Külső-belső továbbképzés Szolnoki tagintézmény

Továbbképzési beszámoló Dr. Páli Judit: Érzelmi intelligencia kialakulásának idegi háttere, szerveződése című programjáról

Időpontja: 2016. február 19.
Helyszíne: FSZK, Budapest, Komplex klub

„Az intelligencia az a képességünk, amivel a világ kihívásainak a lehető legjobban megfelelünk. Az alkalmazkodás szolgálatába állított egyéni gondolkodási folyamatok jellemzője” (Binet)

Úgy tartjuk, hogy az intelligencia elsősorban az iskolai siker mércéje. Bár az IQ valóban elég jó előrejelzője az iskolai sikernek, gyakorlati tapasztalatok alapján kevésbé jósolja be az életben való boldogulást.
Az 1990-es években került az érdeklődés középpontjába az emocionális (érzelmi) intelligencia fogalma, magyarázatot adva arra, hogy a sikeres élethez miért kevés az az intelligencia-fajta, amit az oktatási rendszerek támogatnak. Számos adat bizonyítja, hogy az emocionális intelligencia-tesztekben elért eredmények nagy valószínűséggel képesek megjósolni, hogy valaki mennyire lesz sikeres az életben. Úgy tűnik, az érzelmi intelligencia néven összefoglalt képességek a talpon maradáshoz, előrejutáshoz, sikerhez elengedhetetlenek. Ezek közé a képességek közé tartoznak a következők Dr. Mogyorósy- Révész Zsuzsanna összeállítása szerint:
Önismeret: az ember ismerje saját érzelmi reakcióit, vágyait, ösztönzéseit, legyen tudatában aktuális érzelmi állapotainak.

Önszabályozás, ami megkönnyíti a stresszhelyzetek elviselését, elősegíti a megküzdést, és segít abban, hogy a negatív érzések ne uralkodjanak el rajtunk.

Önmotiváció: szívósság, szorgalom, a nehézségekkel dacoló magatartás, reményteli hozzáállás, ami lehetővé teszi, hogy a fontos dolgokban ne adjuk fel könnyen a küzdelmet.

Empátia: képesség mások érzelmeinek elképzelésére, a velük való együttérzésre, még ellenszenv esetén is. Ez nélkülözhetetlen eleme a másokkal való sikeres együttműködésnek.

Kapcsolatteremtés: az életet élni, nem csupán szemlélni tudás. Örömöt találni a többiekkel való együttlétben, figyelni másokra, jó viszonyra törekedni a velünk kapcsolatba kerülő emberekkel.

Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekek feltalálják magukat az iskolában és a lehető legtöbbet hozzák ki adottságaikból, akkor úgy kell nevelnünk, hogy magabiztossá, érdeklődővé, barátságossá váljon. Meg kell tanulnia várni, segítséget kérni, utasításokat követni. Képessé kell válnia arra, hogy kifejezze saját szükségleteit és azt lehetőség szerint összhangba hozza a többi gyerek szükségletével.

Dr. Páli Judit az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez a saját gyakorlatából vett játékokat mutatott be. Pl.: Papírtépés-ragasztás, hajtogatás, mozaik mintakirakók, szövés bármilyen eszközön (körmöske, szarvacska, hagyományos szövőszék), nemezelés. A finommozgás mellett ezek a tevékenységek alkalmasak az agresszió levezetésére is.
Horgászjátékok, Marslakócskák társasjáték, íves kirakók. Bármilyen közös problémamegoldó játékok, melyek az együttjátszás örömét is megadják, s a tűrőképességét is növelik.

Matuszkáné Barta Mária
gyógypedagógus
JNSZMPSZ Szolnoki Tagintézmény