Cikkek

„A pedagógus lelki egészsége, mentálhigiénés lehetőségek” Összefoglaló

ÖSSZEFOGLALÓ

Prof. Dr Bagdy Emőke

A pedagógus lelki egészsége, mentálhigiénés lehetőségek
c. előadásáról

Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola, 2015. 02. 24.
„Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása”- Zárórendezvény
A személyiség a pedagógus munkaeszköze, amit ugyanúgy szervízelni szükséges, mint egy autót.
Csányi Vilmos etológus szerint az élővilágban alaptörvény az egymásra utaltság, ez a nevelőtestületeken belül is működik.

Karácsony Sándor: a „nevelés” azt jelenti „növelés”

Németh László „Ha én miniszter lennék” című írásában azt üzeni, hogy a nevelés lényege kinyitni a gyermeki értelmet, kedvet teremteni a tanítványban a világra való nyitottsághoz.

Képzés” fogalmáról: a pedagógus mindig valamilyen kép formájában megjeleníthető tudást közvetít.
Mai oktatási helyzet: az iskola kénytelen pótló szocializációs funkciót betölteni, pótolni a családi szocializáció hiányosságait.
Fő nevelési eszközünk a bátorítás. Ma a tanulók nagy részéből hiányzik az érdeklődő szeretettel való odafordulás képessége.

Mit csinál velünk foglalkozásunk, a szakmánk?

Karácsony Sándor: a hivatást az önvizsgálat képessége fémjelzi

Fogalmi különbségek:

„foglalkozás”: semleges fogalom, formális

„szakma”: oklevél, jogosítvány valamely tevékenységre, minőséget jelez

„mesterség”: azt üzeni, hogy volt „mester”-ed, aki a személyiségével hat a tanítványra (régi idők céhes mestereihez hasonlóan). A mester a Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow megélésére képes, azaz képes átadni magát az élménynek és jelen lenni.

„hivatás” (Áprily Lajos: „fent az ember magasán”): fontosnak lenni mások számára, jelentéssel bírni, jelentősnek lenni. Karácsony Sándor szerint akinek hivatása van azt valamilyen hajlam hívja, úgy érzi, „jó ez nekem, a helyemen vagyok”

Mit művel velünk a pedagógus szakma?

Schmidtbauer tipológiai rendszere (20 éves németországi kutatáson alapul)

„a foglalkozás áldozata”

Pályakezdő fiatalok gyakran esnek áldozatul. Nekiesnek a munkának, de szembesülnek a kollégák negatív viszonyulásával. A következmény krízis, összeomlás.

„ perfekcionista”

Ez a viszonyulás sok pedagógusra jellemző. Magányos szerep, amelyben nincs visszacsatolás, nem tudod meg, hogy jól csinálod-e?
Mérei Ferenc szerint „a pedagógia az atmoszféra dolga”. Ebben az esetben a perfekcionistának nincs összehasonlítási alapja, hogy a másik hogyan csinálja. A belső üzenet egy parancs: Még jobban! Még jobban!
A perfekcionizmus a kiégés felé mutat.

A kutatók azonosították azonban a perfekcionizmus pozitív típusát is a személyiség működése alapján: „Én már megtettem a tőlem telhetőt. Nem irigylem a te eredményeidet, tudásodat. Sokkal többet tudsz mint én, és én ennek örülök.”

A kimerüléses (exhaustív) állapotok oka: muszáj csinálni, amit csinálok, de nem szeretem. Amibe belefáradunk, az az értelmetlen és kényszerített munka. Ma a pedagógus pályán nagyon sok az adminisztrációs teher.

Fontos a pedagógus önismerete, melynek összetevői:
– Mit gondolok magamról?
– Mit gondol rólam a másik?
– Mit gondolok, hogy mit gondol rólam a másik?
A kisugárzás a célkitűzésen múlik. A cél elérésére való törekvés folyamán az agy endorfint termel, ami immunerősítő hatású.
A pedagógus önreflektív munkájához szükség lenne mentálhigiénés szabadság biztosítására. Gyógyító hatású, ha hangosan kimondjuk a gondjainkat és meghallgatjuk saját gondolataink megfogalmazását.

„work-alkoholizmus” pszichológiája

Azzal kezdődik, hogy hazavisszük a munkát, ami megrontja a lelkünket.
A munka otthon kényszert jelent, olyan közegben vagyunk, ahol nincs motivációnk, mást szeretnénk csinálni. A feladatot görgetjük magunk előtt, nyomaszt, végül megcsináljuk. Tipikus példa, amikor valaki a családi kirándulásra laptopot visz, abban bízva, hogy lesz ideje dolgozni. Ez a helyzet felőröl.

Schmidtbauer: a munka-alkoholizmus tipikus jelensége, hogy már nem értjük, amit olvasunk, mivel debilizáló teljesítményszorongást élünk át. Olyan ez, mint az alkoholisták beszűkült állapota. Előfordulnak acting-out jellegű indulatkitörések a feszültség levezetésére.
„ Jó, ha az ember haragja nem magát az embert harapja”(József Attila)

Ki kérdezi meg, hogy vagy Te?
Lehet, hogy a házastárs sem hallgat meg, mert nincs rá idő…
Felnőttség állapota: az ember legyen képes felelősséget vállalni, elköteleződni, adni a másiknak (ez a szakmai hatékonyság alapja).

Mentálhigiénés lehetőségeink:

Jobb agyféltekés működések erősítése: a jobb félteke időtlen, hasonlóság mentén rakja össze az élményeket (analógiákat képez), kreatív, érzelemközpontú, képekben beszél (pl. álom). Az álomban a jobb félteke dolgozik, tehermentesít.
A pozitív képi üzenet pozitív parancsot küld a testnek (pl lazítás).
A reggelenként megfogalmazott pozitív tartalmú önszuggesztív üzenetek (pl. Szép napot kívánok magamnak!) beindítják a történések pozitív szelekcióját (észrevenni a jót a napi történésekben).

A szerző „Stressz-kezelés és relaxáció” c. könyve 2015. júniusában jelenik meg a könyvpiacon, tartalmazza az önsegítő technikák leírását.
Szolnok, 2015. február 26.

Az összefoglalót előadás-jegyzetei alapján készítette:
Nánásiné dr Horváth Edit
pszichológus

Záró gondolat: Köszönetet mondok mesteremnek, Dr Bagdy Emőkének – aki egyetemi éveim során TANÍTOTT.