A konferencia programja
10:00 Köszöntő: Kovács Ilona tudományos dékánhelyettes, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar (PPKE BTK) Pszichológiai Intézet
10:10 Megnyitó: Bagdy Emőke a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita, a Humanitás Szociális Alapítvány kuratóriumi elnöke
Előadások
10:20–11:00 Czeizel Barbara intézményvezető, Budapesti Korai Fejlesztő Központ, A Kora Gyermekkori Intervencióért felelős miniszteri biztos: Változó gyermekek, változó igények, változó szakmai megoldások – Új kihívások a koragyermekkori ellátórendszerben
11:00–11:30 Hámori Eszter tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Fejlődés és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék: Kutatás és terápia találkozása a korai intervenció területén
A „Team around the child” – a korai intervenciós pályázat nyertes programjainak bemutatása
12:30–13:00 Csibi Enikő – Béres Lászlóné (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat): Négypólusú korai intervenciós modell
13:00–13:30 Szakács Katalin – Arató Ágnes (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye): Kapcsolatfókuszú korai intervenció
Kerekasztal beszélgetés
14:00–16:00: A korai intervenció útjai és lehetőségei a pedagógiai szakszolgálatoknál. Résztvevők: Czeizel Barbara, Csibi Enikő, 
Hámori Eszter, Szakács Katalin, Tar Judit
Moderátor: Szvatkó Anna
A konferenci a fővédnökei:
Dr. Bagdy Emőke a Humanitás Szociális Alapítvány kuratóriumi elnöke
Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm DSc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Konferencia kezdetén Kovács Ilona tudományos dékánhelyettes, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar (PPKE BTK) Pszichológiai Intézete képviseletében köszöntötte a megjelenteket, és méltatta az esemény fontosságát, aktualitását.
A folytatásban Bagdy Emőke a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita, a Humanitás Szociális Alapítvány kuratóriumi elnöke mondta el megnyitó beszédét, melyben a korai intervenciós beavatkozás fontosságát hangsúlyozta.
Dr. Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ intézményvezetője, a Koragyermekkori Intervencióért felelős miniszteri biztos előadása „Változó gyermekek, változó igények, változó szakmai megoldások – Új kihívások a koragyermekkori ellátórendszerben” címmel hangzott el. Elmondta, hogy 
folyamatos emberi és szakmai kihívásokkal szembesülünk segítő munkánk kapcsán.
A kérdés az, hogy vajon az ellátásra szoruló populáció, vagy a mi szemléletünk, tudásunk változik-e időről-időre? Választ adni tőmondatokban nem lehet. A minket körülvevő világ változása párhuzamosan hat mindkettőre, ezáltal mindkét kérdésfeltevés igaz lehet. Tehát egyrészről az ellátást igénylők csoportja, a családok, a több hozzáférhető ismeret révén is érzékenyebben reagálnak, másrészről pedig azt, hogy a populáció maga változáson megy-e keresztül, csak további kutatások révén állapíthatjuk meg. Ennek lehet oka, de következménye is, hogy nekünk, szakembereknek – ismereteink bővítésével, attitűdünk finomításával – reflektálnunk kell ezekre a változásokra…
Dr. Hámori Eszter tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Fejlődés és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék előadása „Kutatás és terápia találkozása a korai intervenció területén” címet viselte. Az előadást a következő tartalommal hallhattuk: A korai intervenciós gyakorlatot folytató gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi ellátásban egyre gyakrabban jelentkeznek családok a csecsemő- és a kisgyermekkorban jelentkező, az alkalmazkodás különféle területeit érintő szabályozási zavarokkal, az ún. regulációs zavarokkal. A nem organikus eredetű alvásproblémák, a táplálás és gyarapodás nehézségei, a krónikus megnyugtathatatlanság és az excesszív sírás tünetei a korai kapcsolat zavaraira, a szülői gondozásban, gondoskodásban rejlő nehézségekre irányították a figyelmet. A csecsemőkori regulációs zavarok a második életévtől kiegészülhetnek a kötődés, valamint az érzelem- és a viselkedésszabályozás zavaraival, amelyek fokozott szorongásos tünetekben, dührohamokban, mozgásos nyugtalanságban, koncentrációs nehézségekben és az együttműködés zavaraiban nyilvánulhatnak meg (Hédervári-Heller, 2008). A problémákat komplikálhatja, hogy eltérő fejlődésmenetű gyermekek esetében a viselkedés- és érzelemszabályozás nehézségei gyakran épp az eltérő fejlődésmenet következményei (Hámori, 2016). A regulációs problémák kapcsolati hátterének felismerése és alkalmazása a korai diagnosztikában és az intervenció területén a kezelő szakembertől is a klasszikus pszichoszomatikus szemlélettől eltérő hozzáállást kíván meg (DeGangi, 2000). A korai felismerés és a team-munkán alapuló komplex diagnózisalkotás rendkívül fontos, hiszen ez alapozza meg a beavatkozás tervezését és a hatékony segítségnyújtást (Hámori, 2016). Előadásomban a regulációs zavarok kapcsolatdiagnosztikáját, valamint kialakulásuk és kezelésük kapcsolati modelljeit tekintem át. E modellek gyökerei történetileg messzire nyúlnak vissza. Egyrészt a pszichoanalitikus szemléletű klinikai csecsemő-megfigyelésekig, mint amilyen René Spitz, Margaret Mahler és Selma Fraiberg kutatási célú megfigyelési is voltak. A másik fontos tapasztalati anyag a klasszikus baba-mama terápiákból származik: a Fraiberg (1975) alapította san-franciscoi iskola, valamint a genfi Cramer és Palacio-Espasa (1993/2012) féle iskola munkásságából. A modern, videotechnikán alapuló szülő-csecsemő interakciós kutatások szintén jelentősen hozzájárultak a regulációs zavarok kapcsolati hátterének megértéséhez. Előadásomban röviden bemutatom a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Korai Fejlődés és Kötődés munkacsoportunk által kidolgozott Komplex Kapcsolatdiagnosztikai Protokollt (Hámori és munkatársai, 2014, 2015, 2016), amely integratív elméleti és gyakorlati keretet nyújt a regulációs zavarok kapcsolatdiagnosztikájához és a csecsemő-szülő konzultáció tervezéséhez tipikusan és eltérően fejlődő kisgyermekek esetén is.
A korai intervenciós gyakorlatban a regulációs zavarok kezelésének modern irányzatai – beleértve saját protokollunkat is – ötvözik a modern kutatásokat és a megfigyelés szemléletén alapuló intervenciós eljárások gyakorlatát. A videotechnika használata egyre elterjedtebb ezeknél az intervenciós modelleknél, alkalmazásának módja azonban eltérő, attól függően, hogy milyen gyakorlati modell áll az intervenció hátterében. A Pázmányon kidolgozott és jelenleg is folyó Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció szakirányú képzésünkben a videotechnikán alapuló konzultáció gyakorlatát oktatjuk a korai intervenció területén dolgozó szakemberek számára. A kapcsolatdiagnosztikai modellen és a videotechnikán alapuló gyakorlat a XX. kerületi Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködésünk tapasztalatai szerint igen jól hasznosítható szemléletet és gyakorlati felkészítést nyújt a korai ellátásban dolgozó szakemberek számára.
Csibi Enikő a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója és Béres Lászlóné gyógypedagógus, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés megyei munkaközösségének vezetője, közös előadásukban a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Négypólusú korai intervenciós modellt” mutatták be, melynek elemeit a tagintézmények korábban is alkalmazták, de melyet az Intézmény munkatársai jelen pályázat keretében fejlesztettek tovább, és dolgoztak szerves egységgé, megyei modellé.
A pedagógiai szakszolgálat domináns kapcsolódásai
A korai intervenció jelene: Fontos a prevenció, időben rendszerbe juttatás, „rejtőzködők” komplex felkutatása.
Domináns kapcsolódási pontok az intézményrendszerek között:
- Kórház Újszülött Osztály, Koraszülött Osztály, PIC, Gyermek Neurológiai Osztály→ Pedagógiai Szakszolgálat (pszichológusok: tanácsadás, konzultáció)
- Házi Gyermekorvosi Szolgálat
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztály
- Védőnői Szolgálat (Megyei Fővédőnő, Járási Fővédőnő)
- CSGYEJÓ szakemberei
- Járási Gyámhivatalok
- Megyei Gyermekvédelmi Központ és TEGYESZ szakemberei (gyermekvédelmi gyámok)
Működő, jól bevált megyei modellek, melyek a Megyei modell négy pólusát jelentik:
- „A megyei szakértői bizottsági modell” – Első lépcsőfok a komplex koragyermekkori intervencióban
- „Mezőtúri modell”- Együttműködés a védőnői szolgálattal, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint egyéb civil szervezetekkel
- „Karcagi modell” – Az együttműködés lehetőségei az egészségügyi szolgáltatókkal
- „Jászsági modell” – A klinikai pszichológiai szakértelem integrálásának lehetőségei a komplex koragyermekkori intervencióban.
Szakszolgálati feladatellátóként speciális támogatást nyújtunk a családoknak, a szakértői bizottsági tevékenység, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, a fejlesztő nevelés és a konduktív pedagógiai ellátás keretein belül a gyermek személyes fejlődése, a család saját kompetenciájának megerősítése, a gyermek és a család szociális befogadása érdekében. Feladatunk a probléma felismerése, a diagnosztizálás, a terápia (pszichológusi és gyógypedagógusi ellátás) és a tanácsadó tevékenység egyaránt. Az ellátó szakemberek a konkrét esetek, kliensi szükségletek kapcsán élő, működő kapcsolatokat ápolnak az ellátó rendszer többi ágazatának képviselőivel, ellátóival az egészségügyi, szociális szféra területeiről. Intézményi szinten folyamatosan épülnek, bővülnek meglévő kapcsolataink az egészségügyi és szociális ellátók vezetőivel, szervezőivel, koordinátoraival. Nagy lendületet adott a kapcsolatok ápolásának, hogy családsegítő, közösségfejlesztő, életvezetési pályázati program keretében, a szociális, család és gyermekszolgálati munka támogatására ágazatközi együttműködésen alapuló koragyermekkori intervencióra irányuló módszertani, szakmai program kidolgozásában és megvalósításában vehettünk részt. Eddigi munkánk és a pályázat segítségével megvalósított programok hatékonyságát elégedettségmérésekkel mértük, értékeltük. A projekt keretében 4 tagintézmény 16 programja valósult meg. Az elégedettségmérés kitöltött kérdőívei, a szöveges válaszok, leírások, vélemények a 3 hipotézist bizonyították, az eredmények alátámasztják a következő megállapításokat:
- A koragyermekkori intervencióban elengedhetetlen az ágazatközi együttműködések élővé, működőképessé tétele
- A szakmaközi tájékoztató, kapcsolatépítő rendezvények számát növelni, gyakoriságát, rendszerességét biztosítani kell mind az ellátást végző szakemberek, mind a korai fejlesztésben résztvevő családok számára.
- Az adott fejlesztések, kliensek kapcsán létrejött teamszerű, kiscsoportos együttműködéseket hálózatos működéssé kell fejleszteni az egészségügy, a szociális szféra és a pedagógiai szakszolgálatok közös, aktív szerepvállalásáv
Célunk a hatékony egészségügyi, szociális és köznevelési együttműködések megerősítése, aktívabbá, gyakorlati szintűvé, működőképessé tétele a mindennapi jelzés, diagnosztizálás, ellátás területén a sikeres és hatékony integráció érdekében. Feladatunk erős szakmaközi pszichológusi – orvosi – gyógypedagógusi – védőnői – szociális feladatellátói kooperáció területi megvalósítása, működtetése, a tapasztalatok cseréje, átadása, rendszerezése, leírása, a helyi együttműködésekben rejlő lehetőségek összegyűjtése, alkalmazása. Közös célunk és feladatunk a teljes megyei lefedettség elérése az ellátásban. Ehhez el kell érnünk, hogy a pedagógiai szakszolgálatok rendelkezzenek a megfelelő eszközbázissal és szakemberlétszámmal a korai fejlesztés minőségi megvalósításához. Jelenlegi stábunk kiválóan felkészült, elhivatott, odaadó. Az együttműködések erősödésének hatására bízunk a jelzőrendszer felélénkülésében, a hálózatos működésben, a források biztosításában országos szinten és helyi szinten is, az ellátó rendszer megerősödésében, távlati célként a gyógypedagógiai intézményekben a különneveltek arányának csökkenésében. A három ágazat valós együttműködésének tartós megvalósításán fáradozunk, jogszabályban rögzített, rendszerbe ágyazott szabályozásban bízva. Amíg ezen munkálkodunk, az „emberi tényezővel” foltozzuk a hiányosságokat.
Dr.Szakács Katalin tagintézmény vezető és Arató Ágnes klinikai szakpszichológus jelölt a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézményéből „A kapcsolatfókuszú korai intervenció” címmel ismertették kialakított modelljüket, az alábbiak szerint: Tagintézményünk a Humanitás Alapítvány által, az ágazatközi együttműködésen alapuló, koragyermekkori intervenciós munkamodell kidolgozására és hatékonyságának bizonyítására kiírt pályázaton vett részt.
Célkitűzésünk olyan korai intervenciós modell kidolgozása és gyakorlati bevezetése, alkalmazása volt, amely széles szakmaközi együttműködésen alapulva, a modern kutatási eredményeket felhasználva biztosít ellátást a gyermekeknek és szüleiknek. A tagintézményünkben folyó korai intervenciós munka a kezdetek óta szoros szakmai együttműködést valósít meg a PPKE-BTK Fejlődés-és Klinikai Gyermeklélektan Tanszékével.
Munkamodellünk szerint a korai intervenció fókuszába a kisgyermeket körülvevő kapcsolatok rendszerét kell helyezni: a gyermek családban, közösségben, rendszerben él, és bár a tünetet a gyermek hordozza, problémája az őt körülvevő elsődleges – és másodlagos szocializációs közeg háttérdinamikájáról informál minket. A fókuszban így tehát a gyermek fejlesztése mellett, a gyermek körüli kapcsolatok rendszeréről való közös (szülő-gyermek-terapeuta) gondolkodás áll. A tapasztalatunk az, hogy a gyermekkel szoros kapcsolatban lévő személyek – elsősorban a szülők – pszichés támogatása, a gyermek fejlődési nehézségeiről való beszélgetés, a szülő szorongások, szerepek, indulatok megértése, a családi kapcsolatok pszichés folyamatainak elemzése, a szülők önreflektivitásának, fejlesztése, a kisgyermek-szülő kapcsolatról, mint dinamikus, érzelmi-pszichés tényezőkkel átitatott kapcsolatról való gondolkodás, ugrásszerű növekedést hoz az ellátás hatékonyságában. A korai intervenció folyamatában tehát a gyermek fejlesztése nem elegendő, elengedhetetlen a kisgyermekre ható kapcsolati hálózat összegabalyodott fonalainak kibogozása.
Regulációs zavar, pervazív fejlődési zavar, fejlődési rizikó, szomatikus problémák és bántalmazás területén végeztünk elméleti és gyakorlati munkát (utóbbinál – szerencsére – csak elméletit, ilyen gyermek nem került a látókörünkbe a pályázat ideje alatt). Az ellátórendszerben dolgozó kollégák részére szakmai előadásokat, workshopokat rendeztünk, a család, szülők részére pedig a folyamatos, egyéni esetvezetés mellett szülő-gyermek csoportot, „Totyogó csoportot” tartottunk. Sok szülő jelezte vissza új és jóleső tapasztalatát, hogy a csoportmunka által gyermeke javulásában, tüneteinek csökkenésében aktív részesének érezte önmagát.
A szülőkkel e mellett intenzív egyéni foglalkozás is történt. A gyógypedagógiai és konduktív terápiák elsősorban a gyermek tüneteinek csökkentését célozzák, a szülővel történő pszichológiai foglalkozás (klinikai szakpszichológus vagy jelölt által vezetett pszichés támogatás) pedig a gyermek fizikai tünetei mellett vagy akár azok hátterében álló, kibontakozó lelki tényezők tudatosítása, megmunkálása révén segíti jelentős mértékben a gyermek neurológiai, szomatikus fejlődését, érését. Tagintézményünkben mindezek miatt az első és a lezáró találkozás főszabályként klinikai szakpszichológus (jelölt) részvételével történik.
Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetés zajlott a kora gyermekkori intervenció jelenlegi helyzetéről, annak fejlesztési lehetőségeiről. A kerekasztal beszélgetésen a felsorolt előadókon kívül a hallgatóság is bekapcsolódott. A hozzászólások alátámasztották, hogy a korai beavatkozás más-más problémákkal küzd a fővárosban, mint vidéken, a szakembereket viszont mindenütt azonos cél vezérli, azaz a kisgyermekek lehető legkorábbi időpontban történő, leghatékonyabb és legszakszerűbb megsegítésének nemes célja. A Zárszó is erre fókuszált, mely a további hasonló találkozások szükségességét is alátámasztotta, és ezt ajánlásként a szervezők felé meg is fogalmazta.
Köszönjük, Humanitas Alapítvány!
Csibi Enikő és Béres Lászlóné
Összefoglaló
a Humanitás Szociális Alapítvány által szervezett
Korai intervenció a Pedagógiai Szakszolgálatoknál
című konferenciáról
A konferencia Kovács Ilona a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézetének vezetőjének köszöntőjével kezdődött, aki korai intervenció fontosságáról szólt röviden és bevezette a nap témáit.
Ezt követően dr. Bagdy Emőke professzor asszony megnyitó gondolatait hallgathattuk meg, aki a Humanitás Szociális Alapítvány képviseletében beszélt a korai intervenciót támogató pályázatuk meghirdetésének alapgondolatairól. A Humanitás Szociális Alapítvány 1990 óta próbálja segíteni azon ügyeket, ahol szociálisan hátrányos helyzetben lévő aktívan akaró emberek támogatásáról van szó. A Nevelési Tanácsadók Pedagógiai Szakszolgálatokká való átalakulása több új feladatkört hozott, közötte a korai fejlesztést, amihez kevés hozzárendelt erőforrást, szakmai segítséget kaptak a szolgálatok. A korai fejlesztés igénye mára jelentősen megnőtt, amihez elengedhetetlen a család és az őket körülvevő egészségügyi, szociális, oktatási szereplők bevonása. A korszerű és hatékony ellátás biztosításához szükséges az ágazatközi, interdiszciplináris együttműködés, hogy egy szélesebb körű korai intervenciós modellben gondolkodhassunk, tevékenykedjünk. Ennek létrehozásához, támogatásához adott segítséget az Alapítvány ez évben megvalósított pályázati lehetősége.
Előadások:
- Czeizel Barbara intézményvezető, Budapesti Korai Fejlesztő Központ, a Kora Gyermekkori Intervencióért felelős miniszteri biztos: Változó gyermekek, változó igények, változó szakmai megoldások – Új kihívások a koragyermekkori ellátórendszerben
Előadásának felvezetőjében kezdő gondolatként szerepelt, hogy a családok igénye, kompetenciája változott az elmúlt években, ehhez idomulva szükséges a családközpontú kora gyermekkori intervenció kialakítása és a korai fejlesztő munka ebben a keretben történő megújítása. A korai fejlesztés várandósságtól 3 évig terjedő időszakán túl, a fejlődési rizikó gyanújával élő gyermekekre és családjukra vonatkozóan is fontos kiterjeszteni a korai segítségnyújtást. A szülők, anya-gyermek kapcsolat erősítése, pszichés megtámogatás is hasonlóan fontos eleme ennek a folyamatnak, ami komplex korai intervenció részeként kell, hogy megvalósuljon a jövőben. Ehhez fontos a szemléletváltás, amely már bővebben értelmezi a korai intervenció területét, sokszereplős, a gyermeket körülvevő család és szakmai team együttműködését hangsúlyozva.
Beszélt a 15/2013-as EMMI rendelet hatásairól, a korai fejlesztés Pedagógiai Szakszolgálatok feladatkörébe rendelésről. A megkapott feladatok mennyiségéhez, nem rendeltek elegendő fejlesztéseket, sok helyen nem történt státuszbővítés, infrastrukturális feltételek, szakmai képzések hiánya jelentkezett. Ezek nagy része még mindig fennálló nehézség a Pedagógiai Szakszolgálatoknál, amellett, hogy jelentősen megnőtt az igény a korai intervencióra.
Összehasonlító adattáblán mutatta be a számosított változásokat.
A 2015-ös adatokat kiemelve:
- az élve születések száma: 90.922
- NIC/PIC-ben ápoltak száma: ≈ 5.900
- korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermekek száma: 4.001
- SNI-s első osztályba lépő gyermekek száma: 5.436
Mára már alapigénnyé vált:
- a korai felismerés, diagnózis
- megfelelő színvonalú tanácsadás
- korai fejlesztés, terápia, gondozás
- a család segítése, támogatása
- elérhetőség alanyi jogon
Fontossá vált és a korai intervenció alapja az interdiszciplináris, ágazatközi együttműködés a gyermek korai segítésében, amelynek résztvevői az egészségügy, a köznevelés (gyógypedagógia), a szociális, a családügyi terület szakemberei.
Michael Guralnick, az International Society on Early Intervention elnökének gondolatai mentén felfűzve ismertette a korai fejlesztés jelenhez kapcsolható dilemmáit:
- Módszerek, szakemberek kompetenciájának feldolgozása, kialakítása, meghatározása
- Koraszülöttségi adatok: Magyarország 8-10%-os aránnyal vezető az EU-ban.
Következményei: mozgásfejlődés sérülése, pszichomotoros fejlődési problémák, ADHD, érzelmi nehézségek/szociális, adaptációs problémák, autizmus spektrum tünetek, megnövekedett kockázat bármilyen pszichiátriai kórképpel kapcsolatban → a nyomonkövetése ezen újszülöttek esetében nagyon fontos, utánkövetés a kutatásban és a korai fejlesztésben is kiemelt jelentőségű.
- Kreatív, új módszerek szükségesek
- Védőnői korai szűrőrendszer kialakításra került, fontos ennek használata:
- Szűrőteszt védőnőknek, korosztályonkénti bontásban már kiadásra került 13 korcsoport szerint tagolva.
- Szülői kérdőív, amit a szülők megkapnak kitöltésre a védőnői látogatás előtt: fejlődési rizkók védőnővel együtt történő meghatározása. Egyszerű, szülők számára könnyen értelmezhető kérdésekkel készült.
- A házi gyermekorvosok fokozott bevonása: erre e-learning képzések kialakítása (Kereki Judit beszélt erről a jövő évben elindításra kerülő korai intervenciót támogató pályázat keretein belül). Szeretnék, ha a rizikó jelek korai felismerésével több gyermek jutna el szakorvosokhoz, a Szakértői Bizottságokhoz.
- Kidolgozásra került egy új informatikai rendszer, ami a fejlődési rizikóval élő gyermekeket tartja majd nyilván.
A korai gyermekkori intervenciós program céljai: (EFOP-1.9.5, 2016-2020-as időszakban kerül megvalósításra, Kereki Judit a program vezetője)
- a komplex terület-együttműködés: egészségügy, oktatás, szociális, társadalmi-felzárkózási, családügyi és nevelésügyi terület együttműködése
- „a gyermek-utak” átláthatóbbak, egységesebbek legyenek szülők és szakemberek számára
- ÁLLAMI ALAPELLÁTÁS fejlesztése
- közös irányelvek, protokollok kidolgozása
- egységes mérési, értékelési rendszer kidolgozása
- szakemberek képzése, interdiszciplináris együttműködés
- családokkal való partneri együttműködés
- szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (pl.: „korai szűrőbusz” program)
Czeizel Barbara előadását egy Gabriela Mistral idézettel zárta.
- Hámori Eszter tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Fejlődés és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék: Kutatás és terápia találkozása a korai intervenció területén
A korai intervenció során egyre több esetben tapasztalhatják a szakemberek, hogy egyre gyakrabban jelentkeznek a csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező, az alkalmazkodás különböző területeit érintő szabályozási problémák, ún. regulációs zavarok.
Regulációs zavarok, a nem organikus eredetű:
- alvásproblémák
- a táplálás és gyarapodás nehézségei,
- a krónikus megnyugtathatatlanság
- az excesszív sírás tünetei
A második életévtől ehhez kapcsolódhatnak:
- a kötődés, az érzelem- és viselkedésszabályozás zavarai
- szorongásos tünetek
- dührohamok
- mozgásos nyugtalanság
- koncentrációs nehézség
- az együttműködés zavarai
Ezek mögött általában a korai kapcsolat zavarai, a szülői gondozás, gondoskodás nehézségei állnak. A hatékony segítségnyújtáshoz fontos a korai felismerés és a team-munkán alapuló komplex diagnózisalkotás.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Korai Fejlődés és Kötődés munkacsoportja által kidolgozott kapcsolatdiagnosztikai kutatásokat két irányban folytatták: 1. Intervenció és kapcsolati fejlődés (a BHRG Alapítvány együttműködésével), 2. A szülői szenzitivitás és fejlődés kimenetele.
Regulációs zavarok: 1-36 hó között, egyéb organikus betegség nélkül, Magyarországon 5-15%-os arányt mutat. A következő fejlődési területeket érinti: adaptív viselkedés, társas viselkedés, kognitív képességek.
A fejlődési pszichopatológiai kutatások modern szemlélete a fejlődési rizikókat vizsgálja, két szempontból: 1. milyen fejlődésmenetet jósolnak, 2. milyen védőfaktorok vannak.
Első kutatásukban a kapcsolatszempontú korai intervenció hatásait figyelték meg: a szülői viszonyulások problémáját, az anyai szenzitivitás („gondolatolvasás”), pozitív attribúciók szerepét kutatták. A szenzitív szülői hozzáállás, a tréning megtanulása fontos a fejlődés szempontjából.
A második kutatásukban a kognitív egészségprofilt mérték fel: CIV/CIE profilt és annak együtt járását az anyai szenzitivitás mértékével. Saját gyermek teljesítményének pozitív elővételezése nagyban összefügg a gyermek fejlődésével.
A tanácsadás során alkalmazható a célzott, problémafókuszú, klasszikus szülő-csecsemő konzultáció, ez függ probléma milyenségétől. Alkalmazható a pszichoterápia, a szülőkkel-babával együtt, ahol a kapcsolati elemek feltérképezése történik.
A kutatások kapcsán megalkotásra került az egyetemen a Komplex Kapcsolatdiagnosztikai Protokoll (Hámori és munkatársai, 2014, 2015, 2016), amely integratív elméleti és gyakorlati keretet nyújt a regulációs zavarok kapcsolatdiagnosztikájához és a csecsemő-szülő konzultáció tervezéséhez tipikusan és eltérően működő kisgyermekek esetén is.
Emellett kidolgozásra került és 4 féléves keretben elsajátítható ismereteket ad át két egyetemi képzésük:
- Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció
- Komplex interaktív játékkonzultáció
Délutáni program: A „Team around the child” – a korai intervenciós pályázat nyertes programjainak bemutatása
A kora délutáni órákban a korai intervenciós pályázat nyertes programjainak bemutatására került sor. Ezen pályázat kedvezményezettei Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által kidolgozott korai intervenciós modellje, valamint a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye kapcsolatfókuszú korai intervenciós programja volt.
- Csibi Enikő – Béres Lászlóné (JNSZM Pedagógiai Szakszolgálat): Négypólusú korai intervenciós modell
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (Szolnok) színvonalas modellprogramját, sokrétű szakmai munkáját Csibi Enikő (Főigazgató Asszony) és Béres Lászlóné (gyógypedagógus) mutatta be. Ezen beszámoló keretein belül megismerhettük a „Négypólusú korai intervenciós modell” szerteágazó, de jól áttekinthető kínálatát. A pályázati program keretében négy modell kidolgozására került sor („A megyei szakértői bizottsági modell”, „A jászsági modell”, „A mezőtúri modell”, valamint „A karcagi modell”). Ezen modellek célja a hatékony egészségügyi, szociális és köznevelési együttműködések megerősítése, aktívabbá, gyakorlattá, működőképessé tétele a mindennapi jelzés, a diagnosztizálás, valamint az ellátás területein. Ennek keretében a négy tagintézmény 16 programja valósult meg. Nagy érdeklődés, tenni akarás, lelkesedés, elhivatottság, szakmai felkészültség jellemezte ezen színes programok megvalósulását. Megállapítható, hogy a hatékony korai intervencióban elengedhetetlen az ágazatközi együttműködés élővé, működőképessé tétele, nagyon fontos a szakmaközi információáramlás, a team munka, az együtt munkálkodás.
Szakács Katalin – Arató Ágnes (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. kerületi Tagintézménye): Kapcsolatfókuszú korai intervenció
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézmény (Budapest) képviselői Szakács Katalin (Tagintézmény vezető) és Arató Ágnes (pszichológus) volt. A pályázati programjuk célkitűzése a családok és kisgyermekek köré szerveződő ellátások megszervezése és lebonyolítása, a kapcsolati háló kialakítása, melyet a kisgyermek életében szerepet játszó felnőttek alkotnak. A „Kapcsolatközpontú korai intervenciós” modellprogram célcsoportja egyrészt a családot körülvevő intézményrendszer (bölcsőde, védőnői hálózat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, gyermekotthonok), mint tágabb szocializációs közeg, másrészt maga a család, mint elsődleges szocializációs közeg szerepelt. Ennek keretében szakmai napokat, szülő és pszichoedukációs csoportokat, előadásokat szerveztek, s a felvilágosítás is fontos szerephez jutott (szóróanyagok, honlapon információk). A modell nagy hangsúlyt fektet a korai intervenciós folyamatban az interdiszciplinális team munkára, mely keretein belül a családokkal problémacentrikusan több szakember foglalkozik.
Kerekasztal beszélgetés: A korai intervenció útjai és lehetőségei a pedagógiai szakszolgálatoknál
A szakmai nap befejezéseként a korai intervenció útjai és lehetőségei a pedagógiai szakszolgálatoknál témakörében kerekasztal beszélgetésre került sor Czeizel Barbara, Csibi Enikő, Hámori Eszter, Szakács Katalin, Tar Judit, Kereki Judit részvételével, melyet Szvatkó Anna moderált.
A kerekasztal beszélgetésen a korai intervenció jövőbe mutató, mindennapos gyakorlatban is hasznosítható ellátási formáiról, beavatkozási területeiről esett szó. Emellett az aktuális nehézségekről, kérdésekről is szó esett és részletes tájékoztatást kaptunk a jövő év folyamán induló, korai intervenciót támogató, átfogó országos programról is, amelynek keretében lehetőség lesz fejlesztésekre, képzésekre, az ágazatközi együttműködés további bővítésére.
Tartalmas, gondolatébresztő szakmai napon vehettünk részt.
Csörögi Tímea – pszichológus
Lázárné Barna Andrea – gyógypedagógus