A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Szakszolgálatok Hete rendezvénysorozatának nyitó konferenciáját 2017. március 3-án, Székesfehérváron rendezte meg. A konferencia teltházas rendezvény volt, a helyieken túl az ország pedagógiai szakszolgálatai is képviseltették magukat.
A konferencia neves előadókat vonultatott fel, jelen volt: Balog Zoltán miniszter- EMMI, dr. Solti Péter elnök – KLIK, Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa – Oktatási Jogok Hivatala, Czeizel Barbara miniszteri biztos –EMMI, Sipos Imre miniszteri biztos –EMMI, és még sokan mások.
A konferenciát Balog Zoltán miniszter nyitotta meg. Köszöntő beszédében méltatta a rendezvény fontosságát, majd áttért a szakterületi ügyekre. Elmondta, hogy az oktatáspolitika jelen időszakában az SNI ellátó rendszer korszerűsítése, az EGYMI-k együttnevelést segítő szerepének erősítése, a súlyos és halmozottan fogyatékosok ellátásának korszerűsítése, a differenciáló pedagógia térhódításának segítése, a korai fejlesztés támogatása és a pályaorientáció rendszerszintű működtetése élvez prioritást. Ezen prioritások egységes érvényesítését – tekintettel az ágazatközi együttműködések szükségességére – csak az EMMI, mint megaminisztérium képes. A szakszolgálati működés egységesítése megfelelően halad, jelenleg 300 feladatellátási helyen történik ellátás. Fontos prioritás jelenleg, hogy a fogyatékossá minősítés egységes, biztos alapokon álljon. Beszélt az EMMI által jól ismert szakember hiányról, és azokról az intézkedésekről, melyeket a Kormány foganatosít a pótlás érdekében.
Solti Péter, a KLIK új elnöke megnyitó beszédében a pedagógiai szakszolgálatok egységes fenntartásáról beszélt. Elmondta, hogy elkészült a KLIK új SZMSZ-e, mely szerint közép irányító szervként kíván működni. Elmondta azt is, hogy ebben az új keretben a szereplőknek t– Tankerületi Központok igazgatói és a pedagógiai szakszolgálatok főigazgatói – meg kell találják a mozgásterüket, hogy működésük adekvát legyen. A tankerületi központok feladata a főigazgatók szervező, irányító munkájának segítése. Az elnök beszélt még a pedagógiai szakszolgálati munka fontosságáról, melyhez a fenntartó megfelelő keretet kíván biztosítani.
Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa az SNI ügyről beszélt „Jogok és kötelességek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában” című előadásában. Az Alaptörvény biztosítja a művelődéshez, ezen belül az oktatáshoz való jogot. Az oktatási rendszert az állam működteti, ebből ered az oktatásban való részvétel kötelezettsége. Magyarország e jogi keretek között az oktatás fontos prioritásai: elérhetőség, hozzáférhetőség, alkalmazhatóság, elfogadhatóság. Az SNI – az előadó szerint – a köznevelési rendszer legkiszolgáltatottabb csoportja, ezért a pedagógiai szakszolgálati munkában nagyon fontos a szülőre adaptált kommunikáció és az elfogadás. Az előadó föltette a kérdést: „Miért oktatunk?”A válaszokban nincs egység. Válaszul szép idézetet hozott: „Mert nem hagyhatjuk a nagyszüleinket és a szüleinket meghalni anélkül, hogy megtanítanák nekünk azokat a tudásokat, melyeket hasznosíthatunk!”.
Czeizel Barbara miniszteri biztos „A kora gyermekkori intervenció, azon belül is akorai fejlesztés feladatai” című előadásában az Nkt. 2017. január 1-jétől hatályba lépett módosításáról beszélt. A Tv. 18. § (2) értelmében a szakszolgálati feladat neve gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás. Feladat tehát a prevenció, a tanácsadás és a fejlesztés, mely folyamatban a szülő partner. Az ellátás megújítása rendkívül fontos feladat, képződnek új szakemberek, de kell, hogy legyenek eszközeik e nem könnyű munkához, és megfelelő fizetésük is. A korai ellátásban az ágazatok összekötése a cél, mely egy óriásprojekt keretében most kezdődik: az EFOP – 1.9.5. nagy fejlesztést tesz lehetővé 2016-2020. között, a korai ellátásban. Előadását egy sokatmondó Gabriela Mistral idézettel zárta:”…Sok minden várhat, a gyermek nem!…”
Sipos Imre miniszteri biztos, EMMI, előadásának címe:” Tehetséggondozás új útjai. ”Az előadó azzal a scifivel indította előadását, amely mindannyiunk számára nagyon elgondolkodtató. A jelenleg általános iskolások kétharmada ötven év múlva olyan munkát fog végezni, amely napjainkban még nem létezik. Ezért fontos az eltérő képességű tanulókra fordított figyelem, illetve a széles ismeretek megszerzésére való ösztönzés. Az eredményes tanítás feltételeként a jó képességű tanárokat, a módszertani változatosságot és az egyenlőség/méltányosság megfelelő arányának kialakítását határozta meg. Czeizel Endrére hivatkozva határozta meg a tehetség fogalmát és annak összetevőit: „A tehetség egy lehetőséget, potenciált, ígéretet jelent arra, hogy valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményt hozzon létre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, sikerélménnyel jár elérője számára.”
A tehetség kialakításában fontos szerepet töltenek be az öröklődés által átszármaztatott képességek, valamint az igényszint otthon és az iskolában. Fontos az iskolaszerkezet és a kreatív oktatási légkör. Szerencsére az előadó szerint a köznevelési intézmények java része a tehetségfejlesztést munkájának középpontjába állította, az általános és a középiskolákban egyaránt. Magas az alapfokú művészeti iskolák száma, amelyek a speciális képességek fejlesztésében járnak elöl. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeknek egyaránt nagy szerepe van ebben. Fontosak a tanulmányi versenyek, az Arany János Program, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek. Örvendetes, hogy egyre nő az emelt szinten érettségit tevő tanulók száma. Fontos még a Nemzeti Tehetség Program amelyet az Országgyűlés 2008-ban elfogadott és az eljövő húsz évre határozza meg a tennivalókat.
Mit tehetnek ennek érdekében a pedagógiai szakszolgálatok? A szakszolgálatok szakmai területei közé 2013-ban került a tehetséggondozás. Kidolgozásra került a protokoll, amely részletesen meghatározza a tehetséggondozó koordinátorok munkáját. A szakmai mikrokörnyezet kialakítása a szakszolgálatok további feladata. Fontos az együttműködés a Tehetségpontokkal és a Tehetségsegítő Tanácsokkal.
Sósné Pintye Mária logopédus, egyetemi oktató (ELTE BGGYFK), előadásának címe: „Útban az írásbeliség felé – nagyóvodás, kisiskolás gyermekek nyelvi készségei, az olvasástanulással összefüggésben.” Az előadás egy idézettel kezdődött, mely az olvasás nehézségét igyekezett illusztrálni. „Miután reménytelenül próbálkozott azzal, hogy megfejtse a számára semmitmondó jeleket, óriási könnyek gördültek le az arcán…” (Caroline Commanville Gustave Flaubert íróról). Az előadó elmondta, hogy biológiai kulturális szakadék van a beszédtanulás és az írott nyelv elsajátítása között. A beszédtanulás (kb. 100 000 éves) sajátosan emberre jellemző képesség, míg az írott nyelv elsajátítására (kb. 3-4000 év) az emberi agy evolúciósan nem készült fel. Csak explicit tanítás útján sajátítható el. Megfelelő preventív és proaktív tanítási módszerek alkalmazása által a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlődése érhető el, ezen belül az olvasáskészség kialakulása a fejlődő gyermek kisiskoláskori csúcsteljesítménye. Végeztek egy kutatást, ami logopédiai indíttatású, de a többségi pedagógia számára is jól hasznosíthatók az eredményei. 148 első osztályos gyermek (78 gyermek Budapest XXII. kerületében, 70 pedig Fejér megyében él) olvasásteljesítményét vizsgálták meg, az eredményeket mennyiségi és minőségi mutatók mentén elemezték, illetve nézték az olvasás pontosságát is. Az eredmények elemzése után azt a következtetést vonták le, hogy túl gyors a tempó, amit az olvasástanításban diktálunk. A gyerekek egy része (29%-a) ezt a tempót nem bírja és leszakadnak. Ugyancsak 29% teljesített rosszul a 15 évesek körében végzett mérésekben. A következő nyelvi faktorokat vizsgálták: Gyors Automatizált Megnevezés (GYAM), Fonológiai Munkamemória (FMM), Fonológiai Tudatosság (FT). A legerősebb oksági kapcsolatot a fonéma tudatosság mutatta az olvasás pontosságával a gyengén teljesítők esetében.
Az ide vezető rendszerszintű nehézségek a következők:
- A készségfejlesztési időszak túl rövid,
- A fonéma – graféma egyeztetésre nincs elég idő,
- Nem elég következetesen viszik végig a hangoztató-elemző-összetevő metódust.
Megoldást jelenhet a minél korábbi, hatékony szűrés, majd az ezt követő hatékony pedagógiai (logopédiai) megsegítés.
Gruber Mónika szakszolgálati vezető, a Pető András Főiskola – Gyakorló Általános Iskola és Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézet munkatársa volt.
Előadásának címe:” Konduktív nevelés helye és lehetséges formái a pedagógiai szakszolgálati munkában”. Az előadó az egyben képző, gyakorló, ellátó intézmény bemutatásával kezdte előadását, kiemelve a holisztikus szemléletű pedagógiai módszerek alkalmazását a konduktív nevelésben, fejlesztésben. Bemutatta a konduktív nevelés elemeit, pozitív hatásait, a konduktor kompetenciakörét. Részletesen kifejtette a szakszolgálati tevékenységet, a gyermekek ellátásba kerülésének folyamatát. Kiemelte, hogy a nevelési tanácsadásba vonásra részletes, alapos felmérés után kerülhet sor, a tudatosság nagyon fontos a gyermekutak támogatásához. A konduktív pedagógiai ellátás helyét meghatározva az EGYMI-k és a pedagógiai szakszolgálat szerepét taglalta. A statisztikai adatok alapján a konduktorok leginkább a korai fejlesztésben tevékenykednek. Nagyon népszerű az Intézményben az intenzív ellátás, a korai fejlesztésben részesülő gyermekek szüleikkel több héten át, bentlakással vesznek részt a terápiákban. Kiemelt jelentősége van az intenzív hetek során a terápiák mellett a szülők közötti kapcsolatteremtésnek, a csoporthatásoknak. A szülők közvetlenül részt vesznek gyermekük fejlesztésében, a gyakorlatokat a szakemberrel együtt végzik a foglalkozásokon, az otthoni fejlesztéshez fejlesztési terveket kapnak.
Megtekinthettünk egy filmet az intenzív hetekről, a szülők nagy elismeréssel, elégedettséggel nyilatkoztak gyermekük fejlődéséről, a szakemberek munkájáról.
Záró gondolataiban az előadó kiemelte az ágazatközi együttműködés fontosságát, a szakemberek team-munkáját. Véleménye szerint a jövő útja a hálózati információk megosztása.
Proszonyák Zsuzsanna, a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ intézményegység-vezetője előadása következett, melynek címe: „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása”.Az intézmény fenntartója a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. Működési területe Somogy megye, Kaposvár és környéke. A Napsugár Otthon 1997. óta látja el súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejlesztését. Jellemző az Intézményre az igényekre épülő bővülés, tevékenységi körükbe tartozik a korai fejlesztés, óvodai nevelés, fejlesztő nevelés, oktatás, pedagógiai szakszolgálati tevékenység, valamint módszertani központként való működés.
Az Intézmény működését meghatározó alapelvek:
- rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog
- fejlesztő gondozás elve
- elfogadó környezet elve
- egyéni szükségleteket figyelembe vevő differenciált bánásmód
- viszonylagos önállóság kialakításának elve
- kommunikáció támogatásának elve
Kiemelt szempont a tevékenységükben:
- a szülő nevelőmunkájának segítése tanácsadással
- a lehető legkorábbi fejlesztés
- egy gyermek több fejlesztő eljárásban is részt vehessen
- a fejlesztő tevékenységek összehangolása, szakemberek együttműködése
- stabil, biztonságos környezet megteremtése
- sérülés specifikus egyéni készség és képességfejlesztés
- aktivitás elve, a gyermek ösztönzése
Nagyon fontosnak tartják a személyre szabott komplex fejlesztést, szakmai team-ek működtetését, melyben értelmileg akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár és konduktor vesz részt, komplex problémakezelést végez. A fejlesztő tevékenységben részt vesznek egészségügyi szakemberek, pszichológusok, szabadidő szervezők, utazótanári hálózat munkatársai. Rendelkeznek egy speciális busszal, ami lehetővé teszi, hogy a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek, fiatalok kimozdulhassanak, világot lássanak. Törekednek a szociális hátrányok csökkentésére, segítik a gyermekeket az orvosi vizsgálatokra való eljutásban, gyógyászati segédeszközök használatában, azok igénylésében. Nem a gyengeségekkel, hanem az erősségekkel foglalkoznak, azokra építenek. Kiemelt fontosságú a kommunikáció fejlesztése, mely speciális eszközökkel lehetséges, így a gyermekek, fiatalok önállósága fokozható. Az Egyesületben a gyermek ellátása egész életívet átölel, a tankötelezettség teljesítését követően sem marad ellátás nélkül, a lakóotthonokban élők számára is szerveznek hasznos időtöltést biztosító tevékenységeket.
Dr. Kenderfi Miklós egyetemi docens (Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) előadása következett, „Pályaorientáció – Mégis kinek az érdeke?”- címmel. Az előadó fogalomtisztázással kezdte, a pályairányítás (pályakijelölés) definícióját határozta meg, majd néhány valós történetet osztott meg a pályaválasztásról.
Részletezte, hogy a 8. osztályban központi kérdés a pályaválasztás, melyben a tanulókat körülveszi egy „kampány”, illetve „ingerelárasztás”. A tanulók nyílt napokon vesznek részt, pályaválasztási kiállításokat látogatnak, szülők beszámolóit hallgatják a különböző pályákról. Az előadó véleménye szerint ezek előkészítetlen tevékenységek, melyeket többnyire megbeszélés, feldolgozás sem követ. A lehetőségek közül kiemelte a ’Szakmák éjszakáját’, ami igen népszerű a tanulók körében.
A pályaorientáció nem korlátozódhat egyetlen alkalomra, nem cél megmutatni a fiatal helyét a társadalomban, az a cél, hogy ő válasszon, a sikeres választáshoz segítsük hozzá. A pályaorientáció egy folyamat, információ, melynek feldolgozásában a tanuló segítséget kap.
A kompetens döntés összetevői a tanuló hiteles információi önmagáról, és releváns ismeretek a pályák világáról, a munkaerő-piacról. A pályaorientáció tartalma az önismeret és környezet-ismeret, ezek szorzata. Bármelyik tényező hiányzik, a pályaorientáció eredménytelen, ad hoc döntés születik. Az előadó hangsúlyozta, hogy a pedagógiai szakszolgálat sokat tehet a tanulók sikeres pályaválasztása érdekében.
Dr. Simon István Ágoston egyetemi docens (Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar) „A gyógytestnevelés megújulásának irányai, lehetőségei” Az előadó elmondta, hogy Európában egyedüliként funkcionál a gyógytestnevelés ebben a formában. A magyar kormány úgy döntött, hogy a gyógytestnevelés a szakszolgálatoknál marad. Elmondta, hogy mi indokolja a gyógytestnevelés megújulását: növekszik az emberek várható élettartama, a felnőtt lakosság munkavégző-képessége, fittsége nem optimális, a sportsérülések posztrehabilitációja nem megoldott. A gyógytestnevelésnek vannak általános és speciális feladatai. Általános feladatai a testi nevelés, az erkölcsi nevelés, az értelmi nevelés, az esztétikai nevelés és a közösségi nevelés. Speciális feladatai a szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével az egészségi állapot, a teljesítőképesség helyreállítása, a testi fejlődés elősegítése. Valamint a motoros képességek fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése, a játék-, a sportolási igény felkeltése, a rendszeres testedzés megszerettetése, felkészítés a felnőttkori rendszeres testedzésre. A következő időszakban az oktatásirányításra és a képző intézményekre is feladatok várnak. Az oktatásirányításnak rendezni kell az óvó- és tanító gyógytestnevelés szakirányú végzettségűek helyzetét. A képző intézmények feladata a korszerű szemlélet kialakítása, az új célokhoz igazodó tananyagtartalom kialakítása, valamint a probléma és konfliktushelyzet megoldására felkészíteni a gyógytestnevelő tanárokat. A szakszolgálatok feladata az egészségügyi team kialakításának elősegítése, egy, a nevelést támogató team létrehozása (gyógytestnevelő, osztályfőnök, iskolavezetés), az iskolával jó kapcsolat, kommunikáció kialakítása.
Dr. Gőbel Orsolya egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem) „Képzeletjátékok (varázsjátékok) óvodában, iskolában, egyéni és csoportos terápiás helyzetben” címmel tartott előadást. A módszert rendkívül hatékonynak tartva népszerűsítette azt. Felhívta a hallgatóság figyelmét a Varázsjátékos kötetekre, ahol a módszer leírása 7 kötetben már olvasható, a 8. jelenleg előkészítés alatt áll. A módszer központi eleme a képzelet, mely megmozgatja a kreativitást, a kognitív apparátust (jobb agyfélteke), az én centrumába hatol, és kimeríthetetlen forrás a személyiség számára. A képzelet a játék és a mese párhuzamos univerzuma. A módszer egyéni, kiscsoportos, teljes óvodai, iskolai csoporttal játszott játék, közösségben megélt egyéni játék. Részleteket is bemutat az előadó, nagy átéléssel, pillanatképekkel és gyermekrajzokkal színesíti és teszi befogadhatóvá a módszert a hallgatóság számára, mind a hét kötetet ismertetve.
Prof. Dr. Halász Gábor egyetemi tanár (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar), előadásának címe: „A pedagógusszakma professzionalizálódása”. Az előadó egy vizsgálat rövid bemutatásával kezdte előadását: A pedagógusmunka minősége és annak hatása a tanulók eredményességére. Eszerint a tanulók életben történő sikere annak arányában növekszik, hogy az adott populációban a tanárok legsikeresebb 10 %-a tanítsa őket. De ez még sikeres lehet akkor is, ha a legjobb 25 % tanítja őket. Érdekes módon ez a növekvő tendencia kb. 30-as tanulócsoport létszámig igaz.
Az eredményes pedagógusra nincs jó közhasználatú szó. Az előadó egyet említett, fehívva a figyelmet arra, hogy ez a meghatározás sem teljes: Komplex problémamegoldásra és önálló döntések meghozatalára képes. A professzionalizmus szintje korrelál az eredményességgel. Nagyon fontos az eredményes munkához szükséges képességek és tudás újradefiniálására. Összeállításra került egy olyan kompetencialista, amely ezeket a pedagógusokat jellemzi. Ezek között található a szakmai tudás, az érzelmi intelligencia és a motiváltság. Fontos a pedagógus szaktárgyi és általános pedagógiai tudása. Itt meg kell jegyezni, hogy a pedagógus tudásának jelentős része nem írható le szavakkal, ez az úgynevezett „tacit” tudás. Ez a gyakorlatba ágyazott elméletet jelenti. E tudásnak a megszerzése és „állandó körforgása” jelenti a pedagógus fejlődését. Az eredményes pedagógus ismereteinek megszerzése lehet formális, informális és a munkavégzésbe ágyazott. A formális tudás megszerzése a pedagógusképző intézményekben történik, így ezek munkájának professzionalizálódása is fontos feladat. A későbbiekben tudás-intenzív szervezeteket kellene létrehozni, amelyekben tudásmegosztás, esetmegbeszélés történik, így nő a fejlesztési aktivitás, adatgazdagság jön létre, s ezáltal a pedagógusok ismeretei bővülhetnek. Végső soron minden pedagógusnak kutatótanárnak kellene lennie, újításokat létrehozni, amelyek az igénybevevőket érintik. Így a pedagógusok az igénybevevőkkel kerülnek relációba és így jelentősen fejleszteni kell a technológiát is, amely a felsőoktatásra vonatkozik. A tanulói eredményesség javításának tehát többféle stratégiája van, s hogy ebből melyiket állítják a középpontba, a nemzeti kontextustól függ.
A konferencia több volt, mint egy szakmai nap! Szakmai élményekben, új, vagy újra rendszerezett tudásokban gazdagon tértünk haza, folytatni saját szakszolgálati feladatainkat, melyek új alapokat, új hangsúlyokat nyertek.
2017. március 3.
Barnáné Pintér Gizella, Kovácsné Bögödi Beáta,
Császár István, Csibi Enikő