A „Logopédia Európai Napja” alkalmából a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye szervezett konferenciát „XIV. Nyitott kapuk a logopédián” címmel. A konferenciának a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ adott otthont.
A megnyitó keretében helyi óvodások adtak műsort a jelenlévőknek, majd a házigazda kerület polgármesterének gondolatai hangzottak el. A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének (MLSZSZ) elnöksége nevében Fehérné Kovács Zsuzsanna mondta el köszöntőjét, és felhívta a figyelmet két, a logopédusszakma szempontjából fontos közelmúltbéli fejleményre: az egyik, hogy elfogadásra került a MLSZSZ Etikai Kódexe, melynek megismerésére és aláírására kért minden szakembert, hiszen a Szövetség álláspontja szerint ez adhat garanciát a logopédusszakma tisztaságának és hitelességének megőrzésére. Ezzel összhangban létrejött egy online logopéduskereső oldal, ami a segítséget kereső családok, kliensek számára nyújt megbízható platformot a megfelelő szakember megtalálásához, hiszen az adatbázisba való kerülés feltétele az Etikai Kódex elfogadása.
A FPSZ XXII. Kerületi Tagintézményének vezetője köszöntötte a megjelenteket és sor került az Ajtony Péter-díj átadására.
A konferencia fő témája – összhangban az Európai Unió Logopédiai Szövetségének (ESLA) ajánlásával – „A gyermekkori nyelvi környezet gazdagítása” volt, az előadások e köré szerveződtek.
Elsőként Dr. Mészáros Andrea mutatta be a „Nyelvi képességek a gyermekkori epilepsziában” c. előadását. Ebben konkrét kutatási adatok mellett elhangoztak olyan információk is, amelyek az egyes speciális esetekhez adhatnak támpontokat a logopédusoknak. (Például: egy epilepsziás gyermek logopédiai terápiája lényegi elemeit tekintve nem különbözik a tipikus fejlődésű gyerekek terápiájától.)
Ezt követően Dr. Kas Bence beszélt a korai nyelvfejlődés területén végzett kutatások aktuális eredményeiről. (Az előadás címe: A korai nyelvfejlődés környezeti tényezői: dajkanyelv, temperamentum, képernyőhasználat.) Ebben egy olyan longitudinális vizsgálat eredményeit mutatta be, amely ugyanazon gyermekek nyelvi fejlődését követte nyomon különböző életkorokban, különös tekintettel a címben olvasható szempontokra. A kutatás részben arra kereste a választ, hogy a korai életszakasz során a gyermeket ért környezeti hatások hogyan befolyásolják a nyelvelsajátítási folyamatot. A várakozásokkal ellentétben azt találták, hogy a dajkanyelv alkalmazása és a gyermek szókincsének fejlettsége között nincs közvetlen kapcsolat 18 hónapos korban.
A képernyőhasználat vonatkozásában azonban sokkoló adatokkal szembesültünk: egy 2024-es kutatás adatai alapján a másfél éves gyerekeknek csak a 14%-a nem tartozik a napi felhasználók közé, 44% naponta tévézik, 21% tableten néz videókat, 19% aktívan képernyőzik. A kutatást végző szakemberek óvatosságra intenek az eszközök használatával kapcsolatban, hiszen jelentős kockázatok valószínűsíthetők a gyermekek fejlődésében. A nyelvelsajátítás mindig társas interakció keretében történik, a közös figyelmi helyzet adja a nyelvhasználat alapját. A képernyő nem helyettesíti a nyelvi fejlődéshez elengedhetetlen szociális környezetet – még akkor sem, ha a gyermek „okos” tartalmakat néz, vagy „fejlesztő” játékokkal játszik. Egy korábbi kutatás rámutatott: minden eszközzel töltött 30 perc (naponta) jelentősen növeli az expresszív nyelvi késés kockázatát.
Rohár Alexandra beszélt a pragmatikai zavarokról, a tipikus pragmatikai fejlődésről, illetve az ettől való eltérések felismerésének jelentőségéről. A pragmatikai zavarok gyakran lehetnek társuló tünetek az ADHD-ban és az autizmus spektrumzavarban, így kiemelt jelentőségű a differenciáldiagnosztika ezen a területen.
Cseh-Márton Réka a „Beszéd- és nyelvi fejlesztés a magyar népi kultúra kincsestárával” című előadásában a saját gyakorlatából mutatott be részleteket, mellyel rávilágított arra, hogy a mindenki számára hozzáférhetők népi kultúra egyes elemei, a játékok, dalok, mondókák hogyan építhetők be a logopédiai fejlesztés eszköztárába.
A konferencia zárásaként Várbíró Zita Liliána adott egy rövid, átfogó képet arról, hogy a logopédiai munka során milyen felhasználási lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Egyfelől saját feladatlapok, képek generálásában nyújthat segítséget, másfelől az intézményi adminisztráció megkönnyítésére volna használható, hiszen egy nemzetközi kutatás rámutatott: a szakemberek a mesterséges intelligencia alkalmazásával (pl. az adminisztrációs feladatok egy részének kiszervezésével) mintegy 20%-kal több időt tudnának fordítani a kliensekkel való érdemi foglalkozásra.
A JNSZVPSZ Szolnoki Tagintézménye és Újszászi Telephelye részéről 7 fővel voltunk jelen az eseményen. Összességében tartalmas napot zártunk. Színvonalas előadásokat hallgathattunk meg, valamennyi hasznos, a szakmai működésünk szempontjából szemléletformáló, gondolatébresztő volt.
Szolnok, 2025. 03. 11.
JNSZVPSZ Szolnoki Tagintézmény és Újszászi Telephely
logopédusai nevében összeállította: Finta Dóra