 |
 |
A két munkaközösség közösen, online tartott foglalkozást.
Az előadó: Dr. Habil Fodor Szilvia pszichológus, egyetemi docens, ELTE PPK, az Európai Tehetségtanács Alelnöke aki
Aranyló törésvonalak. A traumák és nehézségek elfogadása és beemelése a pozitív pszichológiába: a második hullám címmel tartott előadást.
Az előadás kezdetén rövid összefoglalót adott a pozitív pszichológiáról. A boldogság és jóllét tudományaként tartják számon hagyományosan, de kérdés, hogy mit tud kezdeni a nehézségekkel, traumákkal. Az aranyló törésvonalak cím a pozitív pszichológia 2. hullámának központi szimbóluma lett. A középkori Japánban sajátos módszerrel, az ún. Kintsugi technikával javítottak meg eltört cserépedényeket, ami azt jelentette, hogy erős méreganyagot tartalmazó ragasztóval ragasztották össze, amit aztán aranyfestéssel festettek le. Ennek eredményeként egy olyan egyedi tárgy jött létre, mely nemcsak az újrakezdés lehetőségéről, hanem a tökéletlenség szépségéről is szól. A pozitív pszichológia felfogásában a traumák és a nehézségek, ha azokat megfelelően feldolgozzuk és integráljuk, akkor életünket gazdagítják és a növekedés lehetőségét jelentik a számunkra. A pozitív pszichológia kezdetét 2000-hez kötik, amikor Seligman és Csíkszentmihályi Mihály írták le először. A pozitív pszichológia az életminőség javítását és a patológiák kialakulásának megelőzését célozza, hazai kutatója: Oláh Attila, aki 2004-ben kiegészíti azzal, hogy a pozitív pszichológia legalább annyira az erő és az emberi kiválóság tudománya, mint a gyógyításé. A pozitív pszichológia második hullámát a vitorláshajó-hasonlattal segített megérteni az előadó. A vitorláshajón a lék, a sérülések a gyengeségeket, a problémákat és traumákat szimbolizálhatják, amelyeket, ha befoltozunk a hajó működőképes. A vitorla az erősségeket, mely megfelelő széljárás esetén hajóerőként szolgálhat. Fontos kérdés a sokkhatás esetén megmutatkozó rugalmas ellenálló képesség, amely biztosítja a funkcionális fennmaradást. Ez a reziliencia. Fontos kérdésként merül fel, hogy mitől van az, hogy bizonyos emberek ellenállók jelentős traumák, negatív életesemények ellenére is, vagy hogy hogyan képes a szervezet felépülni, újraszerveződni kritikus események után is. Az előadó kérdésre válaszolva elmondta, hogy főleg angol nyelven elérhetők fiataloknak szóló anyagok erről a témáról,
Szolnok, 2022. szeptember 22.
Orosz Máténé és V. Szabó Tünde
munkaközösség-vezetők