A Nemzeti Pedagógus Kar Szakszolgálati Tagozata 2017. március 23-án szakmai napot szervezett, melyre meghívta a megyei és fővárosi főigazgatókat, illetve a tagintézmények logopédus vezetőit és a megyei logopédiai munkaközösségek vezetőit.
A szakmai napnak három napirendi pontja volt:
- A logopédiai ellátást érintő jogszabály változások következményei: 3 éves kori nyelvi szűrés, alapellátás. Vendégek: Fehérné Kovács Zsuzsa, Kas Bence, Sósné Pintye Mária – ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Magyar Logopédusok szakmai Szövetsége, MAGYE Logopédiai Szekció
- Tájékoztatás a Bicskei Országos Gyógytestnevelési Konferenciáról, a gyógytestnevelési munkacsoport megalakulásáról
- Egyéb, aktuális kérdések, témák.
Részleteiben:
1.1. Kas Bence: A logopédiai ellátást érintő jogszabály változások következményei: 3 éves kori nyelvi szűrés, alapellátás. Az előadó kifejtette, a koncepció célja az, hogy a logopédiai ellátás korán kezdődjön, nagyobb teret kapjon, és a súlyos eseteket vegye intenzív kezelésbe. További cél az érveken alapuló gyakorlat, azaz hogy igazolt, alátámasztott legyen.
Hangsúlyozta: fontos szilárd alapokra helyezni a nyelvfejlődési elmaradások értelmezését, a terminológiát egységesíteni, és nagyon fontos meghatározni az ellátási szükségletet, azaz a szűrés és az állapot feltárás mikéntjét a logopédiában.
Beszélt a diagnosztikus kategóriákról, melyeket két alcsoportba sorolt, az alábbiak szerint:
- Beszédzavarok (hangképzési, rezonancia, beszédfolyamatosság, artikuláció, beszédmozgások),
- Nyelvi zavarok (expresszív, receptív, ennek vegyes változata),
- Írott nyelv zavara.
A nyelvi késés és zavar rejtett, ellentétben a beszédzavarokkal.
Specifikus nyelvi zavarok: a nyelvi képességek jelentős, szelektív elmaradása a kognitív és szenzoros funkciók életkori szintjétől. Kezeletlenül, vagy nem megfelelő kezelés után e nyelvi zavaroknak pszichoszociális következményei lehetnek, mint pl. pszichiátriai tünetek, tinédzserkorban figyelem és beilleszkedési zavarok, stb. A receptív nyelvi zavar prognózisa rosszabb, a tünetek részben megegyeznek az autizmus tüneteivel.
Nyelvfejlődési szűrés változása:
- a 3. életévben: NYELVI → óvodába lépéskor, szülői kérdőíven alapuló szűrőeljárás (KOFA-3), korán elkezdődhet a prevenciós ellátás, így 5 évesen már nem szükséges a szűrés
- az 5. életévben: ARTIKULÁCIÓ → az előző miatt csökkenő létszámú
- erre épül az írott nyelvi zavar szűrése 2. osztályban
Beavatkozás:
– receptív és expresszív kezelés (a súlyosabb eseteknél)
– home-tréning (az enyhébbeknél).
Rangsorolni kell: 6 évesen nem az artikuláció korrekciója a legfontosabb, mert az természetes úton, spontán is javul. A legsúlyosabbakkal, azaz a nyelvi zavarral küzdőkkel kell a logopédusnak foglalkozni!
1.2. Sósné Pintye Mária: Három évesek szűrése. Pilóta program a kommunikáció, a beszéd és a nyelv fejlesztésének egy lehetséges programja. Az előadás a logopédiai intervenció témáját járta körül, igen alaposan, az alábbiak szerint:
Az intervenció szervezési keretei:
- szűrés előtt szülői értekezlet tartása, ahol a logopédus bemutatkozik,
- szűrés után – ha indokolt – részletes vizsgálat végzése, az eredményekről az óvónő tájékoztatása,
- a kiszűrt gyermekek szüleivel részletes anamnézis felvétel, a szülőkkel együttműködési nyilatkozat aláíratása,
- az egy éves intervenciós folyamat megtervezése a szűrés és a vizsgálat eredményei alapján, 6 fejlesztési területen,
- indirekt tanácsadás: a szülő a heti 2 foglalkozásból egyen legalább vegyen részt (indirekt, példaadáson keresztül történő tanácsadás)
- direkt tanácsadás: havonta egyszer: otthoni környezet és fejlesztés közötti megfelelés biztosítása, otthoni fejlesztő eszközök, játékok, nyelvi fejlesztés játékos beiktatása a mindennapi életbe; fejlődési lap vezetése.
Az intervenció lehetséges eredményei:
- a beavatkozás eredményeként a gyermek a késést behozza → tipikus,
- NYFZ tüneteit mutatja → további ellátás szükséges, ambuláns formában, vagy SZB vizsgálata válik szükségessé, és az ellátás logopédiai óvodában folytatódik,
- egyéb probléma, más típusú zavar→szak-gyógypedagógiai ellátásba vonás szükséges.
A beavatkozás alapelvei:
- Kommunikációs teljesség: minden kommunikációs csatornát érint a fejlesztés, a teljes kommunikációs kompetencia kibontakoztatására törekvés, beleértve a társas kommunikációs helyzetek megteremtését is.
- Mozgás-beszéd – gondolkodás egységében fejlesztés: a területek egymás segítőivé válnak a fejlesztési folyamatban, azaz a területek kölcsönhatása fejlesztő hatású. Fontos, hogy a mozgásfejlesztéshez mindig csatlakoztatni kell egy megfelelő nyelvi feladatsort. Nem motoros fejlesztésként értelmezendő ez, hanem a pszichomotorium integráns részeként.
A KOFA alapján a fejlesztést három típusú csoportban végezzük: receptív csoport, expresszív és vegyes, a kettő ötvözetét mutató terápiás csoport.
A szűrés megvalósítása:
- – a logopédusok felkészülése a szűrésre és az intervencióra
- – szűrési és vizsgáló eszközök beszerzése (KOFA, Juhász-Bittera)
- – óvodapedagógusok és vezetők érzékenyítése, együttműködés megerősítése
- – óvodai tornaterem igénylése a feladatellátáshoz: tágabb tér
- – a fejlesztő eszközpark bővítése, az óvodai eszközök használatának lehetőségei
KOFA: májusban, az óvodai beiratkozáskor hatékonyan használható, ekkor a szülőket kapacitálni lehet a kitöltésére.
Az 5 évesek szűrését csak ezt követően érdemes elkezdeni.
- Mile Anikó FMPSZT főigazgató: Tájékoztatás a Bicskei Országos Gyógytestnevelési Konferenciáról, a gyógytestnevelési munkacsoport megalakulásáról. Főigazgató asszony röviden beszámolt a konferencia sikeréről, hatékonyságáról és a gyógytestnevelők munkacsoportjának megalakulásáról.
- Egyéb, aktuális kérdések, témák: A résztvevők megosztották véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban, a hozzászólások a nehézségekről, a megszokott feladatok újszerű megközelítésének értelmezéséről, aggodalmakról szóltak, de volt pozitív töltetű, a hatékonyságot előre vetítő hozzászólás is.
Pappné Szabó Gabriella és Csibi Enikő