Az előző tanévben szakmai műhelyt szerveztünk: „Mikor mit tegyek, kihez forduljak?” – címmel. Ezen a rendezvényen felmerült az igény, hogy a következő szakmai műhely fókuszpontjába a magatartási, beilleszkedési problémák kerüljenek. Ennek az igénynek megfelelően alakítottuk ki mai rendezvényünk programját, mely
„A magatartásproblémák háttere, agresszió kezelése a nevelési oktatási intézményekben” témában került megrendezésre.
Tagintézményünk számára fontos, hogy gyermekekkel, illetve az őket érintő problémákkal foglalkozó intézmények, és szakemberek megfelelő információkkal, ismeretekkel rendelkezzenek, és a különböző területekre jellemző nézőpontok, speciális ismeretek, tudások az alapját képezzék a gyermekek ügyét előrevivő közös gondolkodásnak. Ezért a nevelési, nevelési-oktatási intézményeken kívül, a védőnői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat is meghívást kapott rendezvényeinkre.
A résztvevők létszámának megfelelő helyszínt a Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola biztosította, rendelkezésünkre bocsátva a könyvtárát, és a megfelelő technikai felszerelést.
A szakmai műhely célja: A pedagógusok, gyermekekkel foglalkozó szakemberek ismerjék meg azokat az okokat, amelyek a magatartási problémák hátterében állhatnak. Kapjanak segítséget ahhoz, hogy az okok ismeretében hogyan közelíthetnek az adott problémákhoz, milyen esetben szükséges feltétlenül pszichológus segítségét kérni.
Hosszú távú célunk, hogy a kistelepülés előnyeit kihasználva, erősítsük a szakmai közösséget oly módon, hogy a pedagógusokat megsegítsük a munkájukban esetmegbeszélésekkel, módszertani eszmecserékkel, szakmaközi együttműködéssel.
A szakmai műhely programja két jól elkülöníthető részből épült fel.
Első rész
Szabó Judit pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, tagintézmény-igazgató előadása keretében bemutatásra került a szocializáció fogalma, valamint a szocializáció színterei. Kiemelve a család meghatározó szerepét, ismertetve a másodlagos szocializációs színtereket, azok jellemzőit, és hatásait.
Dr. Pálhegyi Ferenc 10 családmodelljével, és az azokhoz készült grafikákkal jól szemléltethetőek voltak a család szocializációs funkciójában mutatkozó hiányosságok, valamint a szándéktalanul közvetített nevelési hatások.
Az intézményekben jelentkező magatartási problémák optimális megközelítéséhez szükséges tudni, hogy azok melyik típusba sorolhatóak az alábbiak közül, ez által eldönthető, hogy pedagógiai módszerekkel kezelhetők-e megfelelően, vagy szükséges külső szakember bevonása.
Magatartásproblémák okai:
- karaktervonásokból adódó („nehéz gyerek”)
- szocializációs izolációból adódó (pl. gyakori betegség, közösség hiánya)
- alulszocializáltság
- észlelési zavar, részképesség zavar
- oppozíciós zavar
- trauma, vagy érzelemzavar
- hiperaktivitással járó figyelemzavar (ADHD) – Röviden ismertetésre kerültek a kezelésének lehetőségei is
Fontosnak tartottuk, hogy az agresszióról is beszéljünk, mert az intézményes nevelésben természetesen és sokszínűen jelenik meg a mindennapokban. Ranschburg Jenő tanulmánya alapján („Az iskolai agresszió pszichológiai motívumai.”), kiemeltük a rangsorképző agresszió szerepét, hiszen e folyamatnak az a célja, hogy az informális csoportok kialakulása után a csoporton belüli agresszió minimálisra csökkenjen. Minél jobb a gyermekek egyénenkénti szociális háttere, és az intézmény hozzáállása ehhez a típusú agresszióhoz, annál inkább szimbolikus formában zajlik le.
Az antiszociális agresszió jellemzői hangsúlyozásra kerültek, hiszen az ilyen típusú agressziónál minden esetben csak pszichológus szakember bevonásával érhetünk el eredményt, és minél fiatalabb életkorban kezdődik el kezelés annál nagyobb az esélye, hogy ezeket a gyerekeket „másik pályára” lehet állítani.
A kötekedő agresszor megjelenése az intézményekben, aki mindig fiatalabb vagy gyengébb áldozatot keres, szintén nem ismeretlen a gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára. Ebben az esetben azonban nagyon hangsúlyos kérdés, hogy mitől válik áldozattá egy gyermek, hiszen az áldozati magatartás súlyos önértékelési problémákra vezethető vissza. Bár leginkább az agresszor jelenik meg a pszichológiai terápiákon, fontos, hogy az „áldozat” is megfelelő segítséget kapjon. Az informális közösségek működési dinamikájának formálásához fontos lenne az iskolapszichológus segítsége, a felnőttek számára néha láthatatlan folyamatokat, pedig kortárs mediátorok bevonásával lehet feltárni.
Második rész
A szakmai műhely szervezése során szempont volt, hogy használható tudást, ismeretet szerezzenek a résztvevők, amit be tudnak építeni a munkájukba. Lehetőségük legyen egymás között a jó gyakorlatokat megosztani, pedagógiai eszköztárukat fejleszteni, bővíteni. Ezért a második, részben a hangsúly a készségfejlesztésre került. Ezt a tréning jellegű blokkot Kóródi Anikó pszichológus moderálta.
A rendezvényre érkezőket egy szokatlan életképpel fogadtuk, hogy a tanév végén, meggyorsítsuk a munka terébe való bekerülést. Az itt szerzett tapasztalatok, benyomások később feldolgozásra kerültek. Ezzel az egyszerű gyakorlattal modelláltuk, hogy milyen fontos szerepe lehet a helyzetek kezelésében, ha a megszokott sémától eltérően, valami váratlant, szokatlant, új dolgot hangsúlyozunk ki.
Az előadást követően, a szakemberek között, különböző esetek leírását osztottuk szét, melyet kiscsoportos formában dolgozhattak fel. Az előadás tartalmi elemeinek felhasználásával, valamint saját gyakorlati tapasztalataik figyelembevételével határozták meg, hogy mi lehet a kapott esetben a gyökérprobléma, ennek megoldásához milyen módszereket lehet alkalmazni, szükséges-e segítséget kérni más szakembertől, és ha igen, kitől? A csoportvezető felhívta azokra a pszichológiai szempontból fontos figyelmeztetőjelekre a figyelmet, melyek konkrét problémára utalhatnak (pl. bántalmazás).
A módszertani blokk bevezető, „warming-up” gyakorlatokkal indult, a csoport kohézió, az egymás iránti figyelem érdeklődés felkeltése, kialakítása érdekében. A közös munkára való ráhangolódást, egymás megismerését, segítette a bemutatkozó kártyákkal végzett gyakorlat.
A résztvevők megismerkedhettek az „értékfa” készítésének módszerével, elkészítették saját értékfájukat. Ennek a módszernek az alkalmazására, a magatartásproblémák kezelésére, a csoportszabályok felállítására és betartatására, számos gyakorlatban felhasználható ötlet született, és a jó gyakorlatok megosztásra kerültek.
Az értő figyelem gyakorlat, az egymásra figyelés céljától függő kommunikációt mutatta be saját élmény szinten. Ezáltal fontos eszközt kaptak a résztvevők a gyermekek megértéséhez, és a konfliktusok kezeléséhez.
A rendezvény lezárása során számos pozitív visszajelzést kaptunk, és megfogalmazódott az igény a szakmai műhely folytatására.
Köszönet a szakmai műhelyen résztvevők, aktív részvételéért, a gyakorlatban alkalmazott módszereik megosztásáért, és minden kedves kollégámnak a szervezésben, és lebonyolításban végzett színvonalas munkájáért.
Szabó Judit
tagintézmény-igazgató