Külső-belső továbbképzés

Beszámoló az EMMI által szervezett kommunikációs napról

kep-02
2017. február 9-én került megrendezésre a pedagógiai szakszolgálati és gyógypedagógiai kommunikációs nap Budapesten.

Témák:

A gyógypedagógiai és a szakszolgálati intézményekkel kapcsolatos jogszabályváltozások, munkacsoportok, fejlesztések, projektek.

  • Az ágazatközi koragyermekkori intervenciós szolgáltatások harmonizációja.
  • A készségfejlesztő iskolai átalakulás.
  • A fenntartói struktúra átalakulása.
  • A szakember-ellátottság kérdései.
  • Fórum.

kep-03A rendezvényt Dr. Palkovics László köznevelési államtitkár nyitotta meg, összefoglalta a kommunikációs nap várható témaköreit, szólt az EMMI-NGM munkacsoport munkájáról, a várható EGYMI-t, szakszolgálatot érintő pályázatokról. Elmondta, hogy nemrég kezdte meg működését az autizmus munkacsoport, melyhez személyesen csatlakozott. Beszélt a szakszolgálatban tapasztalható szakemberhiányról, elmondta, hogy az egyetemeken nem múlik, hiszen felveszik a hallgatókat, képzik őket. Új gyógypedagógus képzés indul Debrecenben, autizmus szakirányon.

Bejelentette, hogy 800 státusz létrehozását tervezik. Véleménye szerint ugyanakkor nem a státusz fontos, hanem az, hogy legyen ellátva a feladat.

Dr. Kiss László gyógypedagógiai és szakszolgálati referens vette át a szót. Nagyívű összefoglalást tartott a fejlesztésekről szakszolgálati és gyógypedagógiai területen. Kitért a profiltisztításra is.

A mai intézmény erősségének az egységes működést, egységes vezetést, egységes eljárásrendet tartja. Bemutatta a szervezeti struktúrát, a megyei szb-t és járási tagintézményeket, valamint 3 megyében a szakosított tagintézményeket.

Elmondta, hogy 2015-2016. tanévben a pedagógiai szakszolgálat által ellátott gyermekek/tanulók száma: 460 000 volt. Ez jelentős emelkedés az összevonás előttihez képest. Legalacsonyabb a konduktív pedagógiai ellátásban részesülők száma.

Két szakmai kérdéshez munkacsoport jött létre: logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. Részletesen kifejtette a munkacsoportok tevékenységét, eredményeit. Kiemelte, hogy a gyógytestneveléssel kapcsolatban további 2 munkacsoport kezdte meg tevékenységét, az egyik feladata a besorolási rend kidolgozása, a másik a felsőoktatási kérdések megvitatását végzi (szakirányon végzettek helyzete). Jelenleg 442 státuszon van gyógytestnevelő.

Áttért a korai fejlesztés témakörére: 80%-kal emelkedett az ellátotti létszám. Emelkedni fog a szakemberi létszám. Elmondta, hogy felmerült az esély, gyp. oviba mehessen a korai fejlesztett kisgyermek, de nincs különnevelést biztosító óvodai intézmény, erről intézkednek majd az illetékesek.

A pályaválasztási tanácsadás tevékenység megerősítése célként került kitűzésre, lesz ehhez támogatás. Megemelték a minimálisan alkalmazottak számát.

Említést tett a jogszabályi változásokról, melyben hangsúlyozta, hogy a felépítés nem változik, tagintézményekben igazgató-helyettesi státusz kerül bevezetésre, létrejön a főigazgatói munkaközösség, változások vannak a korai fejlesztés és logopédia területén.

kep-04Ezt követően a gyógypedagógiai intézményekről szólt. A történeti áttekintés után a habilitáció, rehabilitáció fogalma közötti különbségről beszélt, mely megjelenik majd.

Az egyéni haladási ütem visszavezetésre (sni) került a rendeletbe: a negyedik évfolyamig a nem súlyos, halmozott fogyatékossággal élők is igénybe vehetik, illetve a súlyos, halmozott fogyatékossággal élők a képzés teljes időtartamában. Szó esett a kerettantervekről, irányelvekről, képzésről.

Czeizel Barbara miniszteri biztos folytatta az előadást – Változó szabályozások a kora gyermekkori intervenció területén – címmel.

kep-05A korai fejlesztés és fejlesztő nevelés összeolvad, a fejlesztő nevelés kivezetésre kerül. Kifejtésre került az intenzív ellátás fogalma, mely alkalmazható a szakszolgálati ellátásban. Felhívta a figyelmet a változásra, mely a 18 hónaposnál fiatalabb gyermekek vizsgálat nélkül, orvosi lelet alapján készült szakértői véleményével kapcsolatos. A korai fejlesztés nem feltétlenül SNI-kategória.  Miniszteri Biztos Asszony beszélt az ágazatközi együttműködés kiemelt projektről. Cél a koordinált, integrált szolgáltatási modell, valamint az egyértelmű, szabályozott gyermekút. A projekt felépítése: módszertan, képzés, IT, kommunikáció, gyermekút pilot. Nagy eredménynek tartja az új, bevezetésre váró differenciáldiagnosztikai eszközöket.

kep-06Grünwald Tamás folytatta az előadást, felsőoktatási képzési adatokról beszélt. Öregedő a pedagógus korfa, komoly problémákat okozhat a 2020-2025-ben nyugdíjba vonulók pótlása, de ez egészen 2050-ig így lehet. Beavatkozás szükséges.
A pedagógiai szakszolgálatban 6026 főben határozza meg a rendelet a minimális létszámot.
2015-ben hiányzott a rendszerből 1524 fő. (jelenleg 3864 státusz). A korai fejlesztéshez 170 új státusz kialakítása szükséges. Összegezve: 458-780 fő hiány van.
Említést tett a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj programról, mely 1500 fő számára már elérhető.

Dr. Kiss László folytatta: Országosan jelenleg 4595 fő dolgozik a pedagógiai szakszolgálatoknál, ebből 3846 főállású munkatárs. Kb. 459 logopédus és 744 (gyógypedagógus, gyógytestnevelő, pszichológus) hiányzik a rendszerből. A felsőoktatásnak 3350 főt kellene pótolnia 2025.ig. Kérdés, hogy a gyógypedagógus képzés képes-e ezt teljesíteni. Ennek érdekében új képzőhelyek alakulnak: Nyíregyházán és Debrecenben.

kep-07Dr. Solti Péter Klebersberg Központ elnöke beszélt az állami köznevelési intézményfenntartás szervezeti modelljének jelenéről és jövőjéről. Az átalakulás indokai a következők voltak: szervezeti problémák (messze került a döntéshozatal), információáramlás hiányosságai, finanszírozás (nem megfelelő tervezés), túlzott centralizáció.

Az új modell jellemzői:

  • decentralizált modell – a döntések helyben szülessenek meg;
  • gyors információáramlás;
  • szükséges források rendelkezésre állása (precíz tervezés);
  • a fenntartás – működtetés egy kézben van;
  • egyértelműek a felelősségi viszonyok;
  • az intézményvezetők irányító szerepének megerősítése.

Barnáné Pintér Gizella JNSZMPSZ ált. főigazgató-helyettes
Kovácsné Bögödi Beáta JNSZMPSZ szakmai főigazgató-helyettes