Műhelyfoglalkozás a beszéd- és nyelvfejlődés témakörében

Anya+nyelv= anyanyelv?
Műhelyfoglalkozás a beszéd- és nyelvfejlődés témakörében.
Az észrevétlen logopédia a mindennapi életben.

logoA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottság logopédiai témában meghirdetett műhelyfoglalkozásán óvodapedagógusok és tanítók vettek részt. A téma sokrétűsége miatt két alkalomra bontva foglalkoztunk a nyelv fejlődésének állomásaival, a szülők, nevelők teendőivel, a játékos nyelvi gyakorlatokkal.

A gyermek születése a gyermekvárással kezdődik. Minden édesanya életének egyik legszebb periódusa a születendő gyermek várása. Elképzeljük közben milyen lesz az arcocskája, haja, kire fog hasonlítani, mit mond majd először… mit, s hogyan fogunk majd tenni, hogy sikeres és boldog felnőtt legyen. Ezek a gondolatok minden szülőben felmerülnek. Vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy minden benyomás, minden tapasztalás, minden példa (a helytelen is) nyomot hagy a gyermekben. Ha akarjuk, ha nem, a szülő a legelső és legfontosabb minta gyermeke számára. Sáfárkodjunk felelősségteljesen ezzel a lehetőséggel!

Az első hang – melynek egyéb esetben nem örülünk – az a bizonyos első „sírás”, mikor felsír gyermekünk, s megnyugtat, hisz ez most az élet jele, ezentúl ezer közül is megismerjük gyermekünk hangját. A sírás, bömbölés, hüppögés, nyöszörgés mind mást és mást jelent. Tréfából, szeretetből utánozzuk hangját. Amikor gőgicsélni kezd véletlenszerűen hangokat képez, mint minden csecsemő a világon. A bármilyen, nyelvünk alkotórészének tűnő hangot, szótagot megismételjük, mintegy megerősítve az adott fonémákat, majd az ismerős hangra felfigyel, s lassan a gyermek maga is megpróbálkozik az ismétléssel. Ezt követően az ismétlés örömének hódolva ciklusosan ismétli, ciklizálja a különböző szótagokat. Figyeli szánkat, a hang és ajakmozgások próbálgatásából létrejön az első szó (mama, papa, apa). A szó és tárgy között többször, azonos szituációban gyakorolva létrejön a kapcsolat, ez a jelentés. Legelőször a főnevek, majd az igék és sorban a többi nyelvi elemek megismerése következik. Gyarapszik a szókincs, megjelennek az első rövid mondatok. Ekkor még a szót egy egységnek érzékeli, később tudja szótagokra, hangokra bontani, beazonosítani a többször előforduló elemeket pl.: szótövet, toldalékot, fonémákat. De addig még sok mindent meg kell tanulnia.

Az előző bekezdésben szereplő „többször”, „ismétlés”, „ciklizálás” kifejezések a gyermekkel való rendszeres foglalkozásra, odafordulásra hívják fel a figyelmet.  Az anyanyelv elsajátítása nem csupán az anya által átadott nyelvi elemek összessége, hanem az az érzelmi többlet, melyet a szülő gyermeke felé közvetít, s melyet a „beszélgetés” élménye során sokszorosan kap vissza gyermekétől az anya.

Természetesen eddig az ideális biológiai tényezőkről beszéltünk. Az egészséges beszédfejlődéshez elengedhetetlen az ép hallás, az ép beszédszervek és azok jó működései. Ezek állapotát a születés után, a kórházban vizsgálják. Ha a későbbiekben gyanú merül fel valamely tényezőt tekintve, azonnal forduljanak szakorvoshoz.

A nyelvfejlődés természetes velejárója a különböző jellegű és súlyosságú beszédhiba:

  • megkésett, akadályozott beszédfejlődés: a nyelvhasználat késése, mely párosulhat a beszédértés nehézségével. Minden esetben, ha 3 éves korig nem indul meg a beszéd, akkor logopédiai vizsgálat indokolt. Ha a gyermek keveset, vagy nem gőgicsél, hangja színtelen, nem igényli a ringatókat, mondókákat, szókincse hosszú időn keresztül nem gyarapszik, akkor szintén gyanakodhatunk, hogy a nyelvfejlődésben valamilyen zavar áll fenn.
  • pöszeség: hangok torzítása, hangok cseréje, kihagyása. A súlyosságot tekintve fontos tudni, hány beszédhangot érint, van-e javuló tendencia, mennyire érthető a gyermek beszéde. A hosszan fennálló, több hangcsoportra kiterjedő, nem javuló beszédhiba logopédiai felmérése már 4 éves kortól indokolt lehet. 5 éves korban a 15/2013. EMMI rendelet 25. § (3) alapján a logopédiai szűrővizsgálatot a területi pedagógiai szakszolgálat szakembere elvégzi.
  • a beszédfolytonosság hibái: hadarás, dadogás. A hadarás nem egyszerűen gyors beszédet jelent, a szavakból hangok, szótagok kimaradnak, beszédének dallama monoton, ritmustalan. Ez korai életszakaszban ritkán fordul elő. A dadogás, szótagok ismétlése, a mondatok használatának gyakorlatlansága idején (3-5 év) előfordulhat, hiszen gondolatai kifejezésére még nincs elegendő nyelvi eszköze. Ilyen esetben a ráfigyelő, és türelmes, kétségbeesést kerülő attitűd önmagában is megoldhatja a problémát. A későbbi életszakaszban fellépő változatos tüneteket mutató dadogás mélyebb kivizsgálást igényel.
  • a hangadás, hangszín rendellenességei: nazális, öblös, rekedt, préselt hang esetén mindenképpen forduljon először orvoshoz, majd a szükséges kezelések kiegészülhetnek logopédiai terápiával.
  • nyelvi fejlődés egyéb problémái: a nyelv grammatikai szerkezetének hibája, a hangok sorba rendezésének hibái, az emlékezet gyengesége.

Mit tegyen a szülő, nevelő a beszéd fejlesztése érdekében:

  • Nyújtson egész lényével példát.
  • Beszélgessen minél többet a gyermekkel, forduljon szembe vele.
  • Lassítson a beszédtempóján.
  • Gondolatait rövid, egyszerű mondatokban fogalmazza meg.
  • Tevékenységét mindig kísérje szavakkal, mondatokkal.
  • Ha segítségre van szüksége a nyelvi fejlődés megítélése, terápiája ügyében, ne késlekedjen, forduljon az ön számára hiteles szakemberhez.
  • A szakember tanácsait, a terápia lépéseit be kell tartani, hiszen a félbehagyott kezelés nem vezethet eredményre.

A kisgyermekkor nyelvi előkészítő, ügyesítő játékai (a teljesség igénye nélkül):

Gyakorlatok:

Ügyesítés területei:

vattacsomó, pingponglabda, buborék, damilra fűzött tölcsér, gyertyaláng fújása fúvás ereje, iránya
FONTOS néhány fúvás után pihenőt tartani a szédülés elkerülése végett.
méz, lekvár, lenyalogatása felső ajakról, habverőről nyelvmozgások ügyesítése,
ivójoghurt szívása vastagabb szívószállal ajak-, nyelv- lágyszájpadlás izomzatának erősítése
hangutánzók (pl. állatok hangja, járművek hangja) indirekt hangfejlesztés, CÉL: a példa indirekt megfigyeltetése, utánzásra késztetés, NEM javítjuk a gyermeket!

A nyelv, mint eszköz:

Az iskolába lépés idején a nyelvi- kifejezőkészségének, beszédértésének olyan szintjét kell elérni, mely segítségével elsajátíthatja az írást, olvasást és további ismereteket szerezhet. A nyelv a gondolatok és logikai összefüggések kifejezésének eszköze. Az iskoláskor kezdetére a gyermek már a mondatot képes szavakra, a szavakat szótagokra és hangokra bontani, azonosítani adott hangot a szóban, észlelni a rövid és hosszú hangokat, adott fonémát a hívóképpel, majd betűjelével azonosítani. A fogalmi gondolkodása, szókincse révén tudjon csoportokat alkotni, tulajdonságok alapján válogatni.

A különböző nyelvi készségek fejlesztése játékos módon (a teljesség igénye nélkül):

Nyelvi játékok

Mely főbb területek
fejleszthetők általa

Mondókázás, kiszámoló, emlékezet, lüktetés és ritmus észlelése, indirekt szótagolás
Mozgással kísért versek emlékezet, mozgás és beszéd összehangolása, figyelem
Mesék, verses mesék  beszédértés, emlékezet, szókincs, szerialitás
Szerepjáték  beszédértés, emlékezet, szókincs, grammatika
Képolvasás  szókincs, szerialitás, gondolatok rendszerezése és kifejezése, grammatika-nyelvi struktúra
Tevékenységek, gondolatok megfogalmazása  szókincs, szerialitás, gondolatok rendszerezése és kifejezése, grammatika-nyelvi struktúra

A beszélt nyelv írott formája:

Az iskolába lépéssel elkezdődik a betűk olvasása és írása. A tisztán ejtett fonéma és betűalak asszociációjának kialakulásához eddig nem említett területek érettségére is szükség van. A megkülönböztető és analizáló-szintetizáló képesség, az emlékezet megfelelő szintje nem csak auditív, de vizuális területen is alapja a kulturtechnikák elsajátításának. A finommotorika, grafomotorika érése folyamatos, nemek szerint eltérő lehet. Fontos a lateralitás kialakulását segítő minél több manipulációs játék, a testsémán és térben, síkban való tájékozódás kialakulása.

A kultúrtechnikák tanulásával összefüggő területek ügyesítése (a teljesség igénye nélkül):

Játékok

Mely főbb területek fejleszthetők általa

zsákban elhelyezett apró tárgyak tapogatás utáni felismerése. tapintás, finommotorika
memória játék (pl.: képek párjának keresése, vagy 5-6-7 kép/tárgy megfigyelése  és később a felidézése/mi változott megnevezése) vizuális emlékezet, szókincsfejlesztés
gyöngyfűzés, tépés, nyírás, Pötyi játék, parafa táblába formák szögelése, illesztő játékok szem-kéz koordináció, finommotorika,
történet/mese/napirend képeinek időrendezése, megfogalmazása verbális/auditív emlékezet, szerialitás, nyelvi kifejezőkészség, szókincs
hasonlóság keresése, kakukktojás keresése, különbségek keresése képek segítségével gondolkodás, főfogalom alkotása, tulajdonságok megnevezése- szókincsfejlesztés, vizuális észlelés és analízis
Bűvös képek (mi rejtőzött el benne) vizuális figyelem, analízis-szintézis, alakállandóság, figyelem, kitartás
elkezdett mondatok befejezése kauzális gondolkodás, beszédértés, nyelvi kifejezőkészség, szókincs

A különböző kiadványok széles választékából gyógypedagógiai szemlélettel és tudással összeállított fejlesztéshez jól használható szakirodalom jegyzéket szeretnék végezetül bemutatni:

  • Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata
  • Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése, óvodásoknak /Szülők számára/, NIKOL GMK, Budapest, 1994.
  • Taníts meg engem! (Szerk: Rosta Katalin): Logopédiai Kiadó, Budapest, 1996.
  • Richter – W. Brügge – K. Mohs: Így tanulnak beszélni a gyerekek, Akkord Kiadó, Budapest, 1997.
  • Montágh Imre: Mondd ki szépen! Holnap Kiadó.
  • Kocsis Lászlóné- Rosta Katalin: Ez volnék én? Logopédia Kiadó Budapest, 1993
  • Rosta Katalin-File Edit-Arany Ildikó: Színezd ki és rajzolj te is! Göncöl Kiadó Budapest.
  • Egri Katalin- File Edit: Színezd ki és számolj te is! Göncöl Kiadó Budapest.
  • Csabai Katalin: Lexi – Iskolaelőkészítő mesetankönyv 5-7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. Tárogató Kiadó  Budapest 1994
  • Meixner Ildikó: Játékház tankönyvcsalád, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  • Szautnerné Szigeti Gizella: Nebuló sorozat 1.
  • Az én könyvem – Képes érzékszervi és beszédfejlesztési gyakorlatok
  • Fehérné Kovács Zs. – Mácsainé Hajós K. –Szebényiné Nagy É.: Együtt lenni jó! Mozgás-, ritmus- és beszédfejlesztő feladatgyűjtemény 3-7 éveseknek.
  • Szabó Borbála: Mozdulj rá! – Mozgással kísért vers és mondókagyűjtemény
  • Kisházi Gergely- Rosta Katalin- Rudas Zsuzsanna: Hüvelykujjam… a kézügyesség fejlesztésének játékos lehetőségei Logopédia GMK Budapest 2006.
  • Kelédi Lászlóné: Íráselemek gyakorlása. Logopédia GMK 2007. Budapest.
  • Bittera Tiborné- Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1.
  • Fülöpné Ferencz Zsuzsa-Rédai Etelka: Gyere, beszélgessünk!
  • Ferlingné Csányi Edit: Játszunk együtt! 1., 2.
  • Marosits Istvánné: Tudod-e? Logopédia kiadó
  • Dékány Judit: Kép- és szöveggyűjtemény számolni tanulógyerekeknek I. II. Logopédia Kiadó
  • Mesterházi Zsuzsa szerk.: Diszkalkuliáról pedagógusoknak. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. 1997

Az előbbiekben felsorolt játékokat a résztvevő pedagógusokkal a foglalkozás végén javarészt kipróbáltuk, saját ötleteiket megosztották egymással.

Hangulatos két délutánt töltöttünk együtt!

Köszönöm a kollégák aktív részvételét!   Köszönöm az Intézmény Vezetőségének a biztosított technikai felszerelést és helyszínt!

 2017.02.16.

Nagyné Zolnai Gabriella
Megyei SZB, logopédus

 

közzétéve itt Külső-belső továbbképzés, Székhelyintézmény SZB..