A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának közös szakmai műhelyére az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán került sor, 2017. május 4-én délután. Témája a munkaerőpiac és a pályaorientáció kapcsolódása volt. A rendezvényre a tagságon és az érdeklődőkön kívül az MPT és az MKT szakosztályainak képviselői, pedagógusok, pedagógiai szakszolgálat szakemberei vettek részt.
Előadást tartott Pongrácz Ferenc, regionális üzletfejlesztési igazgató, IBM Délkelet-Európa, az MKT Informatikai Szakosztálynak elnöke Nyílt innováció 2.0 valamint Borbély-Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának elnöke, A pályaválasztástól a pályacirkálásig témában.
Pongrácz Ferenc előadásában kitért arra, hogyan hat a nyílt innováció a munkaerőpiacra és a munkaerő szempontjából ez miért fontos. A nyílt innovációhoz a mesterséges intelligenciát adja az IBM, amit néhány példa felsorolásával támasztott alá (Pepper-robot; Watson supercomputer). Watson az IBM számítástechnikai cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia, mely arról lett nevezetes, hogy 2011-ben a Jeopardy! nevű televíziós vetélkedőben (ami hasonló a magyarországi Mindent vagy semmit! játékhoz) két ember játékost legyőzött. Mint látjuk, a téma aktualitását a technikai, informatikai eszközök rohamos fejlődése és széles körű elterjedése indokolja. Szó volt még a demográfia globális növekedésről mely a környezetben változásokat eredményez – környezetszennyezés, energetika felhasználtsága, globális felmelegedés formájában. Jelenleg hazánkban az aktív dolgozók száma nőtt, a munkanélküliség csökkent, a foglalkoztatottak száma emelkedik. A demográfiai mutatókat figyelve mégis azt kell mondanunk, a távlatok tekintetében, hogy a munkaerőpiacon lévők száma meredeken zuhanni fog.
Borbély-Pecze Tibor Bors előadásában beszélt a XXI. század eleji klasszikus bérmunkáról, a karrierről, az értékek változásáról, a sikeresség megítélésről és arról, hogy mennyire fontos a munka az életben. Problémaként vetette föl, hogy az iskolák társadalmi kapcsolatrendszere gyenge a tanórán kívüli pályaorientációs/ életpálya-építési feladatok (üzemlátogatások, szülői foglalkozás bemutatások, pályaválasztási kiállítások (PVK), szakképző iskolák látogatása, tanulmányi kirándulások stb.) folyamatos elvégéséhez. Nem rendelkeznek megfelelő lexikális tudással sem az életpálya-építéshez (pályaismeret, szakmaismeret, személyiség és pálya összefüggései, vállalati kultúra, munkaerő-piaci kereslet és kínálat, vállalkozási ismeretek…)
Mit tehet a pályatanácsadás gyakorlata?
- Tanítsuk meg a tanácskérőknek a döntéshozatalt, mely egy elégedettebb magánéletet és szakmai életet hoz a számukra.
- Az értékelés célja – a tanácskérő tanulásának a támogatása, nem pedig az, hogy személyiségjegyei alapján egyes pályákhoz kössük.
- A tanácskérő számára olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekből tanulni tud.
- Végezetül a tanácsadás valódi eredménye az, amit a tanácskérő a tanácsadási helyzeteken kívül a való világban tesz.
A két előadást követte a hallgatóság észrevétele, hozzászólása, kérdéseket tettek föl az előadóknak. Felvetődött, hogy az országban nincs mobilitás – így munkalehetőség szempontjából előnyösebb helyzetben vannak azok a munkavállalók, akik Nyugat-Magyarországon élnek azokkal szemben, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosok. A műhely befejezése után a résztvevők még megosztották egymással szakmai tapasztalataikat.
2017. május 9.
Váczi Emese
pályaorientációs konzulens