A műhelyfoglalkozást 2021. június 23-án 13.30 és 15.00 óra között tartottam Újszászon, a telephelyi szakmai team keretében. A téma az önismereti csoportok szervezésének, működésének bemutatása volt, saját élményű foglalkozással „fűszerezve”. A műhelyfoglalkozás két részből állt: Az első 45 perc elméleti bevezetésében a JOHARI-ablak és a Miller-féle „önismereti kerék” (Rudas, 2007) bemutatása után a serdülők identitásképzéséről és az önismereti igényük szerepéről, valamint az önismereti csoportok speciális kereteiről és működéséről volt szó. A második 45 percben hangsúlyozottan játékos gyakorlatokat ismerhettek és tapasztalhattak meg a kollégák. A serdülőkornak – az eriksoni fejlődéselmélet szerint a legfontosabb életszakasznak – kiemelten fontos életfeladata az identitás kialakítása. A fejlődési krízis kedvező kimenetele, megoldása, hogy kialakul az egyén egységes, önálló énképe. A kortársak szerepe a serdülők identitásképzésében talán az egyik legfontosabb tényező. Az énképük kialakításában fontos, hogy az énképük és az én-ideál közötti diszkrepancia csökkenjen, énképük reális, önértékelésük pozitív legyen. Szintén lényeges tényező, hogy a barátok, kortársak milyennek látják őket, a kortársi referenciacsoport ebben az életkorban kiemelt szerepet kap. Ehhez teremt megfelelő környezetet az egyenrangú kapcsolatokon és együttműködésen alapuló önismereti csoport. A csoportcélok a tagok interakciója által tudnak megvalósulni. A csoport tagjai megtapasztalhatják a csoport facilitáló erejét, énképük fejlődik, önismeretük gazdagodik. Empátia, együttműködés, tolerancia, konfliktuskezelés, társas készségek, kreativitás fejlesztése szerepelhet még az általános célok között, de az együttes élmény önmagában is jótékonyan hat a lélekre.
Az önismereti csoportok önkéntes szerveződésű, (többnyire a 3. alkalomtól) zártan működő csoportok, melyeknek fejlődése, dinamikája van. Kevés, de fontos szabályt kell egyeztetnünk a tagokkal a csoport megalakulásakor, a csoportszabályok közül a legfontosabb: a csoporttitok megőrzése. Az önismereti csoportok ideális létszáma 10-12 fő. A csoportfolyamatok kanalizálása érdekében eleinte sok strukturális technikát alkalmazunk a csoportvezetésben, ezáltal minden csoporttagot egyenlő élményhez juttathatunk: a nehezebben oldódó/megszólaló fiatalokat is. A műhelyfoglalkozás második részében olyan játékokat, gyakorlatokat ismerhettek meg a szakemberek, melyek funkcióval bírnak a játék örömén túl. Ilyenek például a bizalomépítő, együttműködést, csoportkohéziót kialakító, figyelmet, kreativitást fejlesztő, önismeretet, társismeretet fejlesztő gyakorlatok, de speciális (relaxációt elősegítő) gyakorlatokat is megtapasztalhattak a munkatársak.
Néhány ezek közül: Hogy vagyok? A harang nyelve, Csapj a tenyerembe! Járványjáróka, Sziámi, Képzelt fonál, Ez az orrom…, Csipeszrabló, Üljön ide mellém! stb. A játékok többsége a Kaposi-féle Játéktárban is megtalálható. Mindegyik játékot megbeszélés követte: mire alkalmasak, illetve mikor, milyen életkorban használhatóak, kikkel játszhatók, mire kell ügyelni stb. A gyakorlatokkal igyekeztem bemutatni az önismereti csoportfoglalkozások felépítését is.
A megtartott műhelyfoglalkozással a mesterprogramomban megcélzott serdülő önismereti csoportokra vonatkozó szakmai tudásmegosztás is realizálódhatott. A résztvevők visszajelzései pozitívak voltak, jó hangulatban telt és zárult a délután a telephely munkatársi közösségében.
A beszámolót készítette:
Magyarné Kovács Ildikó