A Megyei Szakértői Bizottság által meghirdetett és szervezett gyógypedagógiai műhely megtartására a tanulási zavarral küzdő tanulók integrációjáról és a differenciálás lehetőségeiről 2018. január 15-én és 22-én került sor. A foglalkozásokat munkatársammal, Barnáné Pintér Gizella bizottságvezető asszonnyal együtt tartottuk, illetve vezettük le. A műhely munkájában résztvevők tanítók, általános iskolai tanárok és a velük dolgozó fejlesztőpedagógusok voltak. A műhely témája a tanulási zavarral küzdő tanulókkal kapcsolatosan a többségi pedagógus szerepe a diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával küzdő tanulóknak nyújtható segítség, a tanórai differenciálás lehetőségei volt. A téma az első alkalommal a tanulási zavarok közül az olvasás és az írás zavara, melyet egy, a ráhangolódást segítő kisfilmmel kezdtünk. A fogalom meghatározása előtt a tanulási zavart helyeztük el a sajátos nevelési igény, ezen belül a tanulási korlátok rendszerében. A felosztás a probléma súlyossága szerint történik (tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadályozottság), így a tanulási zavar esetében a probléma tartósságán és súlyosságán van a hangsúly. Amennyiben az olvasás, írás és a számolás területén jelentkező nehézségek tipikusak és hosszabb ideje megfigyelhetők, akkor érdemes kérni a gyermek/tanuló számára a szakértői vizsgálatot. A munkánk során a „gyanújelek” összegyűjtésére, ismertetésére került sor, melyek az óvodás korban a mozgás, a beszéd és a kognitív funkciók terén megnyilvánuló jeleket összegezte, majd az iskolás korban a tanulási képességek terén tapasztalható sokféle jelet, tévesztést, hibát gyűjtöttük össze, amelyek a tanulási zavart igazolhatják.
A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogalmi meghatározása után megbeszéltük azokat a tudnivalókat, amelyre minden integráló pedagógusnak szüksége van ahhoz, hogy megkönnyíthesse az ismeretek elsajátítását az SNI-s tanulók számára. A tünetek felsorolása után, mind a két alkalommal beszélgetés, tapasztalatcsere alakult ki a kollégák között, melynek tanulsága a minél korábbi felismerés fontossága és a vizsgálat kérés okainak pontosítása volt. A továbbiakban a számolási zavarral küzdő tanulók minél hatékonyabb bevonása az órai munkába, illetve a számukra nyújtható segítség adásának és a tantárgyi hiányosságok pótlásának lehetőségei kerültek megbeszélésre. Az első fontos lépés a matematika tantárgy tanulásának nehézségeit el kellet különíteni a számolási készségek zavarától, ezért a diszkalkulia tüneteit a következő területeken követhetjük: észlelés, folyamatos emlékezés, a műveleti jelek alkalmazása, a műveleti funkciók, a szóbeli matematikai kifejezőképesség és a kiválasztási folyamatok terén, melyek részletezése után megbeszéltük azokat a tudnivalókat, amelyre minden integráló pedagógusnak szüksége van ahhoz, hogy megkönnyíthesse az órai munkát a diszkalkuliás tanulók számára.
A tanórai differenciálás témakörben az iskolai segítségnyújtás lehetőségeit foglaltuk össze, valamint a leghatékonyabb tanárok ismérveit osztottuk meg egymással, és összefoglalásként mindezek tanulságait vontuk le. Az elméleti ismertetés közben, a témához kapcsolódóan folyamatosan gyakorlati bemutatás is történt, mely a számfogalom kialakításának fontosságát, elsődlegességét, és annak lépéseit szemléltette példákon keresztül, hatékony szemléltetőeszközökkel. A számfogalom kialakításának több módja van, melyet a gyermekhez kell igazítani, a cselekvésbe, játékszituációba ágyazottan, a halmaztulajdonságot megjelenítve, vagy a viszonyfogalmak összehasonlításával. A bemutatás során a mennyiség, a tárgy, a tárgykép, szám, számkép használata, a viszonyfogalmak kialakításának módja is szóba került. A korongokkal, a számegyenesen, a színes rudakkal végezhető mesés, játékos feladatok bemutatása nagy sikert aratott a kollégák körében, a tapasztalati tanulás, tanítás fontosságát is megmutatta nekünk.
A téma részletes feldolgozásán túl, kötetlenebb formájú beszélgetésre is nyílt alkalom, amikor is olyan kérdésekre kerestünk közösen válaszokat, hogy milyen módszereket, eszközöket alkalmazhatnak munkájuk hatékonyságának növelésére, a jó gyakorlatok megosztása, a megvalósítás nehézségeinek és a kollégák által hozott esetek, kérdések megbeszélése is hasznos volt. A foglalkozások kellemes hangulatban teltek, a közreadott ismeretek hasznosíthatónak bizonyultak, mindez a befektetett munkánk eredményességét mutatja.
Szolnok, 2018. január 22.
Földesiné Ungi Marianna
A Megyei Szakértői Bizottság munkatársa