Meghívott szakember: Őszi Tamásné gyógypedagógus, Autizmus Alapítvány (Budapest)
Időpont: 2016. április 23. (hétfő) 14.00-17.00
Helyszín: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Megyei Szakértői Bizottság Szolnok, Aradi utca 20.
Őszi Tamásné Patrícia, a Budapesten működő, nagy múltú szakmai műhely és nevelési-oktatási tevékenységet végző, Autizmus Alapítvány gyógypedagógus munkatársa. Emellett az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, autizmus spektrum zavarral kapcsolatos szakmai, módszertani, gyakorlati ismereteket oktat. Meghívásunkra, gondolatébresztő előadással készült, Autizmus spektrum zavar és inkluzív oktatás címmel, majd a felvetett témák, kérdések kapcsán kötetlen beszélgetésre került sor, a szakértői bizottság munkatársaival közösen.
Őszi Tamásné sokrétű előadásában, több szempontból világította meg az autizmussal élő gyermekek nevelésének és oktatásának aktuális kérdéseit. Először hallhattuk az általuk használt autizmus spektrum zavar definíció tartalmát, majd az autizmus specifikus ellátás módszertani alapvetéseit.
„Mit jelent az autizmus specifikus ellátás?
- egyéni felmérésen és tervezésen alapul
- szoros együttműködés valósul meg a családdal
- fejlődési és kognitív-viselkedésterápiás megközelítést alkalmaznak
- fókuszban a szociális megértés és a kommunikáció fejlesztése
- strukturált
- egyénre szabott vizuális környezeti támpontokat alkalmaznak
- szülők, mint partnerek!„
(Őszi Tamásné: Autizmus spektrum zavar és inkluzív oktatás; PPT)
Az autista gyermekek oktatásában kiemelkedő fontosságúnak tekintik azt a kérdést, „Hogyan hasznosítható a mindennapokban, amit megtanult?”, mivel az alapvető probléma autizmus esetén, a környezetből származó érzelmi, szociális információk nem megfelelő értelmezése, feldolgozása. Ez a nehézség áthatja a személyiség és kognitív funkciók működését, emiatt fejlesztése az alapja a megfelelő ellátásnak.
A tananyag adaptált tartalmi részeinek kell lennie:
- szociális és érzelmekkel kapcsolatos információk feldolgozása és megértése
- hatékony kommunikáció megtanítása, középpontban a kommunikatív funkciók megértése és alkalmazása
- rugalmasabb gondolkodás és viselkedés kialakítása
- általánosítás és a hasznosság biztosítása
Fontos az elvárások szükség szerinti csökkentése, itt lehet szerepe a Szakértői Bizottságoknak, a megfelelő tantárgyrészi felmentések megadásával.
Az előadó beszélt arról, hogy a képességprofil irányokat szab a fejlesztésnek, de bizonyos esetekben autista gyermekeknél félrevezető is lehet egy-egy kiemelkedőnek mutatkozó terület. Itt a jól beszélő, átlagos vagy átlagon felüli IQ-val rendelkező tanulókat említette. Esetükben megtévesztő lehet a jó verbalitás, mert ez nem jelent jobb szociális vagy tartalmi megértést, adekvát alkalmazást. Számukra jelenthet nagyobb gondot a sérülékenység, a másság megélése, hiszen ezt ők jobban észlelik. Az oktatásuk-nevelésük során azonban reálisabb cél a saját megküzdési stratégiák kialakítása, a nagyobb önállóság elérése, a kognitív-viselkedésterápiás módszertan alkalmazásának lehetősége.
A nem beszélő, alig beszélő vagy nem beszélő tanulók esetén, a külön oktatás is nagyobb módszertani kihívást jelent, mert a fejlesztés során iskoláskor előtti területekre is vissza kell térni (pl.: szobatisztaság). Fontos az AAK: Alternatív Augmentatív Kommunikáció alkalmazása (cáfolta azt a tévhitet, hogy az AAK akadályozná a beszéd megindulását) és a funkcionális és egyszerűsített tananyag, amelyben az egész élet során felhasználható tartalmaknak is szerepelniük kell. Viselkedésterápiás eszközök alkalmazásával segíteni kell viselkedési stratégiák kialakítását.
Az Alapítványnál készülő, gyermekekre szabott, egyéni fejlesztési tervek fő területei a következőek: motiváció, kognitív készségek, kommunikáció (nem csak a beszédre szűkítve), szociális készségek, mozgásfejlesztés, szabadidő (önálló és társas), munkakészségek és munkaviselkedés, önkiszolgálás, önállóság és rugalmasság a mindennapokban.
Az oktatás-nevelés jelenlegi kereteivel kapcsolatban elmondta, hogy korszerű jogi szabályozás már megszületett (Köznevelési Tv., NAT, 32/2012 SNI Irányelv), de gyakorlatban nagyon nehezen valósul meg az autista tanulók megfelelő ellátása, fejlesztése. Problémaként említette, hogy a szakmai minőség esetleges, a szakszerű teljes funkcionális integrációtól a segítség teljes hiányáig terjed. Általában az EGYMI utazó tanári hálózata a leggyakoribb támogatás, közöttük azonban kevés pedagógus rendelkezik speciális autizmushoz kapcsolódó módszertani ismeretekkel, eszközökkel. A szülőknek gyakran kell harcolni jogaik érvényesüléséért pedig a törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő oktatási formához, akkor is, ha sajátos nevelési igényű és ezt biztosítani kell számára. További lehetőségek lehetnek: a pedagógiai asszisztens biztosítása, egyéni differenciálás és specifikus eszközrendszer biztosítása, a jogszabályi lehetőségek kihasználása.
A Köznevelési törvény sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó rendelkezéseit összefoglalva, egy jelentős szempontot kiemelt: az együttnevelés vagy speciális nevelés kérdése autista tanulóknál? Itt a döntésnél, a fő hangsúly az IQ értéken van és melyet még nyelvi készségek is befolyásolnak. Autista tanulóknál sokkal összetettebb a kép: az IQ értéke alapján együttnevelésre alkalmas gyermek, még továbbra is jelentős elmaradásokkal küzd szociális készségek, mentalizáció, társas megértés, rugalmas viselkedésszervezés területén, ami jó intellektusa mellett sem fogja őt alkalmassá tenni a közösségi kooperációra, együtt tanulásra.
Az autista gyermekek IQ-tól függetlenül sajátos nevelési igényű tanulók, akik számára biztosítani kell a speciális tantervet, taneszközöket, megfelelő végzettségű szakembert. Fontos kérdés a minősítés-értékelés problémája, amelynek a diagnózishoz kellene igazodnia. Az autista tanulókra általában jellemző az egyenetlen képességprofil, egyenetlen a tartárgyi teljesítményük is, emiatt az osztályozás is nehézséget okoz. Javasolt a szöveges értékelést megtartani az osztályozás mellett.
Az autista gyermekek oktatásának lehetséges színterei: speciális csoportok, egyéb SNI csoportok intézményei, fejlesztő osztályok, többségi iskolák (hagyományos és alternatív). Felmerül az alternatív iskolák esetében, hogy lehet szemléletük befogadóbb, de szintén probléma, hogy kevés vagy szinte egyáltalán nincs autizmus szakos gyógypedagógus, így ott is kudarcossá válhat nevelésük.
A magántanulói státuszt nem tekinti jó megoldásnak, amit a viselkedési problémák miatt alkalmaznak az iskolák, mert a szociális készségek fejlődését akadályozza.
A fenti témában részletes átfogó kutatás történt, amit az Autisták Országos Szövetsége készített, a KIR adatbázisa és a szülők beszámolója alapján. (Autizmus-Tény-Képek, AOSZ, Jelenkutató Alapítvány Bp., 2009)
Összehasonlításra került a speciális csoportokban történő oktatásuk és a gyógypedagógiai vagy többségi iskolai integráció, az előnyök és a hátrányok szempontjából. A speciális csoportok előnyei, hogy jól képzett segítők vannak, megfelelő módszerekkel, eszközökkel, adaptált tartalmakkal dolgoznak. Hátrányai a túlzott heterogenitás, a kimenet, a továbbtanulás problémája, átlagos fejlődésű kortársak hiánya. Az integráció előnye, hogy azonos követelmények és lehetőségek vannak, jelen vannak az átlagos fejlődésű kortársak. Hátrányai lehetnek az integrációnak a hiányzó feltételek, a tervezetlen, spontán segítés, sok esetben a gyermek reális képességeiről nem kap megfelelő visszajelzést a család, gyakori a kudarc élmény. Nemzetközi kutatások azt támasztják alá, hogy szociális/adaptív készségek fejlődése megfigyelhető, de csak autizmus specifikus támogatás mellett, más esetben mind a tanuló, mind a kortárs közösség hátrányt szenvedhet.
Pozitív példaként említette a Nagy-Britanniában működő, „Autism Resource Base” centrumokat, amelyek többségi intézményeken belül működnek. Feladatuk az autizmus specifikus tudás, fejlesztés, képzett szakember és eszközrendszer biztosítása. Ahol működnek ezek a centrumok, ott a többségi intézmény és a speciálisan képzett szakember együttesen felelős a gyermekért. Kortárs segítők is támogatják a pedagógusok munkáját, például a szünetekben, mivel a szabadidő eltöltése nehézséget okoz az autista gyermekeknek.
A centrumok segítik felkészíteni a teljes iskolai közösséget és kialakítani az autizmus-barát környezetet, speciális csoportszobát, ami helyet adhat a fordított integrációnak.
Az autista gyermekek oktatásában a fordított vagy részleges integrációt nagyon jó lehetőségnek tartja előadónk, mivel teret adhat az autizmus zavarhoz kapcsolódó speciális tanulásszervezési módszereknek.
Aktuális az AJB-343/2015-ös ombudsmani jelentés, a sajátos nevelési igényű, integráltan nevelhető, oktatható gyermekek fejlesztésével kapcsolatban. Őszi Tamásné kiemelte előadásában, az autista tanulókra vonatkozó részeket:
- szülői panaszok nagy számban jelennek meg az oktatás minőségével és a fejlesztés mennyiségével kapcsolatban
- szintén a szülői panaszok szólnak arról, hogy sok esetben megtagadják a speciális ellátást, szakember vagy forráshiány miatt
- komoly problémát jelent a befogadó intézmények felkészültségének hiánya
Az integrált oktatásban a következő problémákkal találják magukat az autista gyermekek:
- a tudás átadásának legfontosabb eszköze az élő nyelv és a szociális közvetítés.
- a gyermekektől az életkoruknak és átlagos teljesítményüknek megfelelő szociális együttműködést, megértést és viselkedést várják.
- természetes kíváncsiságot és motivációt feltételeznek, az új dolgok iránti érdeklődést.
A nem szakszerű együttnevelés következményei lehetnek:
- az integráció „ára” lehet aránytalanul nagy (a gyermek és a szülők oldaláról)
- növekvő szakadék a szociális megértés területén
- különös sérülékenység (áldozat, bűnbak szerep)
- hiányzó feltételek-a problémák visszautalása a családhoz
- az egyéni fejlesztési terv hiánya
- az autizmus-specifikus adaptáció hiánya
- a szükséges többlet-tartalmak hiánya
- az autizmussal élő gyermek magánya a kortárscsoportban
- sok elvesztegetett idő
A 32/2012-es EMMI rendelet SNI irányelvében szerepel: „Az integráció valamennyi formája (pl.: lokális, szociális, fordított) alkalmazható egyénre szabottan.” Őszi Tamásné ehhez kapcsolódva kiemelte, autista tanulók esetében, az IQ és a szociális adaptáció együttes értékelésének fontosságát.
SNI irányelv szerint az autista tanulók esetén is fontos lenne érvényesülnie az alábbi elvárásoknak: „Az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése, továbbá az alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint.”
Az SNI irányelv megvalósításához szakmai javaslatokat fogalmazott meg előadónk:
- A nemzetközi ajánlások, állásfoglalások beépítése a hazai gondolkodásmódba és gyakorlatba.
- Befogadó intézmények közösségeinek felvilágosítása.
- A szülők, tágabb társadalom általános tájékozottságának növelése.
- A szakemberek képzésének kiterjesztése (óvónők, pszichológusok, tanítók, tanárok, asszisztensek)
- A gyermekekkel dolgozó szakemberek módszertani támogatása.
- A szakértői bizottságok munkáját támogató autizmus-specifikus ajánlások. (Csepregi-Stefanik (2012) Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja, Educatio)
- NAT-hoz és a legújabb kerettantervekhez illeszkedő friss módszertani ajánlások kiadása a szaktárca által.
- A szolgáltatások spektrumának bővítése (pl. középiskola, családtagok támogatása, ellátatlan területek felszámolása).
- Az inklúzió kiterjesztése, többféle integrációs modell működtetése.
- Meg kell teremteni az integrált és szegregált rendszer közötti átmenet lehetőségét az autizmus specifikus előkészítő csoportok létrehozásával.
- Minőségi ellátás kritériumainak bevezetése.
Az előadás után kötetlen beszélgetés keretében folytattuk a délutánt, ahol kérdéseinkre, sok jól hasznosítható gondolatot, ötletet kaptunk:
- Autizmus zavart felmérő lapokról, módszerekről, valamint jó gyakorlatokról, autistákat ellátó intézményekről információk szerezhetők be:
- Autizmus Koordinációs Iroda (AKI) felületén, ahol regisztráció után, a Dokumentumtárból az utóbbi években kidolgozott szakmai útmutatók, tanulmányok, a nevelésben-oktatásban is hasznosítható információs anyagok, kutatások összefoglalói találhatóak meg.
- EDUCATIO honlap/Babzsák program oldalán, egyszerű, pedagógusok által is jól hasznosítható felmérő lapok találhatóak meg (pl.: K.A.Quill-féle szociális leltár)
Stefanik Krisztina-Csepregi András protokollja ajánlott autista gyermekek diagnosztikájához.
- Speciális integrációs osztály címmel, a 2004-es Fejlesztő pedagógia egyik kiadványában megjelent egy tanulmány, a Deák Diák iskolában autista tanulók integrációja területén lezajlott modell programról.
- Jó gyakorlatokat alkalmazó, módszertani központként említett a gyöngyösi Autista Segítő központot, a Kecskeméti Autizmus Centrumot.
- Emellett ajánlotta az AOSZ (Autisták Országos Szövetsége), FSZK AKI (Autizmus Koordinációs Iroda), Kézenfogva Alapítvány adatbázisait, ahol még intézmények után lehet kutatni.
- Az autista gyermekek esetében a megfelelő, speciális ellátás, fejlesztés részeinek kell lenni.
Első lépés: Viselkedéselemzés – a gyermek viselkedésének megértése szükséges a fejlesztési terv kialakításának előzményeként. Nagyon fontos az autista gyermek viselkedésének napi szintű megfigyelése, lejegyzetelése, reakcióinak elemzése. Ajánlott két héten keresztül a szakembernek ezt folyamatosan jegyzőkönyvezni, ez segít a viselkedési mintázatok feltérképezésében. A két hetes időtartam után pedig a fejlesztésben érintett szakembereknek lehetőséget kell teremteni esetmegbeszélésre, ahol a tapasztaltakat megbeszélik. A viselkedés felmérése-elemzése nagy szereppel bír a megelőzésben, mert ha egyes mintázatokról van ismeret, már könnyebb a pedagógusoknak is időben belépni egy helyzetbe, mielőtt az autista gyermek eljutna odáig, hogy erőteljesebben, vagy nem elfogadható módon nyilvánul meg. A viselkedési mintázatok megértésével lehet elgondolkodni azon, hogy szükséges-e és milyen módon a környezet megváltoztatása. A másik szempont, hogy van-e a gyermeknek sikerélménye, szükséges-e differenciálni.
Második lépés: A gyermek Egyéni Fejlesztési Tervének kialakítása, szociális viselkedésére vonatkoztatva, mivel az autista gyermekek esetében ez a sikeres integráció legfontosabb területe. Fontos a szülők bevonása, szoros együttműködés velük.
Harmadik lépés: A viselkedés következményeinek megváltoztatása, mely során kognitív viselkedésterápiás módszereket is alkalmaznak. A viselkedés folyamata: előzmény→cselekvés/viselkedés→következmény/környezet reakciói. Az autista gyermekeknél eltér a belépés színtere, nem a következményekkel, utólagos magyarázatokkal, viselkedési korrekcióval lehet elérni eredményt, ahogy ezt a pedagógusok más gyermekeknél alkalmazzák, mivel hiányzik a mentalizáció képessége. Az előzmény, az előzetes viselkedés területén szükséges a beavatkozás, az autista gyerekeknél, a semleges (pl.: amikor nem csinál semmit, dicséretet kap) vagy a pozitív viselkedés megerősítésével. A provokatív viselkedésre nem reagál a környezet szélsőségesen, a feladatvégzést azonban nem szabad engedni, hogy feladja, azt következetesen véghez kell vitetni vele.
Janoch Mónika módszertani útmutatóit ajánlotta, amelyben megtalálhatóak a viselkedéselemzés, jegyzőkönyvezés, egyéni fejlesztési terv kialakításának folyamatai.
Őszi Tamásné színes és sok szempontú előadásával, alapos áttekintést adott az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek mai nevelési-oktatási helyzetéről. Hosszú évek, sokoldalú gyakorlati tapasztalatát hozta magával erre az alkalomra, a közös beszélgetésünkre, és gazdagított minket új módszertani ötletekkel, gondolatokkal, melyek nagyon hasznosak lesznek további munkánk során.
Csörögi Tímea
pszichológus