A rendezvényt a Fővárosi pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye rendezte meg immár 7. alkalommal 2018. március7-én.
A rendezvény apropóját az adta, hogy a CPLOL (az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága) 2004 óta ünnepli meg az európai logopédusok napját, minden év március 6-án.
A rendezvény és a kezdeményezés célja, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet a logopédiai munka fontosságára, a szakemberek és a nem szakemberek is betekintést és tájékoztatást kapjanak a nyelvi zavarokkal kapcsolatban.
Ez a téma napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, és nagyon fontos mind a szakemberek, mind az érdeklődő szülők és pedagógusok figyelmének felkeltése, tájékoztatása.
Fekete-Szabó Viola gyógypedagógus, AAK oktató, Farkas-Villányi Dóra logopédus, AAK oktató, Bányi Renáta gyógypedagógus, AAK oktató, Horváthné Illés Barbara gyógytornász-logopédus, intézményvezető Csillagház EGYMI:
Komplex kommunikáció fejlesztése a Csillagházban előadását hallhattuk először, melyben a Csillagház EGYMI-be járó gyermekek logopédiai fejlesztésébe nyerhettünk betekintést.
Komplex fejlesztést végeznek a szakemberek, melyben egyaránt megtalálhatók a mozgásos interakciók, testjelek, tárgyjelek, képek, gesztusok, vokalizáció, hiszen az AAK (Augmentatív és Alternatív Kommunikáció) intervenció során mindig ezekre a beszédkezdeményekre építik a fejlesztést. Az előadók kihangsúlyozták, hogy nagyon fontos az együttműködés az AAK oktató és a logopédus között a gyermek fejlesztése szempontjából.
A fejlesztés hatékonysága érdekében tartanak csoportos órákat, van Mesecsoport, Mondókás csoport, Mini- csoport a gyermekek életkorának és szükségleteiknek megfelelően.
Mottójuk:
„ Nem a vagy-vagy, hanem az és-és a helyes nálam.”
/Kálmán Zsófia/
A következő előadásban Magyar Gábor pszichológus, testnevelő tanár, mozgásterapeuta, a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa, SZTE JGYPK főiskolai óraadó mutatta be a Magyar Mozgáskotta Módszer fejlesztési lehetőségeit a nyelvi zavarok megelőzésében és terápiájában.
A módszer 3-7 éves gyermekek számára eredményesen alkalmazható kognitív mozgásterápiás eljárás az olvasás és írás előkészítésében, melynek jelentősége vitathatatlan.
A módszer nagyszerűsége abban rejlik a nyelvi zavarok megelőzésében és a fejlesztés során, hogy a gyermekek kognitív és motoros funkcióik fejlesztésére és azok integrációjára épít.
Az előadó interaktív előadás keretében be is mutatott több gyakorlatot, hogy betekintést nyerhessünk hatékony alkalmazhatóságába.
Láthattuk, hogy a feladatok elvégzése során nagy jelentőséget kap a figyelem, emlékezet, a téri- vizuális funkciók, és a nyelvi funkciók fejlesztése és azok integrálása.
Németh Anikó Rózsakerti Demjén István Református általános Iskola pedagógusa, a Kokas-munkaközösség vezetője a Kokas-pedagógia a Rózsakertben című előadásában bemutatta Kokas Klárát, és a Kokas- módszert, betekintést kaptunk a módszer felépítésébe, alapelveibe és az órák felépítésébe.
Néhány részletet is láthattunk a Kokas-órákból és felfedezhettük, hogy a gyermek fejlesztése, kreativitása hogyan bontakozik ki a zenén keresztül. Az óráknak minden esetben van „kerete” mely a gyermekek számára az állandóságot is biztosítja, ugyanakkor lehetőségük is van az egyéniségük és zenei műveltségük kibontakoztatására.
Cél a zenén keresztül a „gyermekek lelkének megnyerésére”.
Kokas Klára elhivatottságát és munkájába vetett hitét az az alábbi előadáson elhangzott idézettel szeretném szemléltetni:
„ A tanítás nem a pályám, hanem a létezésem.”
Paveszka Dóra gyógypedagógus-logopédus, szakvizsgázott mentortanár, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakgimnáziumának pedagógusa mutatta be a Diszlexiásbarát iskola című előadásában miként lehet fokozni a tanulás hatékonyságát a középiskolában a tanulási zavarral küzdő gyermekek/fiatalok számára.
Ötleteket kaphattunk arra, hogy ezen gyermekek esetében, hogyan szervezzük hatékonyan a tanórákat, hogy a tanulási zavarral küzdő gyermek is megtapasztalja sikerélményt.
Olyan fontos kérdésekre kaptunk választ, hogy a tanórák szervezésén túl milyen órai jegyzetek készítésével segítsük a hatékony tanulást ennél a korosztálynál, milyen feladatlapokat készítsünk, a számonkérés milyen formában történjen?
Az előadás interaktív és nagyon hasznos volt. Nagyon fontos gyakorlati kérdésekre kaptunk választ, és sok ötlettel gazdagodtunk, amelyeket tudunk a munkánk során hasznosítani.
Olvasni király! –Ismerkedés a mantyusokkal és más lényekkel- Bosnyák Viktória író könyveivel ismerkedhettünk meg egy nagyon érdekes előadás során, melybe a közönséget is aktívan bevonta. Az író a könyveivel az 5-14 éves korosztályt célozza meg, célja, hogy megszerettesse az olvasást.
Ötleteket adott a bemutatott könyvekkel a jelen lévő érdeklődőknek, hogyan tehetjük érdekessé az olvasást a gyerekek számára, hogyan tudjuk alkalmazni ezeket a munkánk során.
Az előadás végére úgy gondolom senkibe nem maradt kétség: „ Olvasni király!”
A konferencia zárásaként műhelyfoglalkozások várták az érdeklődőket.
Szűcs Antal Mór okleveles logopédus gyógypedagógus, zeneterapeuta betekintést adott a zeneterápia és a logopédia különös kapcsolatába, mert bármilyen érdekes a zene kommunikáció Zajból-zörejből zene előadásával.
Turiné Jámbor Rita szakvizsgázott logopédus a FPSZ XVIII. kerületi Tagintézményének munkatársa pedig lehetőségeket mutatott Gyúrd és mondd!- Gyurmás ötletek beszédfejlesztéshez című előadásával.
Beszámolót írta: Barta Ágnes: gyógypedagógus-logopédus
Szabóné Bukta Henrietta
tagintézmény-igazgató