszichológia. (Andrejkovics Mónika)

Az előadás ismertette a kognitív pszichológia, a neuropszichológia és a klinikai neuropszichológia fogalmait, valamint alkalmazhatósági területeit.

A kognitív terápiák harmadik hulláma: Tudatos jelenlét alapú intervenciók. (Perczel Forintos Dóra)

A kognitív terápiák típusait, eszköztárát mutatta be az előadó, illetve hogy e terápiát milyen pszichiátriai – pszichológiai kórképek kezelésében lehet eredményesen alkalmazni.

Az érzelmekre fókuszáló párterápia jelentősége a párterápiás kapcsolatban. (Barát Katalin)

Az érzelmekre főkuszáló terápia jellemzőit, időtartamát, a terapeuta facilitáló szerepét tárgyalta. Megbeszélésre került milyen esetekben kontraindikált ez a típusú terápia.

Az elemi életműködés zavarai gyermeke – és iifjúkorban és azok lélektani háttere. (Nagy Beáta)

A koraszülés epidemiológiáját, következményeit, rizikófaktorait tartalmazta az előadás.

Gyermekkori magatartászavarok diagnosztikája. (Balázs Judit)

A DSM 5 szerint felosztott magatartászavarok diagnosztikai kritériumait mutatta be az előadó, különös tekintettel az ADHD – és Oppozíciós zavarra.

Evészavarok a 21. században. (Túry Ferenc)

Az előadó gyakorlati példákon keresztül szemléltette az evészavarok különböző típusait és kezelési lehetőségeit, hangsúlyozva az integratív szemlélet jelentőségét.

Bioritmusok és pszichiátriai betegségek kockázata. (Purebl György)

Hollisztikus gyógyítás a pszichiátriában. (Kosza Ida)

Az előadás a bio – pszicho – szociális – spirituális jól lét szerint határozta meg az egészség fogalmát. A spiritualitás értelmezését, eredetét és jelentőségét is bemutatta a pszichiátriai betegek gyógyításában.

Drog indukálta antipszichotikus gátlás. (Feller Gábor)

A drogok központi idegrendszerre kifejtett hatását mutatta be az előadó, majd ismertette a drogok fajtáit, a differenciáldiagnózis fontosságát és a terápiás lehetőségeket.

 2016.09.15. csütörtök

Posztpartum szorongásos zavarok. (Molnár Judit)

A posztpartum szorongásos zavarok tüneteit, lefolyását, gyakoriságát, rizikótényezőit és a terápiás megfontolásokat mutatott be az előadó.

A self iránti elkötelezettség a pszichoterápiás kapcsolatban. (Bugán Antal)

Az előadó a pszichoterápiás kapcsolatban a terapeuta önismeretének fontosságát hangsúlyozta.

Gyerekekkel szembeni szexuális erőszak és a katolikus egyház. (Hardy Júlia)

Az elkövetők lélektanát, az egyház szexuális erőszakkal szembeni megnyilvánulását tárgyalta az előadás.

Párkapcsolati probléma, féltékenység – ami minden pszichiáternek tudni érdemes. (Moretti Magdolna)

A féltékenység témakörét boncolgatta az előadó, majd azokat a terápiás elveket ismertette amelyek mentén maga a terápia felépíthető.

Környezet – gén interakciók a pszichiátriai betegségek hátterében. (Réthelyi János)

A környezet – gén arányait, kölcsönhatásait, tárgyalta pl. ADHD, illetve szkizofrén kórképek esetében.

Ritka pszichiátriai szindrómák. (Tényi Tamás)

A pszichózisok ritka fajtáit mutatta be az előadó. Pl.: Ekomb szindróma, Capgras szindróma, Fregoli jelenség, Cotard jelenség, Terhességi téveszme, Démonikus megszállottság

Humor és hiánya. (Haraszti László)

A humor megértéséhez szükséges pszichés adottságokat, folyamatokat mutatta be, illetve hogy e folyamatok hiánya milyen pszichiátriai megbetegedésekre utalhat.

A krónikus fájdalom kacifántos útja a pszichiáterig. (Hal Viktor)

A pszichoszomatikus tünetképződés lehetséges hátterét ismertette, majd azokat a pszichológiai technikákat melyekkel a tünetek erőssége intenzitása csökkenthető.

Gondnokság alá helyezés gyakorlata az új PTK tükrében. (Kristóf Andrea)

Jogképesség – cselekvőképesség – belátási képesség fogalmait tisztázta ez az előadás az új PTK szemszögéből.

Obezitás jelensége, kezelési lehetőségek pszichiátriai betegeknél. (Ferencz Csaba)

Az előadás az obesitás diagnosztikus kritériumait, komorbiditását, farmakológiai és pszichés gyógyítását tartalmazta.

Delírium. (Szendi István)

A delírium diagnosztikai tüneteiről, a kezelés általános szempontjairól, farmakológiai – pszichés gyógyításáról számolt be az előadó.

A képzés több területre kiterjedő, pszichológusok, pszichiáterek, iskolaorvosok, gyermekvédelem területén dolgozók számára egyaránt átfogó képet, kézzelfogható segítséget nyújtott. Maguk az előadók is az egész ország területéről érkeztek, így más települések, városok egészségügyi és szociális ellátásába is bepillanthattunk.  A képzést a pénteki napon reanimációs ismeretek fejlesztése, majd záróvizsga követett.

Horváth Csilla
klinikai gyermek – szakpszichológus

A Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszékének szervezésében elvégzett Egység, teljesség, Egész-ség CME képzésről

A képzés megrendezésére szeptember 14. és 16. között került sor.

Rövid megnyitó után meghallgathattuk Kuritárné Szabó Ildikó Gyermekkori traumatizációt elszenvedett betegek pszichoterápiájáról szóló előadását. Saját praxisából hozott példával szemléltette a traumatizáltak emberi kapcsolatokkal kapcsolatos gondolatait és érzéseit, illetve a pszichoterápia lépéseit és folyamatát.

Ezután Andrejkovics Mónika beszélt a klinikai neuropszichológiájól, mely során megismerhettük azokat betegségeket, stresszorokat, melyek neurokognitív tüneteket okozhatnak, ezek diagnosztikájának és kezelésének lehetőségeit és formáit.

Perczel-Forintos Dóra előadása során a kognitív terápiák harmadik hullámával: a tudatos jelenlét alapú intervenciókkal, ezek közül is a Mindfulness-szel, a Tudatos Jelenléttel ismertetett meg bennünket.

Barát Katalin Igen jó hangulatú és tanulságos előadást tartott az érzelmekre fókuszáló párterápia jelentőségéről a párterápiás gyakorlatban, a kötődési- és a rendszerelmélet felhasználásával, melyben a cél a negatív ciklus megtörése, biztonságos kötődés kialakítása. Fontos a negatív interakciók, az ezek mögötti érzések, s a valódi kötődési szükségletek feltárása, s végül az új interakciós minták kialakítása.

Ebédszünet után Nagy Beáta tartott előadást Az elemi életműködés zavarai gyermek-és ifjúkorban és azok lélektani háttere címmel. Kísérleti eredményekről számolt be, melyek szerint a koraszülött gyermekek esetében, a későbbiekben bizonyos funkciók (tanulási, figyelmi, érzelmi), elsősorban a finommotoros és a receptív kommunikációs funkciók romlanak jelentősen.

Balázs Judit a gyermekkori magatartászavarok diagnosztikájáról, s annak változásairól (az új DSM-5 megjelenése) tájékoztatott bennünket.

Túry Ferenc tartott izgalmas előadást a 21. századi evészavarokról, továbbá beszélt oszátlyos tapasztalatairól, élményeiről, az anorexia nervosa tüneteiről és ezek diagnosztizálásáról, biztos felismeréséről, mellyel megakadályozható lenne, hogy a betegség diagnosztizálásában sok felesleges időt pazarolnának más belgyógyászati ok, betegség keresésére és feltárására. Továbbá hallottunk az étkezési zavarok terápiás lehetőségeiről, melyek személyre szabottak. Fontos szerepet kap a családterápia

Purebl György a bioritmusok és a pszichiátriai betegségek kockázatairól adott elő. A depresszióban, az aktivitás és a figyelem zavarában, továbbá a demenciában a cirkadián ritmus zavara, a clock (óra)-gén diszfunkciója is közrejátszik, mely az alvásminőség romlásában nyilvánul meg. Fontos, hogy Zeitgeberek (fény/sötétség, testmozgás, szociális aktivitás, evések ritmusa) segítségével helyreállítsuk a cirkadián ritmus, s ezáltal javuljon az alvás minősége.

Kosza Ida pedig a Holisztikus gyógyítás a pszichiátrián címmel osztotta meg tapasztalatait egy pszichiátriai betege csoportfoglalkozásáról, mely során pap, pszichológus és szociális munkás segíti őket, hogy megéljék az életükben jelenlevő spiritualitást, mivel az egészség bio-,pszicho-, szocio-, spirituális jólét.

Feller Gábor a drog indukálta antipszichotikus gátlás témájában beszélt új kutatási eredményekről. A kábítószerek, s közöttük a marihuána és a többi ,,könnyű” designer drog a dopaminerg rendszerre is hatást fejt ki, azáltal, hogy fokozza a dopamin felszabadulását, mely pszichózist idézhet elő a használók között. Ezeket a drog indukálta pszichotikus állapotokat első generációs antipszichotikumok adásával kezelik.

A második napon Molnár Judit adott elő a Postpartum (szülés utáni) szorongásos zavarokról, többek közt az irodalomból kevésbé  ismert postpartum kényszeres zavarról és a postpartum posztraumás stressz zavarról, megismerhettük ezek jellegzetes tüneteit.

Bugán Antal tanár úr tolmácsolásában megismerhettük a self iránti elkötelezettséget a pszichoterápiás kapcsolatban.

Hardy Júlia megismertetett bennünket a katolikus egyház tagjai által elkövetett gyermekekkel szembeni szexuális erőszak sokrétűtényezőit és okait.

Moretti Magdolna a párkapcsolati problémákról, részletesebben a féltékenységről mesélt és ezek kötődéselméleti értelmezéseiről.

Réthelyi János a Környezet-gén interakciók pszichiátriai betegségek hátterében c. előadásából megismerhettük, a skizofrénia, az autizmus, az ADHD genetikus és környezeti okait.

Tényi Tamás ritka pszichiátriai szindrómákkal ismertetett meg bennünket.

Haraszti László előadásában pedig a különböző pszichiátriai betegségekben a humor hiányát mutatja be, mint tüneti jelenséget.

Hal Viktor bemutatta a fájdalom kacifántos útját a pszichiátriáig.

Kristóf Andrea, igazságügyi pszichiáter szakértő a gondnokság alá helyezés gyakorlatáról tájékoztat bennünket az Új PTK tükrében.

Ferenc Csaba előadásából megtudhattuk, hogy az obesitás igen gyakori jelenség, bizonyos antipszichotikumok és antidepresszánsok adásánál.

Végül Szendi István beszél a delírium kialakulásának sokrétű okairól, a delírium megszüntetésének lehetőségéről és kezeléséről.

Összességében, sok új információval gyarapodtunk a pszichológia és a pszichiátria legújabb jelenségeinek, vívmányainak területéről.

Szabó Ágota
klinikai szakpszichológus,
JNSZMPSZ Szolnoki Tagintézmény