A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszafüredi Tagintézménye a 
2016/2017-es tanévben 2016. szeptember 30-án a többletkötelezettség terhére megvalósuló Nyílt Napra hívta az érdeklődő szülőket, szakmabeli és szakmaközi pedagógus kollégákat. A „Logopédia Éve” keretein belül információban gazdag logopédiai, szurdopedagógiai, fejlesztőpedagógiai és pszichológiai előadásokkal, szakmaközi beszélgetésekkel várták az érdeklődőket.
A Nyílt Nap első részében a logopédus és szurdopedagógus szakemberek tartalmas, színes, eszközbemutatóval tarkított gyakorlatorientált előadásokat tartottak.
Barta Ágnes gyógypedagógus-logopédus előadásában a beszédfejlődés fontosabb állomásairól, majd az ettől eltérő fejlődésmenetről, valamint a leggyakoribb beszédhibák: megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok, dadogás, hadarás és az írott nyelvi zavarok meghatározásairól, okairól, tüneteiről, majd a terápiás lehetőségeikről hallhattak az érdeklődők. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy milyen esetekben kell szakember segítségét kérni és melyek a szülői segítségnyújtás lehetőségei.
Mályiné Koór Cecília gyógypedagógus-logopédus beszélt a logopédiai terápiába való bekerülés lehetőségeiről jogszabályi kötelezettség alapján és jogszabályi kötelezettség nélkül. Kiemelte az óvodáskor leggyakoribb beszédhibáját az artikulációs zavart. Ismertette a pösze terápia gyakorlati részeit, módszereit, párhuzamban több részképesség fejlesztésével, valamint színes eszköztár, játéktár bemutatásával ötleteket adva szülőknek, pedagógusoknak, hangsúlyozva a szülő fontos segítő szerepét a terápiában.
Borbély Imréné gyógypedagógus-logopédus nyugdíjas kolléga az elmúlt 40 évi munkásságából emelt ki néhány sikertörténetet. Hangsúlyos szerepet kap a sikeres logopédiai terápiában a korai felismerés mellett a rendszeres, következetes, türelmes team munka a logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus és más pedagógus munkája mellett, külön kiemelve a szülő segítségét, kiegészítve a gyermek akaraterejével, kitartásával, együttműködésével. Mindezek lehetővé teszik, hogy egy gyermek kitűnő tanulóvá váljék, valamint a versmondó és szép olvasó versenyeken is kimagasló eredményeket érjen el.
Marton Ibolya gyógypedagógus-szurdopedagógus a hallássérülés fogalmáról, orvosi és gyógypedagógiai értelmezéséről, a hallás szubjektív és objektív vizsgálatáról, a hallássérülés csoportosításáról, kisgyermekkori tüneteiről beszélt. Érdekességként bemutatott néhány hallás mérést audiagrammon, valamint a hallgatóság kíváncsiságát kielégítve a hallókészülékek fajtáit, részeit több eredeti hallókészüléken szemléltetve. A kíváncsi fülek hallhatták hogyan hangosít a hallókészülék és tulajdonképpen mit hall vele a gyermek.
A nap folytatásaként a délelőtt második részében a fejlesztőpedagógusé és a pszichológusoké volt a szerep.
Előadásában az iskolakezdés problémáit érintette Oláh Júlia pszichológus. Elmondta, hogy a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást befolyásolja a szülők hozzáállása, korábbi szubjektív tapasztalatuk, a családi változások, és a gyermek pszichés sebezhetősége. Előfordul, hogy az elsős gyermek nehezen alkalmazkodik az új helyzethez és követelményekhez így különböző tüneteket is produkálhat, melyek lehetnek körömrágás, viselkedési problémák, táplálék elutasítása, leválási probléma, valamint beilleszkedési és teljesítményzavar. Mindezek tartós fennállása esetén tanácsos pszichológiai segítséget kérni.
Krómi Zoltánné fejlesztőpedagógus beszélt a gyermek fejlődésében kulcsfontosságú alapkészségekről, melyek optimális működésének hiánya akadálya lehet a további fejlődésnek. Egy-egy összetettebb tevékenység (mint például olvasás, írás) mögött számtalan részképességnek kell egymással összhangban működnie. Valamelyik részképesség gyengesége, zavara, hibás működése tanulási problémához vezethet. Az ötéves kortól felvehető MSSST vizsgálat, kiszűri a tanulási nehézség veszélyeztetett gyermekeket, de a tehetséges gyermekek feltérképezésére is alkalmas. Hangsúlyozta, hogy mindinkább team munka jellegűvé válik a nevelési-oktatási intézményekben tanítók együttműködése a pedagógiai munkát segítő szolgáltatások szakembereivel. Az eredményesség szempontjából nagyon fontos a szülő bevonása, a gyermek motivációjának folyamatos fenntartása. Ennek kapcsán színes, ötletes játék és eszköztár bemutatót láthattak az érdeklődők.
Az előadássorozatok zárásaként Bukta Henrietta Éva klinikai szakpszichológus, tagintézmény-igazgató a serdülőkori krízisekről tartott nagyon érdekes előadást. A hallgatók megtudhatták, hogy a serdülőkor Erikson szerint az életkori krízisek egyik legjelentősebb szakasza az amúgy is vulnerábilis kamaszok számára. Az előadás során ismertette a serdülőkorban elérendő életkori célokat és azzal megjelenő krízis típusokat, mint identitás-krízis, autoritás-krízis, teljesítmény-krízis és szociális krízis. Ebben a korszakban kell legjobban odafigyelni a kamaszokra, hiszen igen magas az öngyilkosságot elkövetők száma. Nagyon gyakori jelenség a falcolás is, melynek pszichológiai hátteréről és a megsegítésről is kaphattak információt a hallgatók.
A „Logopédia Éve” kapcsán a jó hangulatú, tartalmas, színes, szülőket, pedagógusokat segítő ötletekkel gazdagított előadások végén az érdeklődő szülők, szakmabeli és szakmaközi pedagógus kollégák interaktív beszélgetés formájában kaptak választ a témákkal kapcsolatban felmerülő kérdéseikre. Ez alkalommal volt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszafüredi Tagintézménye által indított Szülő Klub első, megalakuló összejövetele is, amelyet a jövőben 2 havi rendszerességgel megújuló, szülőket érdeklő, aktuális témákkal folytatunk majd.
Programfelelős: Mályiné Koór Cecília
Bukta Henrietta
tagintézmény-igazgató