A szakértői bizottsági tevékenységet folytató munkaközösség 2016. március 10-ei találkozóján jelenléti ív szerint 18 fő vett részt, minden tagintézményünk képviseltette magát.
A megbeszélés elején az aktuálisan felmerülő kérdésekkel kezdtünk.
- Abban az esetben, mikor a szülő kezdeményezi az iskolaérettségi vizsgálat lefolytatását, joga van kérni, hogy az óvodát ne értesítsük az eredményről.
Amennyiben további egy év óvodáztatást, vagy valamilyen fejlesztést javaslunk, akkor az óvoda értesítése nem maradhat el. A rendelet szerint abban az évben, mikor a gyermek az 5. életévét tölti, a Járási Hivatal is kap a szakértői véleményből.
A kollégák megosztották egymással gyakorlati tapasztalataikat:- az iskola igazgatója dönthet úgy, hogy az iskolaérettségi vizsgálat eredményének ellenére mégis felveszi a gyermeket, aki szeptembertől megkezdi tanulmányait
- az iskola igazgatója is kérhet iskolaérettségi vizsgálatot – sajnos ez rendeletben nincs leszabályozva, hogy meddig
- Ha feltételezhetően nem a megfelelő nyomtatványon fordulnak a pedagógiai szakszolgálathoz, és viselkedési problémát jeleznek, ami csak otthon fordul elő, kell-e szakértői vizsgálat?
- Ha az intézmény (aki közreműködött a szülővel a nyomtatvány kitöltésében) nem jelez sem viselkedési, sem tanulási problémát, a vizsgálattól eltekinthetünk és a nevelési tanácsadás felé irányítjuk az esetet.
- Ha személyesen konzultálunk a felterjesztő szülővel és tisztázódik a probléma természete, megkérjük, hogy a nevelési tanácsadásra vonatkozó felterjesztő nyomtatványt is töltse ki.
- Magántanulói státuszt ki döntheti el saját hatáskörben?
- SNI tanuló esetében senki sem
- az iskola igazgatójának is feltételekhez kell kötnie BTMN tanuló és egyéb esetben is, melyet a köznevelési törvény részletesen szabályoz
- Két vizsgálat között több, mint félév telik el, meg kell-e ismételni az előzőt?
- mérlegelni kell, a probléma természetétől, a gyermek életkorától is függ ez (pl. iskolás tanuló esetén lehetett osztályfok váltás, óvodás gyermek esetén, lehet fejlődés)
A megbeszélés során kidolgoztuk a szülői elégedettségi kérdőív (melyet a szakértői bizottsági tevékenység során használunk) szempontjait, majd megfogalmaztuk a kérdéseket. Az összeállított kérdőívet a főigazgatóság fogja jóváhagyni, azután minden tagintézmény megkapja a titkárságról, rendszeres használatra.
Végül röviden összefoglaltuk a rendelet véleményezését, ki, milyen észrevételeket tett, milyen javaslatokat fogalmazott meg.
Czagány Bernadett
munkaközösség vezető