A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében került sor 2015. november 6-7-én Sósné Pintye Mária PhDc. előadó részvételével az Írott nyelvi zavarok – szakszolgálatok számára című program megvalósítására.
Az előadó az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai Tanszékének oktatója.
A következő témakörök képezték a program részét:
– A szóvakságtól az írott nyelvi zavarokig, paradigmaváltások az olvasási zavarok történetében.
– Az olvasási képesség, az olvasás modelljei.
– Az olvasási teljesítmény mögött álló kognitív-nyelvi indikátorok és azok fejlődési dinamikája az első négy osztályban.
– Az írott nyelvi zavarok meghatározása. (A különböző kognitív képességek és a nyelvi teljesítmények összefüggése az olvasásteljesítménnyel.)
– Az olvasási teljesítmény vizsgálatának lehetséges módszerei, a teljesítmények mennyiségi és minőségi elemzése. (Az újonnan standardizált Lőrik – féle olvasás, és szövegértés vizsgálatok lehetőségei az írott nyelvi zavarok diagnosztikájában.)
– Az olvasási teljesítmény mögött álló kognitív-nyelvi indikátorok vizsgálatának lehetséges módszerei, a vizsgálati eredmények mennyiségi és minőségi elemzése.
– Az írás vizsgálatának módszerei, az alaki és az ortográfia elemzés lehetőségei.
– Az írott nyelvi zavarok evidencia alapú terápiájának tervezése és magvalósítása, a Meixner-örökség és a kognitív szemlélet találkozása és különbözőségei.
Kiemelések a program tartalmából:
Meghatározó feladat a diszlexia pontos meghatározása.
A XXI. századi komplex interdiszciplináris megközelítése szerint a fejlődési diszlexia:
– Indokolatlannak tűnő olvasási probléma olyan gyermekek és felnőttek esetében, akik egyébiránt rendelkeznek a pontos és folyékony olvasáshoz szükséges intelligenciával, motivációval és iskolázottsággal.
– A diszlexia neurobiológiai eredetű specifikus tanulási zavar.
– Jellemző a pontos és/vagy gördülékeny szófelismerés nehezítettsége és a gyenge betűzési és dekódolási képesség.
– Ezek a problémák jellemzően a nyelvi rendszer fonológiai komponensének hiányosságaiból származnak és különleges kapcsolatban állnak egyéb kognitív képességekkel, ill. az iskolai oktatás hatékonyságával. (Shaywitz 2003)
Az előadó a következő csoportosításban mutatta be az olvasás-írás zavarok típusait:
Fonológiai diszlexia: a fonológiai nyelvi szint meghatározó a háttérben. Nem szilárdulnak meg a fonéma kategóriák. Ezek következménye a hangok-betűk megfeleltetési hibái, gyakori és makacs betűtévesztések akár fonológiai, akár vizuális alapon, gyenge az evidencia alapú helyesírás. A szóképlexikon feltöltődése után javul az olvasási teljesítmény, relatíve jobban érti a szöveget, mint amilyen sokat téveszt.
Szemantikai vagy felszíni diszlexia: A lexikai-szemantikai feldolgozás problémája.
Az olvasott szó nem kerül megfelelően feldolgozásra a szemantikai rendszerben, mozaikszerű megértés. Az olvasás nem automatizálódik.
A kognitív feldolgozás általános problémái:
Az olvasást a különböző kognitív funkciók feldolgozási gyengesége befolyásolja, pl.: figyelem, aktivitás, észlelés-feldolgozás szintjei.
Az olvasás-írás területén is problémák jelentkeznek, általában a helyesírás, a szövegértés is jelez.
A diszlexia fogalma a XX. század elejétől merült fel hangsúlyosabban. Meghatározó szakembere volt az 1980-as évektől Meixner Ildikó, akinek diagnosztikai és terápiás eszköztára a mai napig használatos. Új lehetőséget jelentenek a diagnosztikai tevékenységben az újonnan standardizált Lőrik – féle vizsgálati eljárások. A két szakember által összeállított eljárások hasonlósága és különbözősége, a vizsgálat területek áttekintése tanulságos a diagnosztikai munkában.
A Lőrik – féle diagnosztikai eljárások gyakorlati alkalmazása munkánk részévé válik, segítve a minőségi elemzést, az olvasás-írás zavar és nehézség mögöttes hátterének meghatározását.
Matuszkáné Barta Mária
gyógypedagógus