A minap részt vehettem a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság által szervezett konferencián, melynek célközönsége alapvetően az iskolaorvosok és az iskolai védőnők, de meghívást kaptak az iskolapszichológusok is, ami ismét egy jó példa a szakmaközi együttműködés előtérbe kerülésére. Egy előadás során betekintést kaptunk az iskoláskorúak egészségmagatartásának legfrissebb adataiba, egy újabb témában hallottunk a serdülőkori krízishelyzetekről, az egyre gyakoribbá váló önsértésekről, majd a kamaszkorban jelentkező táplálkozási zavarokról, végül pedig a tiniket „sújtó” bőrproblémákról.
A „Magyar serdülők mentális jólléte iskolai tapasztalataik és családi kapcsolataik fényében: A 2014/14-es HBSC adatok elemzése” címmel Költő András kutatási összefoglalóját hallgattuk meg. A kutatások négy korosztályra terjedtek ki (11, 13, 15 és 17 évesek csoportjára). Az eredmények egyértelműen az igazolják, hogy a tinik mentális jólléte, testképe, önértékelése, élettel való elégedettsége elsősorban a családi támogatástól és csak másodsorban a kortársak, barátok támogatásától függ. Természetesen befolyásoló ereje van a kortársaknak is, de a család az elsődleges.
„Az interaktív család védi a gyermek egészségét” – mondotta Költő András. A családi programok számának növekedése – külön említést téve a közös családi étkezések, vacsorák fontosságáról – növeli a kamaszok jóllétét, egészségét. A serdülő problémás viselkedése csökken, mentális egészsége jobb, proszociális viselkedése nő. A problémáikat könnyebben megbeszélő tanulók esélye nagyobb a jó egészségre. Hogy kivel beszélik meg leginkább a problémáikat a serdülők? Itt is a családnak van kiemelkedő szerepe. Első helyen a szülők állnak, majd az idősebb testvérek, ezt követően pedig a barátok. A jó családi kommunikáció egy védőfaktor a kamasz egészségére, mert problémái, feszültségei kiadhatók, és átdolgozhatók.
Ajánlott elérhetőségek:
Na, de mi segíthet a pedagógusoknak?
„KamaszOK vagyunk” – 30 órás akkreditált tréning pedagógusok számára http://www.ogyei.hu/kamaszok/pedagogusoknak/1modul
A pedagógusoknak is szerepe van a kamaszok mentális jóllétének kialakításában. Erre kínálnak lehetőséget a mindennapos testnevelés keretébe beilleszthető programok pl. a jógaalapú mozgásprogram, illetve a relaxáció alkalmazása a testnevelés órákon.
http://mdsz.hu/tesi/tesim-kiadvanyok
Dr. Balázs Judittól az „Öngyilkosság és a nem szuicid önsértés serdülőkorban” címmel hallhattunk nagyon érdekes előadást. Megdöbbentő adatokat tárt elénk, miszerint a 15-29 évesek között a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Az öngyilkosság multifaktoriális esemény. Vannak harmadlagos rizikófaktorok pl. a serdülőkori változások önmagában véve, másodlagos rizikótényezők pl. a negatív életesemények és az elsődleges rizikótényezők pl. a pszichiátriai betegségek, zavarok. Vannak védőfaktorok is (egyéni, családi, közösségi, társadalmi szinten), nekünk, szakembereknek ebben van szerepünk és felelősségünk, hogy ezeket fejlesszük és minél hatékonyabban működtessük.
Természetesen ebben a témában is a prevenció a cél. A megelőzésre három színtéren dolgoztak ki programokat.
- Direkt szűrés (szakemberek végzik)
- Gatekeeper (kapuőr) képzés tanároknak, iskolaorvosoknak, védőnőknek, pszichológusoknak, családoknak
- Diákok önhatékonyságát fejlesztő program
A leghatékonyabbnak az a módszer bizonyult, amikor közvetlenül a diákokat szólították meg.
A SEYLE kutatás összefoglalója elérhető az alábbi linken:
http://awolf.hu/cikkeim/eletveszelyben-a-kamaszok-a-seyle-felmeres
„A megelőzés, rizikótényezők, korai felismerés jelentősége a táplálkozási magatartás zavaraiban” című előadást Dr. Túry Ferenctől hallhattuk. A táplálkozási magatartás témakörében szó esett az elhízásról, az anorexiáról és a bulimiáról, mint a „3W” (white western women = fehér nyugati nők) betegségeiről. Külön hangsúlyt kapott a média szerepe (pl. a különböző korok női ideáljai és a modellek). A magatartási zavarok kialakulásában biopszichoszociális megközelítés szükséges, vagyis a háttérben álló okok feltárásakor figyelembe vesszük a biológiai elméleteket, a pszichoanalitikus elméleteket és a családdinamikai modelleket. A iskolában dolgozóknak abban van felelősségük, hogy a gyanújeleket észrevegyék és szakemberhez továbbítsák a diákot és családját. A legtöbb esetben az orvosi kezelés mellett családterápiára van szükség.
A nap hátralévő részében Dr. Veres Gábor lenyűgöző előadásban mutatta be „A minőségi éhezés fogalma, a STRONG felmérés módszertana és alkalmazási lehetőségei az iskola-egészségügyben, a vitamin és ásványi anyagpótlás” témáját, továbbá a „Serdülőkori bőrgyógyászati problémák és kezelésük” rejtelmeiben Dr. Szalai Zsuzsanna segítségével merülhettünk el.
Szabó Anita
pszichológus
JNSZMPSZ Szolnoki Tagintézmény