Az Új Nemzedék Központ szervezésében valósult meg az a két napos Tehetség Konferencia Budapesten, melynek első napján a JNSZM Pedagógiai Szakszolgálat három szakembere (Krómi Zoltánné, Varga Mária és Zsidóné Kádár Terézia) is részt vett. Az előadások segítségével arra törekedtek a szervezők, hogy a résztvevők számára átfogó képet adjanak a STEM (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) oktatási rendszeren túlmutató lehetőségeiről és olyan módszertani útmutatást is nyújtsanak, amelyek segítségével vonzóbbá tehetőek a STEM területek tantárgyai a fiatalok számára.
Ekler Gergely, az Új nemzedék Központ ügyvezető igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy alapvető céljuk az, hogy a fiatalok számára valami hasznosat tegyenek. Ezért a konferencia által igyekeznek lehetőséget biztosítani azoknak, akik a fiatalok tehetséggondozásával foglalkoznak, segítve ezzel azt, hogy megismerhessék a legjobb külföldi és magyar szakemberek gondolatait, és ötleteket kapjanak mindennapi munkájukhoz.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára köszöntő beszédében megfogalmazta, hogy „Jövőnk a tehetséges magyar fiatalokban van”. Ezért a tehetséggondozás ügye kiemelten fontos, melyre egyre több figyelmet és forrást fordítanak. Magyarország a tehetséggondozás fővárosa Európában, hiszen Budapesten van az Európai Tehetség Központ, és magyar javaslat alapján már európai tehetségnapot is rendeznek. Az államtitkár kiemelte, hogy ha valaki tehetséges és a szorgalmas, akkor számíthat a kormány és a magyar állampolgárok támogatására, a konferencián résztvevő szakembereknek pedig az a feladata, hogy felébresszék és fenntartsák a fiatalokban eleve meglévő érdeklődést.
A szakmai programot Joan Freeman (PhD) az ECHA alapító elnökének előadása nyitotta meg, „Tehetséges gyermekek Európában” címmel. Bemutatójában a nyugati és a keleti tehetséggondozást hasonlította össze. Elmondta, hogy a nyugati megközelítés alapján csupán a tanulók 20%-a tehetséges, míg a keleti megközelítés szerint pl. Kínában, feltételezik, hogy valamennyi gyerekben rejlik potenciál, ezáltal több gyerek lehet tehetséges. A nyugati országokban a Gauss-görbén ábrázolt átlag feletti IQ-val rendelkezők számítanak tehetségesnek, ami azt feltételezi, hogy a kisebb számú gyerekek fejlesztésére több erőforrás jut, azonban a kiválasztás szempontjait a szakemberek döntik el többnyire az érdemjegyek alapján. A keleti országokban azonban az alapján ítélik meg a tanulókat, hogy mit értek el pl. a különböző versenyeken.
Rena F. Subotnik (PhD) az Amerikai Pszichológiai Társaság Iskola- és Oktatáspszichológiai Központjának igazgatója a TOP 20 pszichológiai alapelvről beszélt, amelyek jól használhatóak a tehetséges és kreatív gyerekek oktatásában. Ezeket az alapelveket egy szakmai csoport dolgozta ki 5 kategóriában és azt is megvizsgálták, hogy a tehetséges gyermekekre vonatkoztatható-e. Arra a megállapításra jutottak, hogy a 20 alapelv képességek és eredmények nélkül vonatkozik a gyerekekre, de a tehetséges tanulókra másképp kell alkalmazni, egyedi módon érvényesül.
Dr. Kolnhofer-Derecskei Anita, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kárnak adjunktusa, A kreativitás és innováció kapcsolata című előadásában arról beszélt, hogy a kreatív ötleteknek csak 4%-a lesz innovatív. Definíciója szerint a kretivitás olyan képesség, amelynek eredménye a felmerülő problémákra önállóan hozott egyedi új ötlet, vagy ötletek. A kreativitás piacán szükség van a „vevők” megtalálására. Egy kreatív ötletet ott lehet bevezetni, ahol stratégia és a szervezet is megfelelően támogató hozzá és piacosítható érték akkor lesz, ha megtaláljuk a szükséges erőforrásokat és a hasznos ötleteket az előnyök alapján elfogadtatjuk, ami már tulajdonképpen az innováció.
Az ebédszünet után Jonathan Plucker (PhD) a Johns Hopkins University professzora, A kreativitás tudományának jövője című előadásában rámutatott, hogy a gyors változások korát éljük. Okostelefonjaink csak 10 éve vannak, de a kommunikáción kívül megváltoztatták az információkhoz való hozzáférésünket, a munkaerőpiacot és szinte mindent. Ezért az a munkánk, hogy felkészítsük a diákokat arra, hogy megfeleljenek majd a jövőbeli munkahelyek és szakmák elvárásainak. Azt azonban nem tudjuk, hogy milyen munkahelyek lesznek a jövőben, hiszen már napjainkban is vannak dark factory-k (sötét üzemek), ahol robotok dolgoznak és nekik nincs szükségük fényre – ezért sötét üzemek. Amíg régen a gyártásra vettek fel embereket, most olyan munkaerőkre van szükség, akik ezeket a robotokat és a gyártás folyamatát megtervezik. A tehetséges ember kreatív és képes a problémákat megoldani, a robotok azonban nem. A kreativitást iskolás korban kell megtanulni, hogy később használni tudjuk.
A plenáris előadásokat Dr. Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE Informatikai Kárnak egyetemi docense, az IKT eszközök alkalmazása a természettudományos területek oktatásában című előadása zárta. Prezentációjában elmondta, hogy a diákokat a megfelelő környezet megteremtésével érdekeltté kell tenni a tanulásban, mégpedig úgy, hogy maguk hozzanak létre produktumot és ők tervezzék meg maguknak azt, hogy milyen tudásra van szükségük. Nem kész tudást kell átadnunk, hanem azokat a tanulási utakat kell megtanítanunk, amelyekkel megtalálják a megoldáshoz szükséges információkat.
A konferencia szekciülésekkel folytatódott ahol játékosításról, innovatív műszaki megoldásokról, modern alkotótechnikákkal működő közösségi műhelyről, élményszerű tanulásról, a digitális világ és a kreativitás összefüggéséről, a digitális eszközök szerepéről, a kreativitás méréséről, a tehetségek azonosításáról hallhattak az érdeklődők.
Zsidóné Kádár Terézia
JNSZM PSZ Kunhegyesi Tagintézménye